A gyulai képviselő-testület november 23-i ülése
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új víziparadicsomot terveztetnek
A testület egyhangú döntése értelmében a Gyulai Várfürdő új gyermek-víziparadicsomának tervezéséhez és első termálkútjának felújításához 21,3 millió forintos törzstőkeemeléssel járul hozzá a fürdővárosi önkormányzat. A beruházás 2019 nyarára valósulhat meg.
Görgényi Ernő (Fidesz) az előterjesztés ismertetésekor hangsúlyozta: a várfürdő gazdálkodása stabil. Hozzátette, bár az AquaPalota megépítéséhez felvett hitel miatt a céget komoly adósságkötelezettség terheli, idén a tavalyinál is jobbak a mutatói. Elmondta: a várfürdő 2015-ben és 2016-ban több mint 282 millió forintnyi tőketartozást és 56 millió forint kamatot fizetett vissza.
Emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat a hitel felvételekor kezességet vállalt, és 200 millió forintos óvadékot nyújtott. Az uniós elvárások miatt a várfürdőnek ezért cserébe több mint 21 millió forint kezességvállalási és óvadéki díjat kellett fizetnie a városnak az elmúlt két évben.
A fürdő további fejlesztéséhez tőkeemeléssel nyújt segítséget az önkormányzat. Kun Miklós igazgató az ülésen úgy fogalmazott: „ami a várfürdőnek jó, az a városnak is jó”. Jelezte, elsősorban a családosokat kívánják megszólítani.
Elmondta, a víziparadicsom 1–9 éves gyerekeknek nyújt kikapcsolódást, a 10-14 éves korosztálynak nem. Arról is beszélt, hogy a 2002-ben épült gyerekmedence középen kettéhasadt, várhatóan még egy-két évig használható. Mint kifejtette, a tervezett, mintegy 250 millió forintos beruházás révén az új gyerekrészleg az elkövetkező 10-15 évben megfelelhet a kor igényeinek.
A törzstőkeemelést az új víziparadicsom előkészítése mellett a fürdő 1959 óta működő 1. számú kútjának felújítására fordítják – közölte Kun Miklós.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az aukción befolyt összegből restaurálnának
A műtárgypiacon értékesítheti a gyulai önkormányzat a tulajdonában lévő Kohán-hagyaték egy részét, az erről szóló előterjesztést 13 igen, 1 tartózkodás mellett fogadta el a grémium. Az eladásra szánt alkotásokat szakemberekből álló bizottság választja ki, véleményüket a tervek szerint a jövő októberi képviselő-testületi ülésen ismertetik.
Görgényi Ernő elmondta: a Kohán György Alapítvány kuratóriuma több alkalommal is egyeztetett a témában. Hangsúlyozta: a 691 festményből és 2215 grafikából álló Kohán-hagyaték olyan gazdag, hogy nem tudják valamennyi darabját kiállítani Gyulán. Hozzátette, több alkotás rendkívül rossz állapotban van, ezek helyreállítása jelentős összegbe kerül.
Rámutatott: a műtárgypiacon való jelenléttel felértékelődne a Kohán név, a bevételt pedig a restaurálásra és a törzsanyagot bemutató programokra fordíthatnák. Aláhúzta, a szakértők csak javaslatokat tehetnek, a döntést a képviselő-testület hozza meg. A bizottság tagjai: Ibos Éva művészettörténész, Szilágyi András művészettörténész, művészeti író és Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), az oktatási és kulturális bizottság elnöke.
Az előterjesztésből kiderül, a kuratórium két tagja, Petróczki Zoltánné és Árpási Zoltánné levélben jelezte aggályait a polgármesternek. Többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az eladási feltételek megteremtése – így az aukció megszervezése vagy a szállítás – komoly költséggel járnak, így az értékesítésből elenyésző nyereségre számíthat a város. Emellett azt javasolták, hogy a törzsanyag kiválasztásában a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa is vegyen részt. Levelükben arra is kitértek, hogy nem értenek egyet a feladat sürgősségével, véleményük szerint alapos megfontolás tárgyává kell tenni az eladást.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) az ülésen szintén felvetette, hogy a Magyar Nemzeti Galéria munkatársát is delegálják a hagyatékot felmérő bizottságba.
Durkó Károly úgy fogalmazott: paradigmaváltásra van szükség a hagyaték kezelésében. Mint mondta, ha egy festőtől nincs piaci forgalomban elegendő mennyiségű kép, nem igazán foglalkoznak vele. Kifejtette, egy-egy témából, korszakból több hasonló alkotás is van a gyűjteményben, azok jelentős részét nem fogják kiállítani.
