Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A matematika és az ember

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • MAGAZIN • 2017. március 16. 13:00
A matematika és az ember
Újra elindult a Mindentudás Gimnáziuma az Erkelben

2002-ben egy nagy sikerű előadássorozat indult útjára: a Mindentudás Egyeteme. Az Erkel Ferenc gimnáziumban Győri Etelka tanárnő kezdeményezésére, az egyetemi okítás mintájára szervezték meg a Mindentudás Gimnáziumát. A rendezvény arról szólt, hogy minden vállalkozó kedvű kolléga megmutathassa, hogy a tanított tárgyán kívül vagy éppen azon belül mely témák érdeklik olyan mértékben, hogy „nem középiskolás fokon” is meséljen róluk.

____Eredeti-IMG_5749.jpg

Az első előadó Kiss Péter matematika–informatika szakos tanár volt 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

Tavaly ősszel a gimnáziumban megalakult A CÉG. A fiatal, kollegiális, tantestületi, baráti társaság elhatározta, hogy többek között újra indítja az MG-t, ahogyan 2008-ban a Thinktúra (irodalmi önképző kör) és 2009-ben a T.I.M.E. (Természettudományos Ismeretterjesztő Mozgalom Erkeleseknek) is működtek az alma mater falai között. Az első előadó Kiss László tanár úr ösztönzésére Kiss Péter – matematika–informatika szakos – kolléga volt, aki a matematika univerzalitásába vezette be hallgatóságát. Nem véltelen éppen ezen a napon: 3.14. Nemzetközi π-nap.

Kiss tanár úr azzal kezdte előadását, hogy rögtön rávilágított, semmi újat nem fog mondani, hiszen egyre köztudottabb, hogy a matematika a legnagyobb szellemi tudomány, a tudományok tudománya, nem egy misztikus, megfoghatatlan, sámáni tudás, noha egy óra múlva kiderült, annál sokkal spirituálisabb, nem teljesen evilági, azaz nem az anyagi világra koncentráló, elsősorban természettudománynak tekintett diszciplína. A matek szó hallatán minden diáknak összeszorul a gyomra, minden felnőtt szemében megjelenik egy emlékkönnycsepp, minden szakos kolléga szája szélén kivirul egy mosoly. Valóban ennyire katasztrofális a tantárgy kortárs sorsa és megítélése? Nem, csak a hozzáállással van baj – ugye, McFly?!

 

____Eredeti-IMG_5546.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

Az okítás első harmadában rádöbbentünk, hogy a matematika univerzális, mindenben benne van, bekúszik a mindennapokba, legyen szó a közgazdaságtanról, a műszaki vagy a természettudományokról, mint a fizika, kémia, biológia vagy éppen a földrajz demográfiai mutatói. Folyton számolunk, minden igekötővel – de főleg meg- és el-. Statisztikákat, banki kamatokat, piaci értékeket böngészünk, vadásszuk a pénzt. Nem az anyagit, valóst, kézzel foghatót, hanem a virtuálisat, amelyből háromszor annyi van, mint amennyit a bolygónk reálgazdasága termelni képes (azaz 140 trillió dollár – jobb, ha nem írok nullákat, de azt jelzem, hogy ez 1018). A „nem létező” pénzek miatt kialakult kapitalista versenyhelyzet permanens válságpontokat/gócokat generál a világban, amelyeknek hatására egyes területeken (földrajzi és gazdasági is) felfújódik a manipulatív lufi (Kína), máshol buborék alakul ki (Japán), megint máshol összeomlás, pukkanás, csőd realizálódik (USA tőzsde, 2008 → világgazdasági válsághullám). A folyamat körbejár, állandóan ismétlődő gondhalmazt okoz. Mivel a reálgazdaság által termelt – egyébként minimális – profitot a társadalom feléli, abból lehetetlen pluszokat kimenteni olyan „banális” problémák megoldására, mint az oktatás vagy az egészségügy. Az előadás első harmadában Kiss tanár úr ennek a mókuskerék-effektusnak a bemutatását végzete el matematikai alapokra helyezve a hangsúlyt.

