Konferencia a gyulai városháza dísztermében
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A Békés Megyei Levéltár 2006-ban indította el őszi konferenciasorozatát, rendszerint olyan témaválasztással, hogy az a nagyközönség számára is érdekes legyen. A polgári kultúra témakörével, az utazással, majd a társadalmi kiszolgáltatottsággal, legutóbb pedig a civil társadalommal foglalkozó értekezéseket követően idén – a reformáció emlékéve közeledtének apropóján – a protestantizmus Békés megyei alakulására helyezték a hangsúlyt.
Dr. Erdész Ádám
– Az emlékév ugyan jövőre lesz, de az előkészületek már javában folynak – mondta a program házigazda posztját is betöltő dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója köszöntőjében, megtoldva az arra vonatkozó reménnyel, hogy témájuk és rendezvényük így egy kicsit nagyobb figyelemben részesül.
A Nemzeti Kulturális Alap, a gyulai önkormányzat és a Reformáció Emlékbizottság támogatásával megvalósuló konferencia hat előadásból állt, melyeket dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere, Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Gulyás Imre, a járási hivatal vezetője, Hafenscher Károly miniszteri biztos, a magyarországi evangélikus egyház lelkészi elnöke, valamint számos egyházi és világi elöljáró, levéltáros – köztük Szöllősi Antal, az Északi Magyar Archívum létrehozója, fenntartója, működtetője – is megtisztelte jelenlétével.
Baráth János
– Luther Márton 1517. október 31-én kitűzte 95 tételét, bár az akkortól számított reformációnak komoly előzményei voltak – kezdte köszöntőjét Baráth János református lelkipásztor az 500. évforduló kapcsán olyan kérdések felvetésével, mint hogy mit jelent Európának és Magyarországnak a reformáció, milyen hatással van ránk, illetve a reformáció titkára vonatkozóan is adott néhány magyarázatot, hiszen az a teológia határain túllépve máig gyakorolja hatásait.
– Ahány megközelítés, annyiféle megoldás mutatkozik, de mindegyik megközelítés egy-egy mozaikot mutat meg abból a teljes képből, amit mi egészében nem is láthatunk. Ezúttal a Békés megyei protestantizmusból csak egy-egy mozaik kerül a szemünk elé, de bízunk benne, hogy a reformáció teljes képét teszi egyre tisztábbá. Az egykori reformátorok nem egyházszakadást szerettek volna, hanem a hitélet megújulását, ami az életben maradás feltétele – nyomatékosította szavait.
Kovács Eleonóra, az Országos Levéltár főlevéltárosa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Gyűjteményi Tanácsának elnöke megnyitójában arról a már folyamatban lévő, a kormány által alapított emlékbizottság által támogatott reformációs projektről beszélt, amelynek kutatásai a protestantizmus több ágát, a XIX. századtó egészen az 1950-es évekig felölelik.
Demmel József, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének tudományos munkatársa Haan Lajos és Szeberési Gusztáv békéscsabai lelkészek egyidejű szolgálatát és aszimmetrikus viszonyát tárta a hallgatóság elé, majd Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke az 1945 utáni pártállami egyházpolitika hátterébe nyújtott betekintést.
Ezt követően a Békés Megyei Levéltár munkatársai mutatták be kutatásaikat. Az alapos és közérthető előadásairól ismert dr. Erdész Ádám arról beszélt, hogy bár a térségben a XVIII. században a protestáns egyház múltja gazdagon dokumentált, mégis maradtak kérdőjelek. Az intézményvezető az evangélikus lelkészek írásain keresztül tárta fel az identitáselemeket és az itt élők gondolkodásában megmutatkozó változásokat. – Jellemző volt a modernitás felé való törekvés – hangsúlyozta.
A protestáns tisztviselők XVIII. és XIX. századbeli karrierlehetőségeit Héjja Julianna Erika főlevéltáros ismertette, majd Bódán Zsolt osztályvezető a füzesgyarmati unitárius egyház megalakulási körülményeit mutatta be hallgatóságának. Az evangélikus egyház és az 1950-es évek hatalmának viszonyát Sáfár Gyula igazgatóhelyettes részletezte.
A konferencia előadásai az eddig főként az egyháztörténészek által régóta vizsgált területnek ezúttal számos új, társadalomtörténeti érdekességét és újdonságát is megmutatták.
