Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Meghirdetik az 1-es iskolát, jönnek a kukaszámlák, gazdát cserél a labdarúgásutánpótlás-nevelés

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Súr EnikőHÍREK • 2017. október 23. 23:28
Meghirdetik az 1-es iskolát, jönnek a kukaszámlák, gazdát cserél a labdarúgásutánpótlás-nevelés
A gyulai képviselő-testület soros ülésén a Laufer-ház kisajátításáról is határozat született

Nyílt értékesítési pályázaton, több mint 470 millió forintos kikiáltási áron hirdeti meg a város a volt 1-es iskolát – határozott a gyulai képviselő-testület október 19-i ülésén. A városháza dísztermében arról is döntés született, hogy az önkormányzat kisajátíthatja a Laufer-ház egy részét, és a városatyák arra is rábólintottak, hogy a Termáltól a Gyulasport Nonprofit Kft.-hez kerüljön a labdarúgásutánpótlás-nevelés. Utóbbi kapcsán Bod Tamás megjegyezte: Galbács Mihállyal szemben elfogyhatott a bizalom.

Daróczi László a képviselő-testület október 19-i ülésén

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Csúsztatott kukaszámlák

A napirend előtti beszámolók kapcsán Görgényi Ernő (Fidesz) arról érdeklődött Daróczi Lászlótól, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől, hogy történt-e előrelépés a hulladékszállítással kapcsolatos számlázásban.

Az ügyvezető elmondta: a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. október 24-én küldi ki Gyulán a januári és a februári számlákat. Bod Tamás (Együtt, MSZP) kérdésére arról is beszélt, hogy az állami cég a későbbiekben negyedéves elszámolásra áll át. A többi elmaradt számlát a tervek szerint „csúsztatott fizetési ütemezésben” küldik ki – tette hozzá.

                          

Szálloda lesz az 1-es iskola? 

Az ülésen határozat született arról, hogy az önkormányzat 470 millió 621 ezer forintért kívánja értékesíteni a volt 1-es iskolát. A polgármester jelezte, az 2008 óta üresen álló ingatlannak olyan funkciót keresnek, amely növeli a város gazdasági teljesítményét, munkahelyeket teremt, és emeli a helyi adóbevételeket. Arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben állagmegóvási munkálatokat végeztek az épület lábazatán.

A városvezető emlékeztetett arra, hogy Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) javaslatára a műszaki egyetem doktoranduszhallgatói megvizsgálták az épület hasznosíthatóságát. A polgármester elmondta: egy kulturális rendezvényközpont, egy vízzel kapcsolatos múzeumi és kutatóközpont, valamint egy szálloda ötlete is felmerült. A grémium utóbbit tartotta a legelfogadhatóbbnak – tette hozzá.  

A hallgatók arra is felhívták a figyelmet, hogy az iskola mögött – a Károly Róbert utca és a Móricz Zsigmond utca összeköttetésénél – egy új utcát lehetne létrehozni. Ennek érdekében a telekről leválasztanak egy 721 négyzetméteres részt, itt alakíthatják ki az új közterületet.

A fennmaradó, 6243 négyzetméteres ingatlant értékesítené az önkormányzat nyílt pályázaton, 470 millió 621 ezer forint kikiáltási áron. Több érdeklődő esetén versenyeztetés útján döntik el, ki lesz a tulajdonos. A beérkezett ajánlatokról a decemberi ülésen születhet döntés.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Körforgalom: kisajátítási eljárást indíthat a város

Egyhangú döntést hozott a képviselő-testület arról, hogy a Béke sugárút, az Eötvös utca és az Árpád utca csomópontjába tervezett körforgalom megépítése érdekében a város kisajátíthatja a Laufer-ház egy részét. Az eljárást akkor indíthatják meg, ha a tulajdonos a kézhezvételétől számított harminc napon belül nem fogadja el az önkormányzat vételi ajánlatát.  

A városvezető felidézte: a grémium júliusban döntött arról, hogy 108 millió forintos TOP-forrásra pályázik a körforgalom megépítésére. A tulajdonosokat képviselő Kukla Ferenc, az ingatlan haszonélvezője akkor jelezte, nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az önkormányzat megvásárolja az 54 négyzetméteres területet, szerintük ugyanis más jogszerű megoldás is létezik a körforgalom megvalósítására. Kukla Ferenc a város által megbízott tervezővel, Tóth Gáborral közösen kidolgozott egy vázlatrajzot.

A polgármester rámutatott: bár a terv megfelelt az útügyi szabványoknak, a használhatóságát és a biztonságosságát illetően aggályok merültek fel. Előbbi kapcsán példaként említette a Szent István utca és Eszperantó tér közötti csomópontot, amely ugyan megfelel az előírásoknak, de rosszul használható. Elmondta, felmerült a gyanúja annak, hogy a vázlatrajz alapján megépített körforgalom fennakadásokat okozna a teher-, illetve az autóbusz-forgalomban, és lassítaná az autók áthaladását, ami növelné a balesetek kialakulásának kockázatát. A terv biztonsági szempontból is aggályos, mivel nem szerepel benne a járdák és az út közötti védősáv – tette hozzá.

