Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Idén először ünnepelhették a Magyar Ápolók Napját a gyulai egészségügyi dolgozók

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • H. É. • HÍREK • 2014. február 18. 13:00
Idén először ünnepelhették a Magyar Ápolók Napját a gyulai egészségügyi dolgozók
A rendezvényen négy ápolónő tevékenységét ismerték el év szakdolgozója címmel
Az idei év szakdolgozói a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban. Szalainé Hajcsuk Erika, Árgyelán Mónika, Marton Lászlóné és Szénásiné Fekete Katalin. Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs

Szénásiné Fekete Katalin, Marton Lászlóné, Szalainé Hajcsuk Erika és Árgyelán Mónika érdemelte ki az Év szakdolgozója címet, melyet ma, a Magyar Ápolók Napján vettek át Mészáros Magdolna ápolási igazgatótól a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban.

Az igazgató köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy idén először ünnepelhetjük hivatalosan a Magyar Ápolók Napját, miután február 6-án a Parlament 10 óra 20 perckor megszavazta és elfogadta, hogy Magyarországon ne a Nemzetközi Ápolók Napját, hanem a Magyar Ápolók Napját ünnepelhessük.

- Ha az ápolókról beszélünk, panaszkodhatnánk, hogy kevesen vagyunk, nehezek a munkakörülmények, még mindig alacsonyak a bérek és az orvosokkal szemben az ápolók nagyobb arányban vándorolnak külföldre. Azonban nem midig a panasz hangján kellene beszélni, hiszen ha végiggondoljuk 2011-től milyen intézkedések történtek, méltán elmondhatjuk, hogy végre a jelenlegi kormányzat felfigyelt az egészségügyben dolgozók helyzetére. 2011-ben munkaszüneti nappá nyilvánították a Semmelweis-napot, már év végén egyszeri bérkiegészítésen részesültek a dolgozók. A következő két évben jelentős béremelésben részesülhettek az ápolók és az orvosok. Az is nagy elismerés számunkra, hogy 2013-ban több évtized után kinevezték az országos vezető ápolót - tekintett vissza az elmúlt három évre az ápolási igazgató.

Az ünnep időpontjának február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésnapját jelölték meg. Kossuth Lajos húgának munkásságáról Tóth Lajosné ápolási igazgatóhelyettes emlékezett meg.

Kossuth Zsuzsanna 1848-ban nehéz anyagi körülmények között gyermekeivel Pesten élt, majd a főváros feladása előtt Debrecenbe költözött. 1849 elején segített a honvédség egészségügyi osztályának újjászervezésében. Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna közreműködésének köszönhetően alig három hónap alatt több mint hetven tábori kórház jött létre, s a nőket önkéntes ápolói tevékenységre szólította fel. A szabadságharc bukásáig járta az országot, s a betegellátás körülményeinek javításán buzgólkodott. A világosi fegyverletételt követően börtönbe került, bírósági eljárás indult ellene. Miután a hadifogoly tisztek mellette tanúskodtak, szabadon engedték. 1851-ben szervezkedés miatt újra börtönbe került, tüdőbaja miatt a bécsi rabkórházat is megjárta. Kossuth Zsuzsanna az Amerikai Egyesült Államokban 37 évesen halt meg.

Az ünnepségen tiszteletét tette Mikus Éva és Gerhard Stengel, mint tiszteletbeli ápolók és a kórház egyik fő támogatói. Munkájukat az ápolási igazgató virággal köszönte meg. S bár a harmadik tiszteletbeli ápoló, Kolozsi Ildikó tanárnő nem tudott részt venni a rendezvényen, rá is hálával és szeretettel gondoltak. A tanárnő az Implom iskolásokkal minden évben készül a Betegek napjára, melyen a gyerekek alkotásaikból kiállítás nyílik központi épület aulájában, majd a képek egy-egy osztály, vagy a diagnosztikai tömb egyik szintjére kerülnek.

A díjátadásokat szakmai konferencia követte.

 

Fotó: Gyulai Hírlap - Oláh Szabolcs
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)