képíró albertné
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Képíró Albertné családnevét megtréfálva nem képeket ír, hanem néprajzi könyvet, Geszt antropológiai monográfiáját, amelynek bemutatójára szerkesztőségünk már meg is kapta a meghívóját (noha a kézirat egyelőre még szerkesztésre vár). Emellett, nem tudjuk, mikor, párnahuzatokat, ridikülöket, pénztárcákat, terítőket és lepedővégeket hímez. Szinte bármit kidíszít, ha van rá alkalma, módja, felkérése. Ihlete. A kínálatban találunk szűrhímzést is, erdélyi és hazai mintakincset, és csak ámulunk, mi minden kerül elő a fiók aljáról. Mindegyiket kifordítjuk, aztán befordítjuk, egyre csak ugyanazt kapjuk, mintha egyiknek sem lenne fonákja, csak színe, egyiken sincsenek elvarratlan szálak, félrecsúszott öltések.
A lakótelepi meglepetés véletlenül került elő a szekrényből, hisz a Gyulán élő geszti asszonyt Tisza István gróf ügyében kerestük meg, de ha már megmutatta magát, úgy döntöttünk, mi is megmutatjuk olvasóinknak, mik vannak, milyen értékek lappanganak környezetünkben, mekkora észrevétlen földi „paradicsom” vesz bennünket körül.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Mindig nagy öröm alkotó emberrel találkozni, s öröm ennek hírét továbbadni. Vendéglátónk rendkívül határozott és elszánt, tudja, mit akar. Nem sokat hámoz, nem keresi a kifogásokat, hanem nekilát, teszi a dolgát, azt, amihez kedve van, ami érdekli, amit szeret csinálni, amihez van fizikai és lelki ereje. Eredményességének is ez a titka, vagyis: nincs titka. Nem hókuszpókusz, hanem szívvel-lélekkel végzett munka áll egyéni sikerei, megvalósításai mögött.
Népművészeti remekei, még ha a békési motívumokat nem is viszik tovább, a gyulai hímző szakkörben születtek, abban a láthatatlan közösségben, amelynek tevékenységéről, tagjairól a közeljövőben remélhetően bővebben is beszámolhatunk. Köszönjük az élményt!
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
