Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Arany Bárka-út

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • I. Y. • KULTÚRA • 2017. január 24. 18:45
Arany Bárka-út
Átadták a Bárka-díjakat a Sík Ferenc Kamaraszínházban

A békéscsabai Sík Ferenc Kamaraszínház termében immár 10., jubileumi alkalommal rendezték meg az ünnepi Bárka-estet és a Bárka-díjak átadását január 23-án 18 órától. A jeles eseményen a díjazottak több éves publikációik színvonalának alapján Acsai Roland költő, író, Kolozsi Orsolya kritikus és Szil Ágnes író, kritikus lettek. 

____Eredeti-A_harom_dijazott-_Acsai_Rolandsolya..jpg

Acsai RolandSzil Ágnes és Kolozsi Orsolya

Fotó: Gyulai Hírlap – Rácz Kata

Az esemény minden esztendőben a magyar kultúra napjához köthető. A főszerkesztő, dr. Elek Tibor hagyományosan ezen az estén számol be az elmúlt év Bárka-számairól, a legfrissebb szám tartalmáról, értékeli az év bárkás eseményeit, és méltatja a megjelenő Bárka-díjasokat. Az esten számos Békés megyei alkotó jelenik meg. A tematikus egységek között idén is a zene volt az átmenet: Gábriel Erika (ének) és Gál Csaba (zongora). Több operettből és operából hallottunk részleteket felcsendülni: Giuseppe Verdi (Az álarcosbál), Huszka Jenő (Lili bárónő) és Lehár Ferenc (A víg özvegy). A zenei betétek mellett a Bárka 2002-es díjazottjai is felolvastak: Szilágyi András és Zalán Tibor.

A díjazottak, valamint Kiss László, Elek Tibor és Farkas Wellmann Éva

Szarvas Péter, Békéscsaba város polgármestere a kultúra ünnepén beszédében kijelentette, hogy a folyóirat a 2016-os évben nagyon erős számokkal öregbítette egyébként is tartósan köztudatba került hírnevét. Elek Tibor álma egy komoly, kulturális, értékteremtő és -mentő folyóirat volt. Sikerült a küldetés, hiszen a megye több településén magyar irodalomból érettségi tételként kezelik a Bárkát, tagjai a körülötte kialakult értelmiségi körnek vonzásában számos művészeti ágban tevékenykednek (Körös Irodalmi Társaság). A képzőművészet és irodalom találkozási lehetőségeiről sorozatot is indítottak: Irodalom és képzőművészet, karöltve címmel, amelynek voltak gyulai epizódja is: Kukár István és Kiss László. Évek óta nagy népszerűségnek örvend a Kortárs magyar írók sorozat, amely lehetőséget teremt az „élő irodalom” megismerésére testközelből. Számos hazai és határon túli magyar szerzőt érhetett el a gyulai közönség is a szomszédolásnak köszönhetően: Térey János, Benedek Szabolcs, Bartis Attila, Gálfalvi György, Krasznahorkai László, Darvasi László, továbbá a népszerű A csabai című kötet szerzői. A Bárka legjelentősebb szerepe a kortárs magyar irodalom felkarolásában van, egyfajta kultúrhajózás, amely eljuttatja a szerzőt az olvasóhoz. A művészeti ágak eklektikussága ellenére dialóguskényszerbe hozza a szerzőket, műveket, olvasókat, kultúrakedvelőket.

A szakmai színvonalat 2000-től díjjal is jutalmazzák. Idén, 2012 után először, három jelöltet találtak méltónak. Az eredeti plakettet Kiss György szobrászművész készítette, de az ő sajnálatos halálával ez évben újat terveztettek. A 2016-os év díjazottjai már a Széri-Varga Géza által kiöntött kitűntetést kapták meg. A díjakat Seregi Zoltán, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója adta át, aki meleg kézfogással és hálával gratulált. Elmondta, hogy rendkívül örül, hogy a Bárka évtizedes kapcsolatban áll a színházzal, és az együttműködésnek köszönhetően sikerült egy hazánkban egyedülállóan széles vidéki, pezsgő kultúrkört kialakítani. Ennek folyománya, hogy a jövőben egy közös drámapályázatot is kiírnak, amelynek témájául a rendszerváltást választották – különös tekintettel az 1989–1991 közötti időszakra.

A történelmi korokról kinyilvánított vélemények összegyűjtése mindig is érdeke volt a Bárkának. A 2016/5-ös szám az 1956-os események 60. évfordulójának emlékezetéül szolgál: Forradalom – Megtorlás – Konszolidáció. A megye több jelentős 56-osának írása megtalálható benne, akik közül a Gyulai Hírlapban M. Szabó Andrással emlékeztünk egy interjúban. A tematikusság évek óta jellemző főszerkesztői koncepció. Mind a papíralapú, mind az online változatban számos rovat van, amelyek működése bevált és széles olvasóréteget elégít ki: fiatal-idős, primer-szekunder irodalom, gyermekirodalom, pedagógus-diák stb. Az online felületnek megvan az az előnye, hogy dinamikusan változik. Legértékesebb rovatainak egyike a videointerjúk, ahol a kortárs szerzők vallanak önmagukról, művészetükről, pályájukról.

Így tett Acsai Roland is, akit Kiss László tanár úr, szerkesztő faggatott. Acsai készségesen és szeretetreméltó bölcsességgel válaszolt a kérdésekre, amint kiderült, a közös levelezésekben ugyancsak ilyen jámbor, megbízható és spirituális. A díjat mint író, költő, műfordító, szerkesztő és drámaíró kapta. Érdekes színfoltja a magyar irodalom égiszének, hiszen a távol-keleti és a keresztény filozófia útjain járva szokatlan szimbólumrendszerekben gondolkodik. Panteista, tandorista, taoista, de mindenképpen mélyen empirista. Mintha egy kollektív ősi tudatalatti maradék emlékeit boncolgatná.

Nagy „boncmesternő” Szil Ágnes is, akivel először beszélgetett úgy Farkas Wellmann Éva mint kritikus a kritikussal. Szil elsősorban értő és alapos színházkritikái okán kapta a díjat, emellett novellista és újabban a drámaírás vette szárnyára. 2012-ben elsőként kapott JAKKendő-díjat, azóta önálló kötettel nem jelentkezett, de állítása szerint egy novelláskötete már a szerkesztés fázisában pihen. Diszkréten ironikus nyelvi humorát felolvasásaival mindig felerősíti. Publicisztikája a Bárkában az analitikusság felismerhető jeleit mutatja, mindegyre mélyebbre fúr, tudatosan bontja le a lélek minden rétegét.

Kolozsi Orsolya díja igencsak misztikus kereteket ölt, hiszen a kritikáiról ismert író- és tanárnő 2007-ben indult a Bárkában egy Tóth Krisztina-recenzióval és egy évtized elteltével újra Tóth-kritikával jelentkezik a 2017/1-es Bárka-számban. Nyelvezetét didaktikus szemlélet, a könnyebben emészthetőség, az irodalmat inkább diákbarát szemmel megközelítő stílus jellemzi. Ösztönös, rendkívül széles alkotói körön átívelő, befogadócentrikus szövegismertetői vannak. Úgy véli, az irodalom „vagány dolog”, ha a megfelelő eszközzel, kellő tisztelettel közelítünk felé, akkor horatiusi igazságokat rejthet. Olyan ars poeticát, amely szórakoztat, gyönyörködtet és tanít.

Aki jelen volt a 2016-os Ünnepi Bárka-esten, az megkapta a tanítást: aurea mediobarka, vagyis marad mindig az arany Bárka-középúton! 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)