A polgármesteri hivatal mérnöki osztályának munkatársai a gyakorlatban is ellenőrizték a tervek használhatóságát. A tehergépkocsis szimuláció megerősítette, hogy a tulajdonosok elképzelése biztonsági szempontból kifogásolható. Az önkormányzat a vázlatrajzokat egy független igazságügyi szakértővel is megvizsgáltatta, aki megállapította, hogy a képviselő-testület által támogatott változat biztonságosabb.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A városvezetés az ingatlanról is véleményt kért egy igazságügyi szakértőtől. A felkért szakember 980 ezer forintban határozta meg a kisajátítandó terület forgalmi értékét. A kerítés bontása 450 ezer forintba, a területen lévő épületé 750 ezer forintba kerülne. Az új kerítés építésének költsége az előzetes kalkulációk szerint 1 millió 400 ezer forint, a vízóra áthelyezése 350 ezer forint, a tereprendezés és a füvesítés 150 ezer forint lenne. A költségekre 3,1 millió forintot biztosít az önkormányzat – ismertette a polgármester.  

Görgényi Ernő elmondta: eredménytelen ajánlattétel esetén a harmincnapos határidő lejárta után a Békés Megyei Kormányhivatalnál kezdeményezik a kisajátítást, amelyről hatvan nap alatt kell döntést hozniuk. Ha valamelyik fél ezt nem fogadja el, bírósághoz fordulhat.

Bod Tamás arra kérdezett rá, hogy mikorra készülhet el a körforgalom. Arra is választ várt, hogy a városvezetésnek vannak-e ötletei arra, hogyan lehetne használhatóbbá tenni a Szent István utca és Eszperantó tér közötti csomópontot.

Görgényi Ernő úgy reagált: amennyiben forrást nyernek a beruházásra, a támogatási szerződésben rögzítik a projekt ütemezését. Hozzáfűzte, a körforgalom előreláthatóan 2019 első félévére készülhetne el. Azt is elmondta, optimális esetben a kisajátítási procedúra fél évet vesz igénybe.  

A postánál lévő kereszteződés kapcsán úgy fogalmazott: egyelőre nincsenek határozott elképzeléseik arról, hogyan lehetne használhatóbbá tenni a csomópontot. Azt is mondta, a közlekedés terén vannak sürgetőbb ügyek, de bíznak benne, hogy előbb-utóbb a kérdéses problémára is sikerül megoldást találni.

 

Bod Tamás 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Gazdát cserél a labdarúgásutánpótlás-nevelés

A képviselő-testület 11 igen és két tartózkodás mellett szavazta meg, hogy július 1-jétől a Gyulai Termál Futball Club Egyesülettől a Gyulasport Nonprofit Kft.-hez kerüljön a labdarúgásutánpótlás-nevelés. Görgényi Ernő felidézte: a szervezet 2012 óta látja el az önkormányzati feladatot. Mint fogalmazott, célszerűnek tartják, hogy újból a Gyulasport Nonprofit Kft.-t bízzák meg, hiszen az atlétika, a kézilabda és a kosárlabda sportágban is a cég felel az utánpótlás-nevelésért. A polgármester aláhúzta, a kft. az egyesülethez hasonlóan jogosult a tao-támogatásra.

Bod Tamás azt kérdezte, konzultált-e a városvezetés az előterjesztésről Galbács Mihállyal, a Termál elnökével. A képviselő úgy fogalmazott: „az ügy mögött felsejlik, hogy a gyulai Fidesznek és a testület Fidesz-frakciójának elfogyott a bizalma Galbács Mihállyal szemben”. A politikus szerint a fideszes képviselő távolmaradása az ülésről „mindennél beszédesebb”.

Bod Tamás arról is beszélt, hogy tudomása szerint aláírásgyűjtés folyik a Termál-elnök tevékenységével szemben. A képviselő úgy vélte, „ha Galbács Mihály érzi, hogy a bizalom elfogyott körülötte, lehet, hogy a Termál éléről is kénytelen lesz távozni”.

 

Görgényi Ernő

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

„Meggyőződésem szerint elismerésre méltó az a munka, amit az elmúlt években a Termál FC Galbács Mihály vezetésével elvégzett” – fejtette ki Görgényi Ernő. A városvezető azt is mondta: mivel az utánpótlás-nevelés önkormányzati feladat, biztonságosabb azt egy olyan – önkormányzati tulajdonú – gazdasági társaságra bízni, amelyre közvetlenül ráhatásuk van.

