Varró Dániel a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Simonyi-olvasótermében találkozott a gyulai gyerekekkel
Fotó: Gyulai Hírlap – Oláh Szabolcs
Az interaktív, vidám találkozó elején Varró Dániel egy nyúlfarknyi anekdotát osztott meg a főként kisiskolásokból álló közönséggel. A történetből kiderült, a költő gyerekkorában buszvezető szeretett volna lenni, ám csakhamar rádöbbent: „A buszvezetők mind mogorvák / Odacsukják az utasok orrát, / Ahogy az orrok ellilulnak, / A buszvezetők felvidulnak.”
Varró Dániel a gyerekek kérdésére azt is elmondta, annak, hogy 12 évesen írásra adta a fejét, három oka volt: egyrészt agyrázkódással feküdt a kórházban, másrészt irigykedett verseket író nagy testvérére, harmadrészt egy csapásra országosan ismert költő szeretett volna lenni, ahogy Petőfi és Arany. Ehhez igazodva megírta Nyuszika című elbeszélő költeményét, majd a Nyuszika szerelmét és a Nyuszika estéjét.
S hogy mivel foglalatoskodik mostanában a felnőtt Varró Dániel? Természetesen versírással, közelebbről a szerelmi lírával, hiszen – mint mesélte – felesége kedvéért hitvesi költemények írásába kezdett. A költő arról is beszámolt, hogy hétfőn született meg harmadik kisfia. Varró Dániel gyakorló apukaként pontosan tudja, hogyan találja meg a közös hangot a gyerekekkel, a felolvasott versikéken és mondókákon azonban a teremben ülő felnőttek is jókat derültek, hiszen a szerző könyvei, az Akinek a lába hatos, az Akinek a foga kijött vagy az Akinek a kedve dacos legalább annyira szólnak a szülőkhöz, mint csemetéikhez. Egyszóval ringatóztunk a nevetéstől az Egyhangú ringatón, a Dacoskodón…
A szerző népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy költészete ma már az érettségi tananyag része. A költő azt mesélte, sokan a Facebookon keresik meg azzal, hogy segítsen nekik kidolgozni a róla szóló tételt. A gyulai könyvtár rendezvényén, az Arany János-i Gondolta a fene! gondolat jegyében, az érettségizők gondolatait is górcső alá vettük. Mint kiderült, a Maszat-hegy legtetején üldögélő Szösz néne a magyar kisnyugdíjasokat jeleníti meg, mert hogy „a 90-es évektől jellemző Magyarországon, hogy a kisnyugdíjasokat elborítja a szösz.” Ezek után senki nem lepődött meg azon, hogy Varró Dániel költészetében „a nyúlmotivika kiemelt jelentőségű”, azon meg végképp nem, hogy a költő gyerekversében buszra kakáló csuszka „a természettől elidegenedett, városi, technikai civilizáció kritikáját” fejezi ki.
Gyermekkönyvnapok ide vagy oda, Varró Dánielt kortól függetlenül jó hallgatni. Szövegei olvasása nem csak a gyerekeknek ajánlott, kedvderítőként javallott mindenkinek a Maszat-hegyen innen és a Maszat-hegyen túl.
