A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub tagjainak többsége fiatal
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A magyar országgyűlés 2012. április 2-án fogadta el a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, azzal a céllal, hogy számba vegye, dokumentálja, közkincsé tegye és megmentse nemzeti értékeinket, létrehozza ezek adatbázisát. Az összegyűjtött nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottságnak tiszte létrehozni a Magyar Értéktárat. Ennek elemeiből választják majd ki az ún. hungarikumokat.
A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 39/2013. (VI.6.) KGY sz. határozta értelmében Békés megyében is megalakult az értéktárbizottság. A testület feladata, hogy a megye területén lévő nemzeti értékeket a törvény által megszabott kategóriák szerint azonosítsa és nyilvántartásba vegye. Bárki kezdeményezheti nemzeti értéknek a Békés Megyei Értéktárba történő felvételét. A kezdeményezés ingyenes és önkéntes alapon történik.
A bizottság munkájában hét szakember vesz részt: Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Ambrus György, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke, Ando György, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója, dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója, Fekete Péter, a nemzeti cirkuszstratégiáért felelős miniszteri biztos, Simon István Tamás, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének képviselője, Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének térségi tanácsnoka. Tevékenységüket nyolc szakmai albizottság segíti, ezekben negyven fő dolgozik társadalmi munkában.
A Békés Megyei Értéktárba mostanáig 29 értéket vettek fel, ezek közül kettő – a csabai és a gyulai kolbász – hungarikumnak is számít. Az értéktár-mozgalomnak számos pályázata is megjelent az elmúlt időszakban, amelyekkel a megyei bizottság új tárak létrehozását segítette, így jött létre a szabadkígyósi. Hagyományteremtő céllal tartották meg a Megyenapot, ezen a megyei értékeket mutatták be, s elismerték azoknak az értéktulajdonosoknak vagy felterjesztőknek a munkáját, akik a települési és megyei értéktárba új értékeket javasoltak. Egy fiatalokat célzó pályázat is lezárult már: a vetélkedőben a diákok arról adtak számot, mennyire ismerik a megyei értékeket. A Békés Megyei Népfőiskola Alapítvánnyal közösen pedig elindult egy programsorozat, amelynek keretében olyan megyei településeken mutatják be a Békés Megyei Értéktárat, ahol a helyi értéktár még nem alakult meg. Első ilyen fórum Békéssámson településen volt, a következőt Telekgerendáson fogják megrendezni – minderről Zalai Mihály, a Békés Megyei Értéktár Bizottság elnöke tájékoztatta a megjelenteket.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság legutóbbi ülésén öt új értéket vett lajstromba, ezeket a megyei értéktár bizottság titkára, Pirosné Blénessy Erika mutatta be.
Az orosházi búzacsíramálé
A csíramálét csak a magyarok lakta területen sütötték, ma viszont már csupán szórványokban ismerik a Kárpát-medencében. Orosházán és a környező tanyákon ősztől tavaszig még ma is készítik. Mivel a sütést megelőzően a búzacsírát 8-10 napig gondozni kell, és a málé készítése is időigényes, a saját gyártás kiszorult a háztartásokból. A gasztronómiai érdekességet végül a hagyományőrzők karolták fel, mutatták be különböző rendezvényeken, és az orosházi általános iskolákban.
A búzacsiramálé egészséges reformédességként is megállja a helyét. Összetevője a búzacsíra, a víz és a liszt. Jellegzetes ízű, mivel a sütés hatására a keményítő cukorrá alakul át benne, ami édessé teszi. A csíra vitaminokat (A, B1, B6, B12, E, K) és ásványi anyagokat (vas, cink, kalcium, jód, szelén, foszfor, króm, magnézium, cink, nátrium) tartalmaz, emiatt rákellenes kutatásaiban Szentgyörgyi Albert professzor is alkalmazta. A fermentált búzacsíra-kivonatot, amely a daganatos betegek körében igen népszerű készítmény, Hidvégi Máté biokémikus fedezte fel.
Orlai Petrics Soma életműve
Orlai Petrics Soma festőművész Petőfi Sándor másodunokatestvére volt, több szállal is kötődött Mezőberényhez. Itt született, itt járt középiskolába. Szellemi örökségének több tárgyi emléke is fellelhető a városban. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum tulajdonában lévő Coriolanus c. festménye a Városháza dísztermében kapott helyet, az Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket c. alkotása pedig az I. kerületi német evangélikus egyházat gazdagítja. A Petőfi otthonában c. egészalakos portréjának több változata ismert, éppúgy mint a Petőfit Mezőberényben ábrázoló képének, amelynek eredetije 1849 nyarán, Petőfi utolsó, családi körben töltött napjaiban készült.
Szabó István Petőfi c. szobrát Orlai Petrics Soma azonos című festménye alapján faragta meg. A művész számos arcképet festett a mezőberényiekről, testvéreiről és a Launer család tagjairól. A Hathy Sándorról és feleségéről készült munkái a Hathy család magántulajdonát képezik.
