A gyulai árvízvédelmi szakasz védműve Gyula város körtöltése, mely a város belterületének központi, sűrűn lakott részét hivatott megvédeni a Fehér-Körös magyarországi szakaszának és bal oldali töltésének esetleges szakadása esetén. Az árvízvédelmi szakasz Gyula város Fehér-Köröstől nyugat-délnyugatra eső belterületének a jelentős részét magába foglalja, területe 767 hektár. A kimaradó városrészek – Szentpálfalva, Máriafalva, Újvári és Paradicsom – belterületen találhatók. A külterülethez tartozó, de jelentős részben lakott területek: Farkashalom, Szlányi-dűlő, Sándorhegy, Ajtósfalva, Bicere és Szanazug.
– A Fehér-Körös az 1855. évi árvízi pusztítás után ásott mederbe, a településen kívül került. Az 1870-es évek sorozatos árvizei miatt a lakosok terelőgátakat építettek, s végleges körgát építését határozták el. A terveket Újfalussy Gyula mérnök készítette el 1879-ben. Az 1888-ban érkező újabb árhullám ismét gátszakadást okozott, s halaszthatatlanná vált az építkezés. A töltéskorona szélessége 4-10 méter között változott, a rézsűk a vízoldalon 1:3, a mentett oldalon 1:2 mértékűek lettek. A beépített földmennyiség a források szerint elérte a 240 ezer köbmétert. A töltést 1925-ben próbálták ki. A körtöltést 1933-ban vizsgálták felül, ekkor helyreállították a magassági hiányokat. Ekkor helyezték át a nyomvonalat a Galbácskerti városrész védelmében, s ezzel a töltésfejlesztés befejeződött. Az eltelt időben töltéskeresztezések, átvágások létesültek – elevenítette fel a gátépítés történetét Megyeri Sándor.
A védtöltés jelenleg a Békéscsaba–Gyula–Kötegyán–Vésztő 128. számú vasútvonallal párhuzamosan indul nyugati irányba, nulla szelvénye a vasútállomással szemben a Béke sugárút tengelyében van. Az Élővíz-csatorna alsó-körgáti zsilipjénél déli irányba fordul. A Békéscsaba–Gyula-határátkelő közút belterületi szakaszán halad tovább, innen a Gyula lecsapolócsatorna mellett magasparton dél felé fordul. A következő védtöltés megkerüli a húskombinát területét. A Kétegyházi úttal való keresztezés után a települést dél felől megkerülve a Pél-Gyula- Élővíz-csatorna bal oldali töltésén folytatódik az Élővíz-csatorna felső-körgáti zsilipjéig. A Csordási-szivattyútelepig a Gyulai-tápcsatorna bal oldali védtöltését alkotja. Itt északra fordulva megkerüli Nagyrománváros területét, majd nyugatra fordulva a Csókos úton csatlakozik vissza a vasútvonallal párhuzamos magaspartba, illetve a vasútállomás előtti 0 szelvénybe.
