Mészáros Tiborral, a Márai-hagyaték kezelőjével és Bod Péter kritikussal kísérhettük nyomon Márai Sándor kalandos életútját szerdán este a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a bibliotéka nagy érdeklődésre számot tartó, közös rendezvényén idézetek, valamint régi fotók és anekdoták segítettek abban, hogy mindenki megfesthesse magában saját Márai-képét.
„Este nyolckor születtem, fújt a szél. / Kassát szerettem és a verseket, / A nőket, a bort, a becsületet / S az értelmet, mely a szívhez beszél. / Mást nem szerettem, minden más titok. / Nem könyörgök s ne irgalmazzatok” – pörgette vissza az idő kerekét az Ujjgyakorlat című versciklus első darabjával Bod Péter a könyvbemutató elején.
Bár az est legfőbb témája a tavaly májusban, a könyvhétre megjelentetett Hallgatni akartam című kötet volt, a hallgatóság Márai Sándor egész életpályájáról átfogó képet kaphatott. A két előadó egymást felváltva anekdotázott, olvasott fel, és ismertette a Márai-életrajz legfontosabb momentumait.
Az író Grosschmid Sándor néven látta meg a napvilágot 1900-ban, József Attilával azonos napon: április 11-én. Három testvére közül a legismertebb Géza, aki Radványi néven vált világhírű filmrendezővé. Mészáros Tibor előadásából kiderült: az író életét számos titok és legenda övezi. Egy anekdota szerint az ifjú Márait egyebek mellett azért tanácsolták el az iskolából, mert nem vette jó néven, hogy tanítás után nem járhat zsirardi kalapban és sétapálcával a kassai korzón. Tizenkilenc évesen, újságíróként vett részt a kommünben: javarészt könyvismertetéseket írt. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa úgy véli, a fiatal Márait ugyan elvitte a forradalom heve, ám az ideológiával nem azonosult.
A Tanácsköztársaság bukása után Márai Sándor családja javaslatára Németországba költözött. Bod Péter a frankfurti évek kapcsán kiemelte, hogy az író a Frankfurter Zeitungnál egyebek mellett Thomas Mann-nal dolgozott együtt. A kettejük közti jó kapcsolatot jelzi, hogy a német írónak maga Márai volt az idegenvezetője, amikor 1935-ben Budapestre látogatott. A kritikus arra is kitért, hogy az író az elsők között fedezte fel Franz Kafkát, akinek világlátása és stílusa nagy hatást tett rá.
Márai írói pályájában az Egy polgár vallomásai jelentette a nagy fordulatot – hangsúlyozta Bod Péter. A könyv sikerét mutatja, hogy a világgazdasági válság után egy évvel több tízezer példányt adtak el belőle Magyarországon. A szakember elmondta: lenyűgözte a kötet őszintesége. Márai – bekapcsolódva az akkori, indiszkrécióról szóló irodalmi vitába – 1927-ben még arról vallott egy cikkében, hogy nem akar olyanokról írni, akik még élnek, később azonban hihetetlen változáson ment keresztül, és sutba dobta fenntartásait.
Az író 1935-ben pert vesztett Stumpf György plébános ellen, a bíróság az Egy polgár vallomásaiban olvasható, személyiségi jogokat sértő állítások miatt nagy összegű büntetéssel, 2000 pengő bírsággal sújtotta, valamint kötelezte a kérdéses fejezet elhagyására. Márai érdekes módon a szóban forgó fejezet mellett egyéb szövegrészeket is kivágott, és több helyen átírta könyvét. A változtatások a kötet legfrissebb, tavaly novemberben megjelent kiadásában jól nyomon követhetők, hiszen ebben – több mint hetven év után először – az eredeti szöveg is olvasható.
– Márai egy páratlanul érdekes, történelemfilozófiai, eszmetörténeti, személyes szűrőn keresztül ad látleletet – mondta Bod Péter a Hallgatni akartam című kötetről, mely az Anschlusstól, azaz 1938 márciusától kezdődően Magyarország német megszállásáig veszi sorra az eseményeket.
A mű több mint hat évtizeden át kallódott az író hagyatékában. Az emigráció ideje alatt született szöveget az író eredetileg A Föld, föld!... című kötet első két fejezetének szánta, ám végül úgy döntött, hogy a fiók mélyére süllyeszteti azt, hiszen – ahogy a naplóbejegyzéseiben olvasható – nem szerette volna a külföldi nyilvánosság elé tárni a magyarság számára kompromittáló adatokat.
A kritikus elmesélte: Márai naplóbejegyzései alapján ismeretlenül kereste meg Mészáros Tibort azzal az elmélettel, hogy valahol meg kell lenniük a hiányzó fejezeteknek. A Márai-hagyaték gondozója hozzáfűzte: korábban az vezette félre, hogy a kézirat borítólapján két cím – a Föld, föld!... és az Egy polgár vallomásai III. – is szerepelt, ezért azt gondolta, hogy az író csupán játszott a címekkel. A kéziratba bele is lapozott, ám pechére éppen abba a részbe, ami a Föld, föld!... című kötetben már megjelent. Mészáros Tibor hozzátette: szeretné, ha a Márai által jelentősen átírt Föld, föld!... a későbbiekben az Egy polgár vallomásaihoz hasonló módon, az eredeti szöveggel kiegészülve jelenhetne meg.
– Márai számára megismerni és birtokolni a világot nagyon fontos volt – hangsúlyozta a hagyaték gondozója. Az író igazi megfigyelő alkat volt, ezért is tartozott hozzá életmódjához a kávéház és a fürdő mellett a kiskocsma is. A világ szinte minden olyan pontján ott volt, ahol valami történelmileg is meghatározó esemény történt. A szakember szerint Márai sikeríróvá vált, A gyertyák csonkig égnek című regénye például 55 nyelven jelent meg, legutóbb malájul. Érdekes adalék, hogy a szerző által rejtegetett, Hallgatni akartam című művet jelenleg négy külföldi kiadó szeretné megjelentetni, s jó hír, hogy a magyar Márai-rajongók sem maradnak sokáig új kötet nélkül, hiszen a Teljes naplóból még több könyvnyi vár kiadásra.
A rendezvényt természetesen gyulai vonatkozású történet zárta, hiszen Márainak Simonyi Imre is levelezőpartnere volt. Mint megtudtuk, Bod Péter nem egyszer vitte el a postára a költő Márai Sándornak címzett leveleit.