Kónya István (Fidesz), aki szintén a kuratóriumi tagja, nyomatékosította: több mint egy év óta tárgyalnak arról, hogy milyen stratégiát kövessenek, a mostani döntést jogilag is előkészítették. Elmondta, az egyeztetéseken Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője is részt vett.
Jelezte, a kuratórium nyitott arra, hogy a bizottság munkájába más szakembereket is bevonjanak. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem szabad tovább várni a döntéssel, mert fontos alkotások mehetnek tönkre.
Görgényi Ernő közölte, írásban keresi meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria igazgatóját, hogy ajánljanak egy szakembert. Felhívta rá a figyelmet, hogy csak akkor tudnak segítséget kérni, ha nem kell szakértői díjat fizetniük.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kijelölték a gyulai felsőoktatás napját
A képviselő-testület 8 igennel, 1 nem ellenében – Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektorának javaslatára – a gyulai felsőoktatás napjává nyilvánította január 31-ét. A polgármester felidézte: a főiskola idén ezen a napon vette át a Szent István Egyetemtől a gyulai Egészségtudományi Intézetet. Az intézmény február 3-án egyesült a szegedi Gerhardus Társadalomtudományi és Továbbképzési Intézettel, így jött létre a főiskola egészség- és szociális tudományi kara. A városvezető úgy fogalmazott, az átvétellel új lendületet vett a gyulai felsőoktatás ügye.
Bod Tamás az előterjesztés kapcsán emlékeztetett arra, hogy 2015 májusában jelentős uniós forrást nyert el a Békés megyei felsőoktatás. Hozzátette, a támogatást „sikerült eltapsolni különböző kamutanulmányokra.” A képviselő szerint a gyulai felsőoktatás jelenleg „az intenzív osztályon van”. Mint kifejtette, a váltás óta egy év sem telt el, ezért érdemes lenne várni a dátum kijelölésével.
A grémium Gál Ferenc Főiskola kapcsán egy másik előterjesztésről is tárgyalt. A képviselők 13 igennel, egyhangúlag szavazták meg, hogy az önkormányzat együttműködési megállapodást kössön a felsőoktatási intézménnyel. Görgényi Ernő elmondta: a cél a duális képzés kialakítása és a gyakorlati helyek megteremtése. Hangsúlyozta: a főiskola koncepciójában az egyik legelőremutatóbb elem, hogy szoros együttműködésre törekszik azokkal az ágazatokkal, amelyek a képzési területeihez kapcsolódnak.
A megállapodásban az önkormányzat vállalta, hogy közvetíti a munkáltatói igényeket a főiskola felé, és gyakorlati helyet biztosít a hallgatóknak a Gyulai Kistérség Egységes Szociális- és Gyermekjóléti Intézménynél, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-nél, a Gyulai Várfürdő Fürdő- és Gyógyszolgáltató Kft.-nél, valamint a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-nél. Emellett a tanintézmény oktatói és hallgatói az önkormányzat által szervezett, munkaerőpiaccal kapcsolatos szakmai rendezvényeken is részt vehetnek.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a felsőoktatási intézmény komoly infrastrukturális fejlesztéseket tervez gyulai karán.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktábla Gedeon Józsefnek
Egyhangúlag szavazta meg a grémium, hogy emléktáblát helyezzenek el Gedeon Józsefnek, a Gyulai Várszínház tavaly elhunyt igazgatójának a tiszteletére a teátrum igazgatóságán (az avatási ünnepséget november 23-án tartották). Az emléktábla-állítást a színház művészeti tanácsadó testületének tagjai finanszírozták.
Több lesz a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj
A képviselő-testület ötezerről hatezer forintra emelte a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj gyulai önkormányzat által biztosított részének felső határát. Idén 38 pályázót támogat a város, az ösztöndíjakra 2 millió 130 ezer forintot különítettek el a képviselők a 2018-as költségvetésben.
Görgényi Ernő jelezte: a Békés megyei önkormányzat által biztosított ezer forintos összeggel és az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatezer forintos, emelt támogatásával tizenháromezer forintra emelkedik az ösztöndíj felső határa.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Felújítják a hajléktalanszálló egyik épületrészét
A gyulai önkormányzat tizenöt évig a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet használatába adja egyik Zrínyi téri ingatlanát. A polgármester az előterjesztés ismertetésekor bejelentette: a segélyszervezet 75,5 millió forint támogatást nyert az épület felújítására.
Emlékeztetett arra: a képviselő-testület a pályázat benyújtásakor vállalta, hogy módosítja ellátási szerződését. Hangsúlyozta, az intézmény megfelelően látja el a munkáját, és jó gazdája a rá bízott önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak.
