Ismét frissen sült disznóságok kerültek terítékre a németvárosi Apor téren január 31-én a Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzata által megrendezett, hagyományos káposztásos disznótoron. A maszkázás forgatagát is megelevenítő mulatozáson a szervezők hurkával, kolbásszal, sertés húsból sült friss finomságokkal, savanyú levessel, zsíros kenyérrel és farsangi fánkkal kínálták a városrész főterére kilátogató vendégeket, akik a helyben készült finom falatokat meleg teával, forralt borral, a „fázósabbak” pedig egy kupica tüzes vízzel öblíthették le.
A rendezvény vidám hangulatú megnyitóval indult, mely során a disznóvágás résztvevőit és a korán kelő bámészkodókat Mittag Mónika önkormányzati képviselő, Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke és egyben az esemény házigazdája üdvözölte. Mittag Mónika beszédében köszönetét fejezte ki Gajda Róbert kormánymegbízottnak a szíves közreműködésért, hiszen a nap folyamán feldolgozásra került sertést ebben az évben is a városrész volt képviselője ajánlotta fel a mulatságra.
Gajda Róbert köszöntőjében elmondta, izgatottan várta már a disznóvágást, hiszen maga is jól tudja, hogy ez az esemény minden évben kiváló hangulatban zajlik. Ilyenkor a németvárosi közösség tagjai egy olyan hagyománnyá vált rendezvényen találkozhatnak, ahol az ízletes ételeknek, a finom pálinkának és a remek házigazdáknak hála, örömteli élményekkel gazdagodhatnak.
- Ez egy olyan program, amit nem szabad kihagyni. Ilyenkor az ember nemcsak kötelezettségből, hanem szeretetből jön. Én azt kérném ettől a közösségtől, hogy ez a hagyomány maradjon meg így az elkövetkezendő időszakban is. Én megígérem azt, hogy mindig próbálok egy disznót hozni a rendezvényre, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy ez a hagyomány fenn tudjon maradni – hangzottak Gajda Róbert szavai.
Dr. Görgényi Ernő polgármester egy érdekes családi „legendát” osztott meg a jelenlévőkkel. A történet arról szólt, hogy hogyan hiúsult meg az '50-es években egy nagyszüleinél megtartott disznóvágás a böllér miatt, aki „valószínűleg a kelleténél több pálinkával edzette a lelkét”.
- Nagyon örülök ennek a most már hagyománnyá vált kezdeményezésnek azért is, hiszen jól tudjuk, hogy sajnos már egyre kevesebb családnál vágnak disznót. Azok a szép és nemes hagyományok ezzel kapcsolatban sosem fognak elfelejtődni, de a Német Nemzetiségi Önkormányzat programja tesz is róla, hogy soha ne is vesszenek ki – mondta dr. Görgényi Ernő.
A „pálinkás jó reggelen” a szervezők ropogós pogácsával, szíverősítővel, hagymás vérrel és zsíros kenyérrel fogadták az érdeklődőket. A hideg szél ellenére ugyanis már reggel 8 órára népes kis tömeget csábított össze az Apor térről visszhangzó sramliszó. Mindeközben kezdetét vette a látványos disznókopasztás – sváb módra. A sertést a Vincze Zoltán vezette disznótoros stáb tagjai dolgozták fel.
A Gyulai Hírlapnak Vincze Zoltán elmondta, immáron ötödik éve rendezik meg a nagyszabású disznóvágást a városrészen, melynek legfőbb célja a német tradíciók megőrzése és ápolása.
- Az itt letelepült németek hozták magukkal a disznóvágás hagyományát, és a többi nemzetiségtől, a magyarságtól, a románságtól eltérően másképp csinálták. Ez a különbség elsősorban a kopasztásra vonatkozik. A németek a sertést teknőben forró vízzel kopasztották, majd éles késekkel megborotválták. Ezután került sor az akasztásra, amikor a rémfára aggatták a disznót. Itt hasították ketté, majd kiszedték a belsőségeket, és megkezdődhetett a feldolgozás. Ezt mi is épp így próbáljuk végig csinálni – tájékoztatta lapunkat a disznóvágás menetéről Vincze Zoltán.
Braunné Pavelka Márta németvárosi lakos lapunknak elmondta, azért látogatott ki a rendezvényre, mert bár maga is jól tudja, hogy a német tradíciók szerint hogyan is zajlik a kopasztás, náluk a családban – emlékei szerint – ezt sosem alkalmazták. Braunné Pavelka Márta úgy fogalmazott, már évek óta készült rá, hogy részt vegyen a reggeli programon, hiszen nem szerette volna, ha elmúlik ez a hagyomány anélkül, hogy személyesen is láthatta volna a folyamatot. Braunné Pavelka Márta hozzátette, maga épp a húsiparban dolgozik, ezért bizonyos értelemben kötődik is ezekhez a régi szokásokhoz.
