Korának polihisztoráról, a kétszáz éve született Egressy Béniről emlékezett meg az Erkel Ferenc Zenei Klub ma délután a Mogyoróssy János Városi Könyvtár előadótermében. A tanító, nótaszerző, szövegkönyvíró, karigazgató életéről és munkásságáról Lindenbergerné dr. Kardos Erzsébet zenepedagógus, nyugalmazott főiskolai docens, zenei betétekkel gazdagított előadással számolt be.
A zenei klub második előadását érte meg a mai napon. S bár ezúttal nagyszámú hallgatóságról nem számolhatunk be, valószínűsíthető, hogy idővel a könyvtár olvasótermére tartanak majd igényt a szervezők.
- Egressy Béni három szövegkönyvet írt Erkel Ferenc operáihoz. Nagyon jó barátság kötötte őket egymáshoz. Erkel teátrálisan nyilatkozott róla, olyan sokoldalú embernek tartotta, aki zenei ihletet ad. Polihisztor volt. Festett, rendezett, színészkedett, táncolt, szövegeket fordított, tehát – mondhatni - mindenese volt a színháznak. Őt tartják a dal szülőatyjának, a dal mesterének, a magyar Schubertnek – hangzott el Lindenbergerné dr. Kardos Erzsébet előadásában.
Az örömet és a bánatot is dalban fejezték ki Egressy korában. A népies műdal a népszínművek hatására élte virágkorát. Különösen az 1800-as évek közepétől táncoltak a lelkesítő magyar nótákra. A későbbiekben az úri osztály is zenei bibliaként tekintett a műfajra, s – talán ezért - Kodály Zoltán és Bartók Béla sem gondolt neheztelően a nótákra.
Egressy Béni a köztudatban a Szózat kapcsán ismert. A közoktatásban a Himnuszt már negyedik osztályban megtanulják a gyerekek, a Szózattal azonban – nehéz énekelhetősége miatt - csak felső tagozatban ismerkednek meg a diákok. Az előadó kitért Béni testvérére, Gáborra is, aki az első magyarországi Shakespeare-színészként ismert, s a 1848-49-es forradalom és szabadságharcban ugyanúgy kivette a részét, mint fivére. Egressy Béni tartalmas, de rövid életet élt. A kor „mindenesének” mintegy 37 évet adott a sors.
Az Erkel Ferenc Zenei Klub következő előadását június 6-án hallgathatják meg az érdeklődő zenebarátok.
