Ez a piciny zöldség a téli konyha egyik legfontosabb energiaforrása volt évezredeken keresztül, és maradt mind a mai napig. A fejtett bab őshazája Dél-Mexikó és Közép-Amerika. Nagyjából 6000 évvel ezelőtt itt jelentek meg az első babültetvények. Peruban és Mexikóban találtak ilyen korú régészeti leleteket. A zöldség fontosságát jelzi, hogy az egyiptomiak a fáraók sírjaiba is helyeztek babot, hogy a nagyhatalmú megfelelő ellátásban részesüljön a túlvilágon is.
Európa számára Kolumbusz utazásai után vált elérhetővé. A bab könnyen szállítható, hiszen egy kis vászonzacskóban bárki bárhova magával viheti.
Az őshazájában közel 4000 fajta bab ismeretes. A fajták nagymértékben eltérhetnek egymástól, mind színben, mind alakban, méretben és persze ízben, zsengeségben is.
A bab kevés zsírt tartalmaz, kitűnő növényi eredetű fehérjeforrás, tele rostokkal és ásványi anyagokkal. Fehérje összetételük igen hasonló az állati eredetű komplett fehérjékéhez, így kiváló húspótló ételek készülhetnek belőlük. A szárazbab A- és B1-vitamin-, valamint szeléntartalma jelentős, de tartalmaz vasat, folsavat is. Érdemes legalább hetente egyszer fogyasztani. A bab jótékonyan hat a koleszterinszintre, kiemelkedően magas rosttartalmával jót tesz az emésztésnek. Szeléntartalmánál fogva erősíti az immunrendszert.
A babhoz a legjobban a zöldfűszerek illenek. Ilyen a zsálya, a rozmaring, a kakukkfű, a babérlevél vagy a borsikafű. A magyar és nemzetközi konyha igen sokféleképpen képes ezt a zöldséget elkészíteni. A magyar konyhában leginkább leves vagy sólet formájában van jelen a bab, de készíthető belőle főzelék, saláta, vagy mexikói hatásnak köszönhetően chilis bab, vagy olasz minestrone.
A szárazbabhoz főzés közben ne adjunk sót vagy ecetet, citromot, vagy bort, mivel ezektől a bab nehezebben puhul, és egy óvatlan fűszerezéssel vagy ízesítéssel megnövelhetjük a főzési időt. A sót, citromot és a többi ízesítőt csak akkor adjuk a babhoz, amikor már majdnem elkészült.
Chilis bab (2 főre)
30 dkg darált hús
1 kis fej hagyma
30-40dkg főtt bab
1 kis konzerv kukorica
2 dl paradicsomlé
1 dl száraz fehérbor
1 evőkanál cukor
1 kávéskanál kakaópor
fél chilipaprika
1 gerezd fokhagyma
1 kicsi babérlevél
só
bors
A hagymát felkockázzuk, és kevés olajon megpároljuk, majd hozzáadjuk a darált húst. Együtt pirítjuk őket. Miután megpirultak, felöntjük a fehérborral és a paradicsomlével, fűszerezzük sóval, borssal, cukorral, babérral és a chilivel. Kb. 5-6 percig főzzük, utána hozzáadjuk a kukoricát, a babot, és még 5 percig forraljuk. A végén tesszük bele az összezúzott fokhagymát és a kakaóport.
Energia: 1700 kcal
Fehérje: 172 g
Zsír: 36 g
Szénhidrát: 362 g
Babtorta kakaós krémmel (6 főre)
Tésztához:
30 dkg tarkabab
15 dkg cukor
4 tojás
1 vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
1 sütőpor
2 evőkanál zsemlemorzsa
4 evőkanál kakaópor
Krémhez:
15 dkg vaj
15dkg porcukor
2 evőkanál kakaópor
kevéske rum vagy rumaroma
Bevonat:
étcsokoládés tortabevonó
A babot puhára főzzük. A kihűlt babot összezúzzuk, beletesszük a sütőport, a citrom reszelt héját, a zsemlemorzsát és a kakaóport.
A tojás sárgákat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, és hozzáadjuk a babos masszát. A tojásfehérjét habnak felverjük, és belekeverjük a tésztába. Zsírozott, lisztezett tortaformában mérsékelt tűzön, lassan sütjük tűpróbáig. A krémhez a vajat a cukorral habosra keverjük, majd beletesszük a kakaóport és a rumot. A tortát kihűlés után három részre vágjuk, és megkenjük a krémmel. A tortabevonót vízgőz fölött megolvasztjuk, és rákenjük a torta tetejére és az oldalára.
Energia: 4510 kcal
Fehérje: 98,5 g
Zsír: 192 g
Szénhidrát: 571 g
Jó étvágyat!
