fodor györgy és csörsz rumen istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kuriózumnak számított a …régi dalok, csuda hangmenettel című kulturális összejövetel, hisz a zene ezen az esten Arany János kapcsán jutott főszerephez, erre pedig nem igazán volt még példa. Az ünnepelt költő kevésbé ismert dalszerzői tevékenységéről Fodor György, az Erkel Ferenc gimnázium magyartanára beszélgetett Csörsz Rumen István irodalomtörténésszel.
Bevezetőjében Fodor György elmondta, bár az Arany-kultusz idén felerősödött Magyarországon, hisz kétszáz éve van annak, hogy a költő megszületett, ennek ellenére zenei munkásságát nem igazán kutatták. Most végre megérkezett hozzánk az az avatott személy, aki a leginkább ért ahhoz, hogyan foghatta Arany János a gitárját, fogalmazott az est házigazdája.
Az Arany 200 ünnepségsorozat Gyula városában már kultikusnak tekinthető, mutatott rá Fodor György. Hisz volt már tizenhárom Arannyal kapcsolatos rendezvény, amely a versmondó versenytől a Facebook-os szelfi-készítésen át Nagyszalonta meglátogatásáig, a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany-buszának ittlétéig és a Nagyidai cigányok című színházi előadásig számos programot tartalmazott, még szalontai táborozást is. A sort december 14-én egy diákvetélkedő zárja a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
Ennek a programkínálatnak volt a része Csörsz Rumen István november 21-i gyulai fellépése. A neves kutató az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete 18. századi osztályának főmunkatársa, emellett számos élő és elfeledett hangszer hiteles megszólaltatója. Jól ismeri többek között a lantot, a kobozt, a barokk gitárt, a mandolát, a tamburát, a kamut, a tekerő lantot, a fidulát, a cimbalmot, a kontrát, a furulyát, a dudát, a görbe kürtöt, a zerge kürtöt és a török sípot. Utóbbin a művelődési központban is játszott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az összes, szám szerint négyszáz fura nevű jószágot ugyan nem hozta magával, egykori mestere, Kobzos Kis Tamás 19. századi, karcsú, muzeális értékű gitárját azonban igen, mert Arany János is ilyenen játszhatott. Később a dudát is bemutatta közönségének.
Csörsz Rumen István elsőként az Arany-dalgyűjteményből énekelt. Ennek kapcsán kacsinthattunk egyet Kodály Zoltánra, hisz Arany János népdalgyűjteményét Gyulai Ágost közreműködésével ő adta ki 1952-ben.
Ám Kodály nem csak ezen a szálon kötődött Nagyszalontához, hangsúlyozta a kutató, hisz ő maga is járt oda gyűjteni fonográfjával, olyan emberekhez, akik még ismerték az Arany-családot. A névnapi köszöntőt például ő is begyűjtötte, éppúgy, mint Arany, csak egy picit eltérő dallammal. A néveste fontos társadalmi esemény volt, és ennek Arany még tanúja, részvevője lehetett. A régiek tudásának folyamatos visszamondása költészetében is megjelenik.
A népszokások felidézése és az Arany János fiatalkorát meghatározó sugárzó debreceni szellem részletezése mellett a rendhagyó irodalomórának tekinthető előadáson szó esett Csokonai Vitéz Mihályról is, aki valódi dalos pacsirtának számított, emiatt diáktársai Cimbalomnak becézték a kollégiumban, és Petőfiről, aki viszont idegenkedett a zenétől, de akinek imázsát az utókor Csokonaiéhoz igazította.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A hallgatóság megtudhatta, néhány Arany-szöveg máig népdalként él meg bizonyos vidékeken, mint például Széken a Mátyás anyja, és az sem ritka, hogy az általa komponált dalokat adaptálják idegen szövegekhez, más szerzők soraihoz.
A költőnek volt egy másik rendkívül kiemelkedő érdeme is, amely nemcsak, hogy modern gondolkodásra utal, hanem úttörő jellegű is: mindenkit megelőzve kottázott le gyermeknótákat. Rajta kívül ezzel senki sem foglalkozott az ő korában.
Csörsz Rumen István előadásában fontos szerephez jutottak a Békés megyei kötődések, kapcsolódási pontok és folklórkincs-hasznosítások is. Példaként elhangzott A dévaványai juhbehajtás (amely tele van Csokonai-utánzatokkal, azaz csokonaizmusokkal), teljes terjedelmében és szépségében pedig a Kondorosi csárda mellett kezdetű nóta, amelynek bizonyos változatai az egész országban elterjedtek.
A meghívott bevallotta, kölyökként sokat járt Gyulán, nagymamájának a húgához, Hermina nénihez jött mindig látogatóba, és nagyon szerette a helyet. Öröm volt ezért számára visszatérni városunkba. Annak idején egy nagyon szeretetteljes, nyugodt életet látott itt, s reméli, hogy ez azóta sem változott. Gyula a Béke szigete számára, ezért megtiszteltetésnek érzi, hogy elhozhatta ide hangszereit és gondolatait a dalszerző, versmegzenésítő Arany Jánosról.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
