Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A kommunizmus áldozataira emlékeztek Gyulán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Sz. E. HÍREK • 2016. február 26. 10:30
A kommunizmus áldozataira emlékeztek Gyulán
Szabó Ferenc: Talán egyetlen egy történelmi korszak sem hagyott örökül annyi nagyszerűt és annyi torokszorítóan borzalmasat, mint a mögöttünk hagyott huszadik század
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000-ben elfogadott egyik határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját, többek között arra emlékezve, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok a képviselői mentelmi joga ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Ott nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, később az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.
____Eredeti-GYHRCSD_043.JPG

Koszorúzás a dr. Erdődi Lajos tiszteletére állított emlékműnél

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezést tartott Gyula Város Önkormányzata is, az Október 23. Alapítvánnyal közösen, február 25-én. Az emlékezés helyszíne a dr. Erdődi Lajos tiszteletére állított emléktábla melletti tér, a kommunizmus áldozatainak Béke sugárúti emlékműve volt.

Szabó Ferenc

– A program a  Himnusszal indult, majd a Gyulai Színjátszó Kör műsora hangzott el Az elveknek nincs bocsánat címmel. Ezt követte Szabó Ferenc, a Göndöcs Benedek Középiskola pedagógusának beszéde.

– Talán egyetlen egy történelmi korszak sem hagyott örökül annyi nagyszerűt és annyi torokszorítóan borzalmasat, mint a mögöttünk hagyott huszadik század – kezdte emlékező gondolatait az előadó.

– Mindazon népek számára, amelyek nem kényszerültek diktatúrák áldozataivá, a letűnt évszázad inkább emelkedést hozott, összes háborúi, a demokráciák összes válságai, tévútjai és vétkei ellenére is. A magán- és közéleti szabadság megnövekedése, az egyre többekre kiterjedő létbiztonság, az életpálya megválasztásának kitágult lehetőségei százmilliók életét tették különbbé. A vasfüggönytől keletre azonban már nem a holdraszállás, inkább az idegen megszállások emberöltőkre megmerevedett, kényszeres valósága maradt a huszadik század legmaradandóbb emléke. Az erőszak kultuszán és a fajelméleten alapuló nemzeti szocializmus Harmadik Birodalma tizenkét esztendőnyi tombolás után elbukott, a Szovjetuniónak átnevezett Szovjet-Orosz Birodalomban, a Népköztársaságnak átkeresztelt Kínai Birodalomban, Hanoitól a Kárpát-medencéig egy generációkon át tartó emberkísérlet zajlott. A kísérlet közel számillió emberi életbe került. A kísérlet vezetői, Lenin, Sztálin, Mao Ce-tung és vazallusaik, Enver Hodzsától Rákosi Mátyásig és Kim Ir Szen-ig mindannyian egy kizsákmányolástól, elnyomástól mentes társadalomról harsogtak. A belátható időn belül megvalósuló, világboldogító kommunizmus nevében vak engedelmességet követeltek az uralmuk alá vetett, tetszésük szerint fel- és elhasználható alattvalóktól, akiknek egyetlen, megismételhetetlen életük ment rá homályos hatalmi és ideológiai rögeszmékre, a meseszerűen tökéletes jövendő és fejlett Nyugat villámgyors utolérésének vérgőzös álmára – mondta Szabó Ferenc.

 A Szózat elhangzása után a rendezvényt gyertyagyújtás és koszorúzás zárta, majd a megjelentek egy-egy szál virágot helyeztek az emlékmű előtt.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)