Orlai Petrics Soma Munkácsy Mihály támogatója volt, „Milton”-jával témaadója is egyben. A magyar történelmi és kultúrtörténeti festészet megteremtője, egyike az első, hazai művészeket támogató egyesület, a Magyar Képzőművészeti Társulat alapítóinak. Életműve meghatározó mind a mezőberényi, mind pedig a nemzeti kultúra tekintetében.
A festő szülőháza a mai városháza helyén állt, ezt emléktábla hirdeti. Nevét utca és intézmény őrzi.
Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub
A Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub 2001. február 22-én alakult azzal a céllal, hogy megfelelő gazdasági hátteret biztosítson a 2002. évben megrendezett III. Keverék és Fajtatiszta Kutya Agility Világbajnokságnak és az I. ParAgility Világkupának. Magyarországon páratlan, hogy a helyi önkormányzat sportszervezetként ismeri el a kutyás klubot. A tagok jelentős része fiatalokból, tanulókból áll, hisz az alapszabályban rögzített célok egyike a fiatalok egészséges életre történő nevelése, a természet- és állatszeretetre való tanítása az agility sport eszközeivel. A sportolók kutyáikkal részt vesznek terápiás foglalkozásokon, ezeken lelkileg sérült és beteg gyerekeknek, időseknek tartanak terápiás foglalkozást, elősegítve gyógyulásukat.
Az agility békés sport, komoly koncentrációt és testi erőnlétet igényel mind a kutya, mind a felvezető gazda részéről. A gyulai klub tagsága 2002-ben megrendezte az I. ParAgility Világkupa elnevezésű kutyás ügyességi versenyt. Magyarország és Gyula városa a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub rendezvényével bekerült az agility sportág történelemkönyvébe.
Gyula ma az agility sport fővárosának számít. Az eltelt évek alatt hat világeseményt rendeztek itt: három Ifjúsági Agility Európa Bajnokságot, ugyanazon a helyszínen és ugyanabban az időpontban három világbajnokságot és három ParAgility Világkupát. Az esélyegyenlőség nevében a rendezvény ép és sérült sportolók együttes részvételével zajlott.
Volgamenti hérics
A Körös-Maros Nemzeti Park legkorábban virágzó növényfaja. Virágzásának csúcsát március végén éri el.
A virágra először 1935-ben Herkner Zoltán vasúti főmérnök figyelt fel Csorvás és Orosháza között vonatozva. Néhány tövet elküldött a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába. A fajt volgamenti héricsnek azonosították be, amelyből ekkoriban 482 tövet találtak Csorvás határában. Az 1970-es évek elejére a hérics a kipusztulás közelébe került, ekkor összesen 91 tövet számoltak össze. A virágot ezért 1971-ben - Magyarországon első növényfajként - védetté nyilvánították. Ennek köszönhetően az egyedszám növekedésnek indult. Szaporítása rendkívül nehéz, ezért a tövek megóvása az eredeti termőhelyükön szakemberek feladata. A virágzó növények száma évről évre ingadozik, többnyire 100 tő körül van. Csorvás határában mindössze néhány méter széles mezsgyén él, emiatt különösen fontos az élőhely további zsugorodásának megakadályozása.
A volgamenti hérics hazánk egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye. Magyarországon kizárólag Békés megyében él a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A volgamenti hérics ritkaságánál fogva fokozottan védett növény Magyarországon. Tövenkénti természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
Mokry Sámuel búzanemesítő munkássága, életműve
Mokry Sámuel az első hazai búzanemesítő, aki aszálynak ellenálló, nagyobb kalászú és szemű búzát nemesített.
1832-ben Monostorszegen született. 1854-ben szerzett evangélikus lelkészi diplomát a halléi egyetem teológiai karán. Az oklevél megszerzése után Orosházán lett segédlelkész. 1857-től a békéscsabai algimnázium tanára, majd igazgatója. 1864-ben gazdálkodásba fogott gerendási birtokán, és a Békés Megyei Gazdasági Egylet vezetőjévé lépett elő.
Az 1863-64-es pusztító aszály következtében Mokry Sámuel figyelme a növénytermesztésre terelődött. Eleinte árpa-, rozs- és kukoricanemesítéssel foglalkozott, később felhagyott ezekkel, és kizárólag búzanemesítéssel törődött. Az első évben a legszebb szemeket jól előkészített anyaparcellákba vetette, a második évben viszon már kiválogatta a legdúsabb kalászok magvait, és ezeket használta vetőmagnak. Így jött létre az „elit” vetőmag, amely iránt nagy volt a kereslet a gazdák körében.
A századforduló táján Budapestre költözött, ott halt meg 1909-ben.
Mokry Sándor olyan búzafajta kifejlesztésére törekedett, amellyel a legnagyobb hozam érhető el. Azt vallotta, hogy a nemesítés célja a természet adta lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása. Ezért kell nemes, vagyis minőségi válfajokat előállítani.
