A GYULAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET szeptember 24-EI ÜLÉSE A VÁROSHÁZA DÍSZTERMÉBEN
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dr. Görgényi Ernő (Fidesz) a tanácskozáson kiemelte: az önkormányzat továbbra is takarékosan gazdálkodik. Elmondta: az első félévben a bevételek 53 százaléka folyt be, és ezzel párhuzamosan az összkiadás is jobban alakult a tervezettnél, jelenleg 41,9 százalékon áll.
Az ülésen hosszas vita bontakozott ki az önkormányzati és részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felügyelőbizottságainak beszámolója kapcsán. Daróczi László, a Gyulahús Kft. felügyelőbizottságának elnöke Bod Tamás (Együtt, MSZP) országos médiumban is megjelent, augusztusban kelt nyílt levelére reagálva kifejtette: a képviselő téves információkon alapuló írásával „megbillentette” a vevők és a beszállítók bizalmát, ezzel veszélybe sodorta a cég jó hírét és az általa foglalkoztatott mintegy háromszáz dolgozó munkahelyét. Az elnök műbalhénak nevezte a cikket, és utalt rá, hogy politikai érdekek állhatnak a háttérben. (A Gyulai Hírlap a Kolbászügynök lett a képviselő, avagy hogyan állítsunk bődületes baromságot a gyulai húsiparról című írásában foglalkozott ezzel az üggyel – A Szerk.)
Daka Zsolt, a vállalat ügyvezetője hangsúlyozta: a halasztott fizetést alkalmazó húsipari cégnek a levélben megfogalmazottakkal ellentétben nincs négyszáz millió forintot meghaladó adósságállománya, ez abból az éves beszámolóból is kiderült, amit a testület április 23-ai kihelyezett zárt ülésén fogadott el.
Bod Tamás úgy fogalmazott: „a gyulai húsipar megmentése érdekében” fejtette ki álláspontját. Azt is mondta: „fennáll annak a veszélye, hogy tiltott állami támogatás miatt európai uniós eljárás indulhat a cég ellen”.
Dr. Görgényi Ernő polgármester válaszában kiemelte: a gyulai húsipar újjászervezése a magyar és az európai uniós jogszabályoknak is megfelelt. A városvezető a vállalat szakszervezetének álláspontját is ismertette. „A Gyulahús Kft. jelenlegi dolgozói annak örülnének, ha város politikai erői, amennyiben szükséges, közvetlenül segítenék a társaság fejlődését” – állt a polgármesterhez eljuttatott levélben.
Az ülésen a grémium módosította a városi ösztöndíjról szóló önkormányzati rendeletet. Eredetileg 10 középiskolásnak és 10 felsőoktatásban tanuló hallgatónak ítélték volna oda a Bay Zoltán tanulmányi ösztöndíjat, melynek létrehozásáról január 29-ei ülésén döntött a képviselő-testület. A megemelt keretszámnak köszönhetően 14 gimnazistát havi 9 ezer forinttal, 16 felsőfokú tanulmányt folytató fiatalt pedig havi 13 ezer forinttal támogatnak a tanév tíz hónapja alatt.
Durkó Károly, az oktatási és kulturális bizottság elnöke Bod Tamás kérdésére elmondta: a pályázatok elbírálásakor szociális szempontokat is figyelembe vettek.
A grémium a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló rendeletet is módosította. Ezentúl évente kétszer lehet benyújtani kérelmet az önkormányzathoz a rendszeres gyógyszerhasználatból adódó többletkiadások kompenzálására. Az ellátás megállapításához meghatározott jövedelemhatár 57 ezer forintról 65 ezer 550 forintra emelkedett.
Az állami normatív étkezési kedvezményt egészíti ki a gyulai önkormányzat új ellátási formája, a közétkeztetési támogatás, melyben azok az egy- és kétgyermekes családok részesülhetnek, amelyek egyéb díjkedvezményre nem jogosultak, egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg az 57 ezer forintot, és gyermekük részt vesz a közétkeztetésben. A juttatás havi ötezer forint.
Ugyancsak határozat született az ülésen a gyulai polgármesteri hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló rendelet módosításáról. A döntés értelmében az önkormányzat ezentúl családalapítási támogatással segíti dolgozóit.
Gyula tizenhatodik alkalommal csatlakozott a felsőoktatásban tanuló, hátrányos helyzetű fiatalokat támogató Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Idén 28 hallgató részesülhet támogatásban, a sikeres pályázóknak az önkormányzat havi ötezer forintot biztosít. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanekkora összeggel, míg a megyei önkormányzat ezer forinttal egészíti ki. Eddig olyan diákok pályázhattak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a 37 ezer 50 forintot, ezt a jövedelemhatárt a testület 57 ezer forintra módosította.
A képviselők 43 millió forintos törzstőkeemeléssel biztosítottak fedezetet a Gyulai Várfürdő Kft.-nek fejlesztési tervei finanszírozásához. A döntéssel a gyulai önkormányzat üzletrésze 96,14 százalékra emelkedett.
Boros László Attila ügyvezető igazgató hangsúlyozta: a tervezett beruházások mindegyike illeszkedik az önkormányzat Szigeterőd programjához. Emlékeztetett rá: a fürdő az elmúlt időszakban több, a város turisztikai vonzerejét növelő fejlesztést valósított meg saját forrásból. Ezek közé tartozik a kültéri gyógymedencék burkolatcseréje és napvitorlákkal való felszerelése, a főépület kijáratának akadálymentesítése, valamint a gyógyászati eszközpark megújítása.
Az ügyvezető igazgató elmondta: a várfürdő piaci pozíciója megőrzése érdekében újabb beruházásokat, energetikai korszerűsítést tervez. A műszaki udvaron új műhelyeket, raktárakat, garázst építenének, és átalakítanák a szociális helyiségeket. A főépületben felújítanák a vizesblokkokat, és koedukált öltözőket alakítanának ki.
A grémium döntése értelmében a gyulai önkormányzat 1 millió 951 ezer forint önkéntes tagi hozzájárulást fizet be a Körösi Vízgazdálkodási Társulatnak Az összeget a Poklás-csatorna kotrási munkálataira fordítja a gazdasági szervezet.
A testület arról is határozott, hogy 19 millió forint keretösszeget biztosít a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-nek az Agóra projekthez kapcsolódó szakmai koncepció elkészíttetésére. Mint ismeretes, a 473 millió forint pályázati támogatásból multifunkcionális közösségi központtá alakítják át a művelődési központot.
Az ülésen a Muzsikál az Erdő Alapítvány és az Egészséges Városért Közalapítvány támogatásáról is döntöttek a képviselők. Dr. Görgényi Ernő elmondta: idén Gyula ad otthont a Muzsikál az erdő elnevezésű rendezvénynek. A városvezető a program lebonyolításához 300 ezer forintot ajánlott fel polgármesteri keretéből.
Az Egészséges Városért Közalapítvány idén is szűrést szervez a lisztérzékeny gyerekek kiszűrésére. A vizsgálatokat szülői engedéllyel végzik el az első osztályos tanulók körében november 3–4. között. A költségekre 200 ezer forintot különítettek el.
A képviselők zárt ülésen döntöttek az önkormányzat által alapított Havasi István-díj adományozásáról.
