Csősz János és Somogyi-Tóth Dániel
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elsőre talán furcsának tűnik két egymástól olyan különbözőnek látszó hangszer együttes használata, mint egy templomi orgona és egy trombita, pedig az egy órás koncert során bebizonyosodott, hogy milyen remekül egészítik ki egymást. Behunyt szemmel vagy épp az oltárra szegeződő tekintettel úgy tűnt, mintha egy komplett zenekart hallgatnánk. A karzaton a játszóasztalnál helyet foglaló orgonista egy személyben volt maga a karmester, aki a regiszterek váltogatásával szólaltatta meg a valamennyi hangszert kiváltó sípsorokat. A sípok hangzásához szükséges levegőt az elhangzó művek keletkezési idejében még az instrumentum mellett álló személyek nagy fújtatókat taposva biztosították, ma erre azonban aligha volt szükség.
Gyulán már 1531-ben készült orgona templomba, de a hangszer karrierje csak a törökök kiűzése után vált jelentősebbé, az ország nyugati felében alakult orgonaműhelyek megszaporodásával. Persze, a hangszer szerkezete, technikai fejlődése, hangzása a századok során jelentősen átalakult, a hangerő és a hangterjedelem, a dinamikai árnyalás terén is új megoldások jelentek meg, de még ma sem sok zenész gondol bele abba, hogy a megkomponált műzene megszólaltatása valójába micsoda kihívást jelent.
Márpedig ezen az estén jócskán volt kalandozás az évszázadok, zenei korszakok és zeneszerzők útvesztőjében. A 17. században élt angol barokk zeneszerző és orgonaművész, Jeremiah Clarke műve mellett a zeneművészet kiemelkedő egyénisége, a protestáns egyházi zene jeles képviselője, a német Johann Sebastian Bach BWV 29 szimfóniája is elhangzott, majd az immár a másik hangszert főszerepbe helyező D-dúr trombitaverseny C-dúr toccata, adagio és fúga következett, a szintén kortárs olasz hegedűművész és zeneszerző Giuseppe Torellitől, de a francia zeneszerző, orgonista Léon Boëllmann Gótikus szvitjéből is megmutatkozott egy tétel.
A gyulai templomban a kétemeletes orgonakarzaton helyet foglaló Somogyi-Tóth Dániel már nem első alkalommal szólaltatta meg az orgonát, hiszen többször is koncertezett itt az Erkel Ferenc Vegyeskarral, a Békés megyei Szimfonikus Zenekarral és a Debreceni Kodály Kórussal is.
A jelenleg a Budapesti Operettszínház karmestereként, a debreceni Kodály Filharmónia igazgatójaként, művészeti vezetőjeként, valamint a Csokonai Színház zeneigazgatójaként tevékenykedő orgonaművész ezúttal kollégájával, a Kodály Filharmonikusok első trombitásaként ismert Csősz János trombitaművésszel játszott együtt, aki a maga területén igazi klasszis, legendás művész. Összeszokott párosuk ezen a koncerten is remekelt, a mennyei hangokat áhítattal fogadó, műsorukat álló tapssal jutalmazó közönség még egy ráadást is élvezhetett a művészektől.