Hozzátette, a felnőttcsapatra csak közvetett ráhatása van az önkormányzatnak. A polgármester úgy vélte, „nem biztos, hogy nagy tragédia, ha nem az NB III.-ban játszik a gyulai csapat”. Korábban sokan azt szerették volna, hogy helyi fiatalok futballozzanak a csapatban, ez most megtörtént – húzta alá. Hozzátette, információi szerint ennek köszönhetően többen járnak ki a meccsekre.

A városvezető elmondta: konzultáltak Galbács Mihállyal, aki nem támogatta az előterjesztést.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Többletforrás bölcsődefelújításra

A kivitelezési költségek megnövekedése miatt 6 millió 700 ezer forint pályázaton kívüli önerőt biztosít az önkormányzat a Leiningen utcai és a Széchenyi úti bölcsőde korszerűsítéséhez. A városvezető az előzményekről szólva elmondta: nemrég lefolytatták a csaknem 253 millió forintos projekt közbeszerzési eljárását, amelyre három ajánlat érkezett. Ezek közül a legalacsonyabb összegű is magasabb volt, mint a beruházásra fordítható összeg. A többletforrást a 2017-es tartalékkeretből biztosítja a város.  

A reformáció kezdetének 500. évfordulójára készült emlékoszlop felállítására 2 millió 250 ezer forintot biztosított a grémium az idei költségvetés tartalékkeretéből. A kivitelezés a költségbecslés szerint 10 millió forintba kerül. Az emlékmű elkészítéséhez a Reformáció Emlékbizottság 5 millió forintot, a református egyházközség 2 millió 500 ezer forintot ajánlott fel, az evangélikus egyházközség pedig 250 ezer forintot biztosított közadakozásból – számolt be a részletekről Görgényi Ernő. A polgármester hangsúlyozta: az emlékoszlop felállítása nem csak vallási ügy, hiszen a reformáció a fürdőváros történelmére is jelentős kihatással volt. Elmondta: a műalkotást a tervek november 6-án avatják fel.  

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Jóváhagyta a képviselő-testület, hogy módosítsák a Várkert utcába tervezett elektromos töltőállomás helyszínét. Mint arról korábban beszámoltunk, a grémium júliusban döntött arról, hogy két parkolót tíz évre az e-Mobi Elektromobilitás Nonprofit Kft. használatába ad.

Görgényi Ernő elmondta: időközben kiderült, hogy az eredetileg kijelölt helyen – a várfürdő nyári főbejárata előtt – az elektromos rendszerben nincs elég szabad kapacitás. Mivel egy új kábel telepítéséhez fel kellett volna bontani a burkolatot, a képviselők megszavazták, hogy negyven méterrel távolabb építsék ki a töltőállomást.

A grémium – mint fenntartó – hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Mogyoróssy János Városi Könyvtár pályázatot nyújtson be a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alkotta konzorciumhoz. A tervek szerint az országos projekt keretében úgynevezett Digitális Jólét Program Pontokká alakítják át az eMagyarország hálózat tagjait, többek között a gyulai bibliotékát. A pályázat százszázalékos támogatási intenzitású, a nyertes közösségi internethozzáférési pontok új eszközöket kapnak, és munkatársaik ingyenes képzésen vehetnek részt.  

 

Durkó Károly 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Marad a 25 százalék

A képviselő-testület döntése értelmében változatlan marad a helyi népszavazás kiírásához szükséges aláírások aránya, azaz a gyulai grémium továbbra is csak akkor köteles referendumot elrendelni, ha a helyi választópolgárok 25 százaléka kezdeményezte azt.  

Bod Tamás kifejtette, nem ért egyet a 25 százalékos aránnyal, mint mondta, a 10 százalékot tartaná elfogadhatónak. A képviselő szerint a döntéssel „adminisztratív úton ellehetetlenítik, hogy Gyulán kötelező jelleggel helyi népszavazást lehessen kiírni”.

Görgényi Ernő úgy reagált: Gyulán az első szabad választások óta, 27 év alatt, nem volt probléma a 25 százalékos aránnyal. Mint fogalmazott, véleménye szerint a rendeletben meghatározott korlát nem jelent akadályt a népszavazás kiírásában. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy egy helyi referendum elrendelése nagyon sokba kerül, azért olyan limitet célszerű meghatározni, amely „valódi közakaratot fejez ki”.

„A kormány tavaly októberben 20 milliárd forintot tolt be egy országos népszavazásba, ami eredménytelen és érvénytelen lett” – mondta viszonválaszában Bod Tamás, majd kijelentette: „a demokrácia pénzzel jár”.

Durkó Károly arra emlékeztetett, hogy az elmúlt 27 évben nem kezdeményeztek Gyulán népszavazást, és arra sem volt példa, hogy a 25 százalékos határt le akarták volna vinni. A képviselő úgy látja, a népszavazás intézményrendszere nem vált be Magyarországon, hiszen óriási a politikusok iránti közöny és elutasítottság.

A rendelettervezetet végül 11 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadta el a képviselő-testület.

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)