Huszonkét esztendeje annak, hogy Szovjetunió szétesésével a kommunista rendszer megszűnt Európában. Ennyi év távlatában talán már higgadtabb, objektívebb vélemény is kifejthető – hangzott el dr. Szabó Ferenc történész beszédében a kommunizmus áldozatainak emléknapján. A megemlékezést a dr. Erdődi Lajos tiszteletére állított emléktáblánál ma délelőtt rendezte meg Gyula Város Önkormányzata és az Október 23. Alapítvány.
A történész a véres terrorral sújtott korszakról elmondta, a magántulajdon megtörése, a köztulajdonba vétel és a legértékesebb társadalmi rétegek ellehetetlenítése vagy épp elpusztítása voltak a legfőbb eszközei a bolsevik rezsimnek. A kommunista vezetők nem bocsátkoztak komolyabban vitába, hiába kereste igazát néhány olyan mozgalmi ember, aki a korábbi szociáldemokrata mozgalomból érkeztek Leninék, Sztálinék táborába. Megtalálták a módját annak, hogy megsemmisítsék őket. Olyan politikusokat is, akikben a realitásérzék nagyobb volt és valahogy a népjólét valamilyen szintű fenntartásával gondolták a feladat végrehajtását.
– Dr. Erdődi Lajos tiszteletreméltó életútja külön figyelmet érdemel. Egyre többen tudjuk és remélhetőleg tudni fogják, hogy ő, mint a felelősen gondolkodó, önálló értelmiségi ember mindig kereste a lehetőségét annak, hogy a néptömeget szolgálja. Dr. Erdődi Lajos az értelmiség üldöztetésének és az el nem fogadásának a példája. Ő nem önmagáért, hanem felelősségérzettől hajtva cselekedett. És azon keveseket, akik mégis cselekedtek, azokat nagyon meg kell becsülni. Végeredményben a történelmi fejlődés hozta magával a kommunizmus bukását. És nagy szerencsénk, hogy nem egy világháború. Mindannyian összetehetjük a kezünket – hangsúlyozta dr. Szabó Ferenc.
A megemlékezésen Bartus Gyula Jászai-díjas színművész szavalta el Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról című versét. A rendezvény a koszorúk elhelyezésével és mécses gyújtással zárult.