 

____Eredeti-IMG_5641.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

A második harmadban a fizika és matematika kapcsolatának szentelt figyelmet. Kiderült, hogy matematikus még sosem kapott Nobel-díjat (pedig megérdemelné), de a tárgy elméleti háttere bizony szervesen hozzájárult a világegyetemről való gondolkodásunkhoz. A legfrissebb eredménye a Higgs-bozonok létezésének bizonyítása, amiért 2013-ban maga Peter Higgs és François Englert megosztva kaptak fizikai Nobel-díjat. A feltételezés a Higgs-mechanizmus, vagyis, hogy az ősrobbanás első pillanatában keletkezett részecskék a Higgs-bozonnal való kölcsönhatásuk következtében tömeget is nyertek, így nem távozhattak egymás mellől fénysebességgel, noha az univerzum ennek okán folyamatosan és egyre gyorsabban tágul. Ezeket a részecskéket Leon Max Lederman amerikai Nobel-díjas részecskefizikus „isteni részecskéknek” nevezte könyvében. Azóta számos nevet kapott: Higgs-részecske, antirészecske, isteni anyag, istenverte részecske, isteni a-tom. Ez az elem, az ún. „sötét anyag” az univerzum 73%-át adja, és a Nagy Bumm idején keletkezett. 23%-ot még mindig a „láthatatlan tömeg” tesz ki, amely nem megismerhető, de hatása érezhető. A ténylegesen megismerhető – talán laikusnak felfogható – világunk az pedig anyagi, amely mindössze 4%-a a komplex, materiális rendszernek, ha egyáltalán van benne kauzális rend. Az bizonyosságot nyert, hogy van egyfajta narratívaváltás, amely mindig újabb és újabb válságokhoz vezet. Minden kor, szemlélet, irányzat egy-egy lehetőség, egy-egy döntés, amely számtalan alternatív realitáshoz vezethet, bármelyiket választjuk, újabb generálódik. Ugyanakkor a világ haladásának kulcsa éppen e kettősségben van, anyag-antianyag, tézis-antitézis, ok-okozat, jin-jang, fény-árnyék stb. Bármit szemlélünk a világban, mindennek megvan a párja – ha valahonnan elveszünk, máshonnan érkezik a helyére valami más (akár Newton energiamegmaradás törvénye szerint). Ezen a nyomvonalon jutottunk el a migráció kérdéséig. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ember az egyetlen, amely ellentmond a populációfennmaradás törvényeinek. Ugyanis azokon a helyeken, ahol jó élni a Földön, ahol minden körülmény ideális, csökken a lakosság, míg az ellenkező esetben rohamtempóban nő. Ennek köszönhető az is, hogy az emberiség lélekszámát 2100-ra 16 milliárdra extrapoláló jóslások szerint gyökeresen megváltozik a területi és szociális demográfiai arány.

 

____Eredeti-IMG_5640.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

A kellően ijesztő hipotézisek után a harmadik harmadban konkrét matematikai műveletekről szólt a társalgás. A négy alapművelet mellett – személy szerint 20 év után újra – megtanulhattuk a logaritmus alapú függvényekkel való számolás hasznát is. Újra megjelent a mosoly a szám szélén, hiszen egykor Marczis György tanár úr matekóráján ülve sejtettem utoljára, hogy bizonyos műveletek egymás inverterei, esetenként pedig annulálják egymást (mint egy négyzetre emelés és négyzetgyökvonás esetében). Akkor még képes voltam az analitikus gondolkodásra (amelyet az előadónk is javasol), ma már inkább analóg módon dolgozik az agyam, túl fáradt elemezni, tapasztalat, hagyomány és sztereotípiák mentén, sémákat halmozva építgetem a kis világom. Pedig érdemes lenne elfogadni, hogy minden döntésem könnyebb, amennyiben a „mohó algoritmust” használom megoldásra. Ez egy olyan problémamegoldó eljárás, olyan megengedett lépésekből álló módszer, utasítássorozat, részletes útmutatás, recept, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas, amely helyi optimumok megvalósításával próbálja megtalálni a globális optimumot, azaz, ha sok lehetséges alternatíva közül kell választanom, megmondja a leggyorsabb és legkézenfekvőbb megoldást. Ez akár a legrövidebb út megtalálását is jelentheti a GPS-ben vagy ismétlődések felfedezését a tőzsdeindexek változásában.

Kétségtelen, hogy a matematika a legnagyobb előnyre a számítástechnikai problémák megfogalmazásakor és megoldásakor tesz/tett szert. A jövőben ezen a területen a legindokoltabb a használata és fejlődése. Bezzeg nekem egyelőre az is nagy kaland, ha megértem, hogy miért gondolta azt Pitagorasz, hogy a2 + b2 = c2.  

 

____Eredeti-IMG_5650.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

Áprilisban Szilágyi János tanár úr (biológia-kémia), májusban pedig dr. Kereskényi Miklós (történelem–földrajz) címzetes igazgató úr előadásai hallgathatóak meg a gyulai Erkel Ferenc gimnázium iskolai könyvtárában. Mindenkit szeretettel várnak a szervezők!

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)