Az ex libris kiállítás megnyitója a gyulai könyvtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dézsi János igazgató köszöntőjében emlékeztetett rá: Mogyoróssy János, a gyulai uradalom tisztviselője, 1836-ban csaknem háromszáz kötetet ajánlott fel a helyi katolikus iskolának, ezzel letette az alapjait a mai városi könyvtárnak.
Gyarmati Gabriella művészettörténész
Mint mondta, a bibliotéka az év folyamán több programmal is megemlékezik az évfordulóról, egyebek mellett szakmai konferenciát és az alapító születésnapjához kapcsolódó rendezvényeket szerveznek. Az igazgató kiemelte: a most megnyíló, 150 alkotást felvonultató tárlat egyedülállónak számít, hiszen régóta nem volt hasonló a fürdővárosban. A könyvtár folyosólyán gyulai és a településhez kötödő alkotók munkáit állították ki.
Dézsi János felidézte: a középkorban a kódextulajdonosok még úgy védték meg a tolvajoktól könyvüket, hogy a polchoz láncolták őket. Később a tulajdonjog jelölésére az ex librist használták. A grafikai eljárással készült könyvjegyek a 20. században önálló műfajjá váltak, ami elősegítette gyűjtésüket.
– Az e kamarakiállításon bemutatott kollekció is képes megmutatni, hogyan szegődött az ex libriseken a képgrafika, az illusztráció mellett, a könyvek szolgálóleányává. Szolgálóleányává szegődött, miközben önálló személyiségre tett szert – fogalmazott a megnyitón Gyarmati Gabriella, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze.
Póka György festőművész és gyűjtő
A szakember elmondta: Budapesten már 1903-ban önálló ex libris kiállítást rendeztek. Míg a 19. században a litográfia és a fametszet számított a műfaj legkedveltebb technikájának, addig a 20. században a linóleummetszés, a 21. században pedig a digitális print vált egyeduralkodóvá – tette hozzá.
A megnyitóbeszédből kiderült: a hazai és nemzetközi ex libris, illetve kisgrafika jól működő cserelehetőségeire dr. Némedi Endre, a könyvtár egykori igazgatója hívta fel Póka György figyelmét. Ennek köszönhetően az alkotó harminc ország háromszáz művészével és múzeumával került kapcsolatba.
Gyarmati Gabriella kiemelte: Póka György alkotóként majd hétszáz, míg gyűjtőként tízezer ex librist és kisgrafikát mondhat magáénak. „Ha minden hónapban nyitna a könyvtár egy kiállítást az otthon, szigorú rendszerben tárolt és gonddal őrzött gyűjteményből, legalább huszonnyolc évre tudna megfelelő minőségű és mennyiségű műtárgyat biztosítani a szervezők számára” – idézte az alkotások tulajdonosát.
A bibliotéka tárlatán Póka György és felesége, Meskó Anna alkotásai mellett Koszta Rozália, Ferenczi Dávid, Lipták Pál, Rostás Mónika, Kósa Ferenc, Korda Béla, Takács Dezső, valamint a II. Margit dán királynő könyvtárának két ex librist is készítő Várkonyi Károly munkáit láthatja a nagyközönség.