Módosított lakbérek és parkolási díjak
Módosította a grémium az önkormányzati ingatlanok lakbérének megállapításáról szóló rendeletet. Görgényi Ernő kifejtette: a január elsején hatályba lépő változást az indokolja, hogy az önkormányzati lakások esetében – az arányos teherviselés érdekében – egyenlő mértékben szeretnék elosztani a közös költségeket a lakók között. A módosítással négyzetméterenként havi 25 forinttal emelkednek a bérlők költségei.
A képviselő-testület 180 forintról 200 forintra emelte a parkolási díjat. A polgármester elmondta: Gyulán legutóbb öt évvel emelték a díjakat, közben azonban megemelkedtek a parkolási rendszer működtetésének költségei. Kitért arra is, hogy az emeléssel 8-10 millió forinttal növekednek az üzemeltetésért felelős Gyulai Közüzemi Nonprofit bevételei, ez az összeg nagyjából fedezi a költségtöbbletet. Hangsúlyozta: a gyulai díjszabás az emelés után is kedvező marad.
Bod Tamás arról érdeklődött, az intézményvezetőknek és a városvezetőknek biztosítanak-e ingyenes parkolási lehetőséget.
A városvezető hangsúlyozta, a polgármesteri hivatal tulajdonában lévő gépkocsikra a hivatal vesz bérletet a közüzemi cégtől, tisztségviselők, önkormányzati cég- és intézményvezetők nem kapnak személyre szóló vagy magánautóra szóló parkolási bérletet.
Ökrös István (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy mennyi bevétele származik a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft.-nek a parkolási díjakból. A képviselő felvetette, hogy a befolyt összeg egy részét parkolók építésére fordíthatnák.
Bengery Zsolt, a cég üzemvezetője közölte: a parkolók üzemeltetéséből mintegy 90 millió forintnyi bevételük származik, a költségeik pedig 30 millió forintra rúgnak.
A városvezető hangsúlyozta: arról, hogy mennyit költenek parkolóépítésre, a képviselő-testület dönt. Kiemelte: idén 43 parkolóhelyet építettek önerőből a Laktanya utcában, a beruházás 18 millió forintba került.
Rámutatott: a parkolási díjból származó bevételeket városüzemeltetési feladatokra fordítják. Arról is beszélt, hogy a parkolási rendszer Gyulán a forgalomszervezési problémák orvoslására is szolgál.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Mentorház lesz Gyulán
Az ülésen arról is döntés született, hogy az önkormányzat együttműködési megállapodást köt a Korábban Érkeztem Dél-alföldi Regionális Koraszülött Intenzív Osztályért Alapítvánnyal, amely 1,2 milliárd forintot nyert el a koraszülött gyerekeket, családtagjaikat és az ellátásukban érintett szakembereket segítő program megvalósítására. Az előterjesztésből kiderül, a projektbe városi szinten mintegy százhúsz, megyei szinten pedig 1800-2000 koraszülöttet nevelő családot vonhatnak be. Az előterjesztést 13 igennel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester elmondta: a támogatásból a dél-alföldi régió három településén, Szegeden, Kecskeméten és Gyulán hoznak létre mentorházakat, együttműködve a városok kórházainak Perinatális Intenzív Centrumaival. A projekt időtartama három év.
Bod Tamás az előterjesztés tárgyalásakor megjegyezte: Hadházy Ákos LMP-s parlamenti képviselő néhány hónappal ezelőtt értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a mentorházak havi bérleti díja 888 ezer forint lesz. A városatya arról érdeklődött, hogy a fürdővárosban hol, mekkora épületben alakítják ki a mentorházat.
A koraszülöttet nevelő szülők által létrehozott és működtetett alapítvány azért került méltatlan támadások kereszttüzébe, mert kuratóriumának a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János felesége is tagja – válaszolta Alt Norbert. Mint fogalmazott, az LMP-s politikus csak számokkal dobálózott, nem ismeri a program tartalmát. Hangsúlyozta, a mentorhálózat kialakításának komoly feltételei vannak, a Bod Tamás által említett bérleti díj pedig a három mentorházra vonatkozik. Hozzáfűzte: a gyulai központ helyét még keresik.
Görgényi Ernő aláhúzta: az alapítvány fontos társadalmi feladatot tölt be, hiszen segítséget nyújt a sokszor kétségbeesett családoknak abban, hogy eljussanak a megfelelő szakemberekhez. Hozzátette: a projekt kiegészíti a város egészségügyi és szociális programját.
Csengeri Lajos (Jobbik) kifejtette, személyesen fogja tesztelni az alapítvány munkáját, hiszen ikerfiai nemrégiben koraszülöttként jöttek világra.
Ködmön Zsolt az új vezető
A képviselő-testület zárt ülésen döntött a gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetői posztjáról. Az intézmény élére február 1-jétől öt évre Ködmön Zsoltot nevezték ki, aki egyedüliként pályázott a pozícióra.
