A Gyulai Várszínház ezúttal egy méltánytalanul elfeledett festőművészre, Ézsiás Kovács Józsefre emlékezik a kamaragalériában. A nagyrészt konstruktivista és kalligrafikus képeket bemutató tárlat megnyitóján Gedeon József színházigazgató elmondta, a festő alkotásainak nagy része a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból származik, de néhányat sikerült különböző magángyűjteményekből is kölcsönkérni. A kiállítás kurátora Gyarmati Gabriella művészettörténész.
Ézsiás Kovács József 1933-ban született Makón. A tehetséges rajzoló a tanárképző főiskola után a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Barcsay Jenő és Szőnyi István voltak a mesterei. 1956 után – egy névazonosságból eredő tévedésből – kegyetlen megtorlásokat kellett elszenvednie, kettétört a pályafutása, a művészi élettől visszavonulva Kétegyházán élt nagy szegénységben a MÁV-telepen 1990-ben bekövetkezett haláláig.
Az emlékkiállítást Oroján István képzőművész szorgalmazta, aki személyesen ismerte Ézsiás Kovács Józsefet.
- Nem tűnhet el nyomtalanul ez a környezetünkben élt festőzseni, aki bravúrosan metszett linóleumot, mestere volt a rézkarckészítésnek, kitűnően rajzolt, és biztos kézzel festett. 1956 után megjárta a poklok-poklát, nyomorban élt, kiállításokra nem hívták. Csupán Székelyhidi Attila jóvoltából a hetvenes évek végén mutatta be képeit Gyulán, a Dürer-teremben. Befordult, azonban az ajtaja mindig nyitva állt előttem. Megmutatta a szekrények mögé és az ágy alá rejtett munkáit, én segítettem alapozni képeit. Sokat tanultam tőle, de lelkileg erősen megviseltek a látogatások – emlékezett Oroján István.
A gyulai származású dr. Turay Kamil, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola filozófia tanára, teológus és esztéta is szervezett kiállítást a művésznek, majd megmentette és kezeli Ézsiás Kovács József hagyatékának mintegy ezer darabját. Dr. Turay Kamil az elfeledett művészről elmondta, zsenialitásának bizonyítéka, hogy önigazolásmentesen alkotott, és már archetipikusan birtokában volt annak a spontán tudásnak, amelyet megtanulni nem lehet. Az esztéta kitért Kovács József névváltoztatására is, amelyben az Ézsiás anyai családi név, a későbbi Eyas pedig a japán „Egyigaz” szóból ered.
A megnyitón részt vett Szilágyi András költő, filozófus is, aki a nyolcvanas években többedmagával segítette Ézsiás Kovács Józsefet. A jelenlévőknek kifejtette, a magasan felkészült alkotó államilag be volt tiltva 1982-ig, majd egy általános felülvizsgálat után került a „tűr kategóriába”.
- A hatvanas-hetvenes években nem egy elnyomorított, nem egy tönkretett ember művészetét láthattuk, hanem az irányzatok és szemléleti változások között egy elsőrangú művészetet. Végtelen szegénységének, elhagyatottságának ellenpontjai az alkotásai. Erkölcsi kötelességünk munkásságát feldolgozni és bemutatni – jelentette ki Szilágyi András.
A megnyitóhoz egy zongorahangverseny kapcsolódott, stílszerűen Muszorgszkij Egy kiállítás képei című műve hangzott el Oravecz György zongoraművész előadásában. A koncert után dr. Turay Kamil és a Szilágyi András a falakon látható képeket elemezte. A tárlat március végéig tekinthető meg a Gyulai Várszínház Kamaragalériájában.
