Liska András kiemelte: örülnek, hogy ezt a rangos tudományos találkozót az Almásy-kastélyban rendezhetik meg, a konferenciával pedig az is céljuk, hogy a hazai muzeológiai térképen hangsúlyosabban szerepeljen az intézményük.
Mint mondta, a rendezvény a kastély és Gyula város történetéhez is szorosan kapcsolódik két forrás által, amelyeket tavaly egy kötet formájában is kiadtak, a bemutatót pedig szintén az Almásy-kastélyban tartották.
Hozzátette: már az októberi könyvbemutató során felmerült, hogy kötet alapjául szolgáló forrásokban olvasható érdekességek egy külön tanácskozást is megérnének, így megkérték Szappanos Gábort, hogy segítse az esemény megrendezését.
Erdész Ádám elmondta, hogy a kötetben két naplót, feljegyzéssorozatot adtak közre. Az egyikben Therese Corzan visszaemlékezési olvashatók, aki Harruckern Jozefa társalkodónője volt, a másikban pedig Hueber Antal ferences szerzetes gondolatait, aki káplánként szolgálta a Harruckern családot.
Hangsúlyozta: ebben az időszakban meglehetősen ritkák voltak az ezekhez hasonló egodokumentumok, az pedig, hogy van kettő, amelyek nagyjából egy időben, ugyanazon a helyen készültek, igazi különlegesség.
A szerzők írásaikban az akkori világról mesélnek, illetve Károlyi Antal és Harruckern Jozefa házasságáról, amelynek mindketten szemtanúi voltak.
Szappanos Gábor aláhúzta: a konferencia nívóját jelzi, hogy hatvanegyen regisztráltak az eseményre, a legtöbben Békés és Csongrád-Csanád megyéből, de az ország több pontjáról is érkeztek érdeklődők. Mint mondta, nem csupán a történész és muzeológus szakma képviselteti magát, hanem a közművelődési intézmények dolgozói is eljöttek a rendezvényre.
A konferenciát Liska András nyitotta meg, majd előadást tartott Erdész Ádám, Bara Júlia művészettörténész, Arany Krisztina és Laczlavik György főlevéltárosok, az alapul szolgáló kötet szerzői, Lengyel Nóra doktorjelölt, Dusnoki-Draskovich József nyugalmazott egyetemi tanár, valamint Szilágyi Sándor történész, tárlatvezető.