Nem volt könnyű helytállniuk a HungarOperett tagjainak Gyulán, hiszen tánckar és zenekar nélkül kellett látványos újévi gálaműsort adniuk a művelődési ház színháztermében. A szerény számú közönségnek nem lehetett panasza a Kossuth-díjas előadó-művésszel, Bangó Margittal kiegészült négyfős társulatra: Balog Tímea, Gats Éva, Kollár Péter Erik és Laki Péter élő zene és táncosok nélkül is lelkesen és színvonalasan énekelt a színpadon.
A HungarOperett 2010-ben alakult meg azzal a céllal, hogy fenntartsa és megőrizze a világon egyedülállónak számító magyar operett hagyományait – mondta el bevezetőként a szubrettként fellépő Gats Éva, valamint a társulat művészeti vezetője és táncos-komikusa, Kollár Péter Erik. Gyulán a műfaj legszebb darabjaiból kaphatott ízelítőt a publikum. A dalok először az orfeumok világába, majd a Kongó partjára és a legszebb magyar tájakra röpítették a hallgatóságot. Az előadás utolsó, Sírva vigad a magyar című zenei blokkját vidám csárdások zárták.
A legtöbb operettrészlet természetesen Kálmán Imrétől származott. A híres zeneszerző egy alkalommal eb képében is megjelent a színpadon, a művészeti vezető Kálmán Imre nevű kutyája ugyanis néhány másodperc erejéig szintén részesévé vált a produkciónak. A Csárdáskirálynő, A cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya, A bajadér és a Marica grófnő mellett Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettjéből és Szirmai Albert Mágnás Miskájából is felcsendültek a jól ismert dallamok. Olyan népszerű daloknak tapsolhatott a közönség, mint a Jaj, cica, az Ó, bajadérom, a Jön-e velem nagysád shimmyt járni?, a Hajmási Péter, Hajmási Pál, a Ringó vállú csengeri violám, a Délibábos Hortobágyon, a Hej cigány vagy a Cintányéros, cudar világ.
Bangó Margitot imádta a publikum. A nézőtéren ülőket is megénekeltető előadó-művésztől megtudtuk, szívesen kalandozik a zenei műfajok között, így csöppet sem meglepő, hogy ezúttal is többféle stílusban énekelt. Repertoárjában a Kék nefelejcs és a Ne hagyd el soha című dalokon kívül, a Keresztapa című film betétdala, a Bubamara, az Aranyeső, a Hosszú fekete haj és a Gyere, táncolj, cigány lány is szerepelt, valamint sokak örömére a várhatóan májusban megjelenő új CD-jéről is elénekelt egy dalt.
A HungarOperett előadása minden műfaji előírásnak megfelelt. Laki Péter bonvivánként kellően érzelmes volt, a szubrett és a táncos-komikus bravúros táncelemeket mutatott be, és mosolyt csalogatott a nézők arcára, a társulat primadonnája, az elegáns és királynői Balog Tímea pedig még arról is tanúbizonyságot tett, hogy a váratlan technikai problémákat is jó érzékkel képes megoldani. Mindezek ellenére nem hagyhatjuk figyelmen kívül a produkció hiányosságait. Jó lett volna, ha az előadás látványvilágáról nem csupán egy füstgép gondoskodik, ez ugyanis nemcsak hogy nem adott hozzá semmit a színpadképhez, de többeket meg is köhögtetett. Az is elvárható lett volna, hogy egy fergeteges gálaként meghirdetett esten az összes fellépő élőben énekeljen, hiszen a playback meglehetősen illúzióromboló.
Bár valószínűleg sem a HungarOperett, sem a közönség nem volt teljesen elégedett az előadással, csalódottan egyik sem távozott a művelődési házból. Előbbi lelkes hallgatósággal, utóbbi lelkes énekesekkel találkozhatott.
