Utolsó állomásához érkezett az a nemzetközi idősügyi konferenciasorozat, amelyet az elmúlt évben Gyulán és testvérvárosaiban rendezett meg Gyula Város Önkormányzata. Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt városunkban indult útjára az idősügyi helyzet megismerését előtérbe helyező kutatás, illetve szakmai előadássorozat, amely következő állomásai a partiumi Arad, az olaszországi Budrio és az erdélyi Kovászna voltak. A gyulai zárókonferenciára a résztvevő három településen kívül Csíkszereda, Ditzingen és Wagrowiec testvérvárosok képviselői is eljöttek.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntőjében elsőként a testvérvárosi delegációkat, majd az előadókat üdvözölte.
- Az Európai Unió nyertes pályázatának köszönhetjük, hogy ezt az egyéves konferenciasorozatot le tudtuk bonyolítani. A megítélt 144 ezer eurónak köszönhetően nem csak egy jelentős társadalompolitikai kérdésben tudtunk előrébb jutni, és egymás megoldásait megismerni, hanem tovább mélyült a barátság is testvérvárosaink között. Ezért is nagyon köszönöm kollégáimnak a gyulai polgármesteri hivatalból, illetve szakmai partnereinknek, akik nagyon sokat dolgoztak, hogy ez a pályázat elkészüljön, sikeres legyen, és a megvalósítása, lebonyolítása is eredményes legyen – mondta Gyula város vezetője.
Giulio Pierini, Budrio város polgármestere megköszönte a szívélyes fogadtatást, majd a Gyula és Budrio közötti fél évszázados testvérvárosi köteléket méltatta. Beszédében kiemelte, ez a kapcsolat, ez a barátság képes volt arra, hogy a különböző akadályokat, a mindkét várost mélyen érintő politikai változásokat túlélje, és továbbra is működjön, akárcsak a nemzetközi konferencia elmúlt egy éve alatt.
Gheorghe Falca, Arad polgármestere beszédében kiemelte, a testvérvárosi kapcsolatok, illetve a konferenciasorozat során a felek megtapasztalhatták közös vonásaikat, valamint együtt, közösen találhattak megoldásokat a társadalmi gondoskodás kérdéseire.
Thiesz János, Kovászna város vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, az önkormányzatok feladata, hogy mozgatórugói legyenek a kapcsolatteremtésnek a civil szervezetek, egyházak, tanintézmények között, valamint Kovászna nevében további együttműködéséről is biztosította Gyula városát.
Ulrich Bahmer, Ditzingen alpolgármestere gratulált Gyula és Budrio kötelékének ötven éves évfordulójához, majd reményét fejezte ki, hogy a hamarosan negyed évszázados ditzingeni testvérkapcsolatot is ilyen hosszú és tartalmas barátság jellemzi majd.
Szilágyi Tamás kutatásvezető szociológus az időseket fókuszba állító Gensol projekt elmúlt egy évéről számolt be a jelenlévőknek. Előadásában elmondta, a projekt öt szakmai rendezvényén 54 előadás hangzott el mintegy 630 fő részvételével. Beszámolójából elhangzott, az elmúlt egy esztendő eredményei között szerepel a testvérvárosi kapcsolatok revitalizálása, a szakma rendkívüli fókuszálása az idősügyi kérdésekre, a résztvevő települések lakosságának figyelme az aktív időskor kérdéseire és az idősek problémáira, valamint a kialakult aktív párbeszéd az idősügyben érintett szervezetek, civilek és döntéshozók között.
Előadását követően Milyen idősnek lenni ma Európában? címmel dr. Szilárdi Réka, az SZTE-BTK egyetemi tanársegédje tartott beszámolót, majd a budriói Magnolia Szociális Központ működését, gazdálkodását és szolgáltatásait mutatta be Mario Pasquali elnök. Erika Stark, az Aradi Közösség Fejlesztési és Juttatási Igazgatóság vetetője az eddig elért eredményeikről, és a jövőben tervezett változtatásokról beszélt, majd dr. Hack Erzsébet, a Gyulai Idősügyi Tanács tagja tartott előadást. Dr. Nagy Terézia, a Dél-alföldi Regionális Társadalomkutatási Egyesület szociológusa az európai jó gyakorlatokat mutatta be prezentációjában, őt követte Függ Zsolt Péter, az AGORA Társadalomkutatási Alapítvány elnöke, aki az aktív időskor kihívásait, lehetőségeit és stratégiáit ismertette a jelenlévőkkel. A Gensol projekt keretében megvalósult kutatások összehasonlító eredményeit dr. Nagy Gábor Dániel, a Dél-alföldi Regionális Társadalomkutatási Egyesület elnöke mutatta be, majd a konferenciát záró fórum során a szakmai kérdések és a vélemények kaptak szót.
