Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Vasárnap tartották a gyulai Nádi Boldogasszony-kegytemplom nagybúcsúját

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.HÍREK • 2023. augusztus 15. 10:00
Vasárnap tartották a gyulai Nádi Boldogasszony-kegytemplom nagybúcsúját
A templom felszentelésének 200. évfordulóját is megünnepelték

Fotó: Fábián István

Vasárnap tartották a gyulai Nádi Boldogasszony-kegytemplom nagybúcsúját, melynek keretében több évfordulót, köztük a templom felszentelésének 200. évfordulóját is megünnepelték.

A szentségi körmenettel záruló szentmise előtt, melyet Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mutatott be, újrakoronázták a Nádi Boldogasszony-kegyképet, és megáldották Mária szívét. A templomban Nádi Boldogasszony-emlékérmet adtak át Görgényi Ernő polgármesternek Gyula város és a plébánia közti jó kapcsolat ápolásáért, az elismerést Kovács Péter plébános és a plébánia tanácsadó testülete adományozta a városvezetőnek.

Fotó: Fábián István

A nagybúcsúhoz több évforduló is kapcsolódott: idén van a gyulai plébánia fennállásának 691., IX. Bonifác pápa gyulai búcsújárási engedélyének 625., a gyulai plébánia újraalapításának 308., a Nádi Boldogasszony-templom megáldásának 246. és felszentelésének 200. évfordulója.

A Magyar Kurír oldalán az olvasható, hogy IX. Bonifác pápa 1398-ban adta ki a búcsújárási engedélyt a Nádi Boldogasszony-templomra, mely máig az egyetlen délkelet-alföldi kegyhely. A templom Mária-kegyképét, mely a hagyomány szerint 1313-ból Gyulamonostor templomából származik, a környező nádasokban élő emberek kezdték Nádi Boldogasszonyként emlegetni. A 1566-tól 129 évig tartó török uralom alatt, amikor a templom helyén Ali bég dzsámija állt, a berendezés és a kép is elpusztult.

Fotó: Fábián István

A török alóli felszabadulás után, a 18. század végén elkészült új plébániatemplomot Máriának szentelték. A 19. században XVI. Gergely pápa teljes búcsút engedélyezett a templomnak, melynek újkori fellendülése 1949. augusztus 15-éhez köthető, amikor Pintér László debreceni püspöki helynök, a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének ordináriusa körlevélben jelentette be a Nádi Boldogasszony tiszteletének felújítását. Az újkori kultusz megindításához a Mindszenty József prímás által meghirdetett, 1947–48-as Mária-év szolgált alapul. A Nádi Boldogasszony új kegyképét Borsa Antal festőművész készítette – idézik fel az oldalon.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)