Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Magyar Nemzeti Múzeum 2002-ben Szent Iván tüzei címmel rendezte meg Magyarországon először a múzeumi éjszakát. A kezdeményezés iránt akkora volt az érdeklődés, hogy néhány év alatt országos rendezvénnyé nőtte ki magát. A különleges nyári napon azóta nemcsak Budapesten, hanem a vidéki városokban is alkalmi múzeumbuszok segítik az egyes helyszínek közti közlekedést. Így történt ez Gyulán is, ahol dottóval és a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság nóniuszai által húzott lovas kocsikkal lehetett elvegyülni a kavalkádban.
Az első előadások az MNL Békés Megyei Levéltárában hangoztak el. Héjja Julianna Erika főlevéltáros itt Különös házasságok, meghökkentő kapcsolatok címmel nyitotta meg az értekezések sorát. Másodikként Erdész Ádám levéltárigazgató beszélt Márki Sándor házasságáról, végül az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársa, Katona Csaba mesélt a belga hercegné és a magyar prímás kapcsolatáról, amely a 19. századvég egyik legfelkapottabb celebbotrányának számított.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Múzeumok Éjszakáját ebben az évben a vízügy éjszakájának is értelmezhettük. A Tájvízház például számos interaktív programmal készült az alkalomra. Látogatói Iván-napi emlékeket faraghattak, megismerhették a gyógynövények egészségmegőrző hatásait, „társasozhattak”, egy kártyajós segítségével bepillanthattak a jövendőbe, és hallhattak a méhecskék titokzatos életéről, sőt meg is kóstolhatták termékeiket.
Az épített örökség szerelmesei sem távozhattak innen élmények nélkül: nekik a szemközti Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság székházának impozáns helyiségeiben tartottak szakszerű tárlatvezetést. Ugyanitt tárlatot is nyitottak az ország és a megye vízszabályozásának történetéről.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kápolnájában a 19. századi utazási szokásokról tudhattak meg érdekes részleteket a látogatók. Hallgattak többek között arról, miért vitték a gyulai sváb lányokat hordóban a bálba, és abba is bepillantást nyerhettek, miért Békés megyéből került ki az első öt magyar polgári pilóta közül három, köztük Dobos István, az „angyal”. Ugyanitt a későbbiekben a Vox Violin Duo koncertezett sokak örömére.
A múzeumpedagógiai teremben illatbemutatót tartottak, azzal összefüggésben, hogy a távoli korokban a parfümöket kizárólag a tehetősebb réteg, az arisztokrácia hintette magára előszeretettel. Úgy vélték, ha már mosakodni nem tudnak rendszeresen, legalább ne legyenek büdösek. Arról, hogy ehhez milyen ruházkodási módi társult, a télikertben tájékozódhattak az éjszakázók.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kastélyparkban a Gyulai Ifjúsági Fúvószenekar perdítette ismét táncra a publikumot. Akadt persze olyan részvevő is, aki tánc helyett inkább dalra fakadt. A szűnni nem akaró taps az együttesvezetőnek és az ifjú muzsikusoknak egyaránt kijárt. Hisz ebben a teljesítményben mindenki egyenrangú félként vett részt. Nem véletlen, hogy ugyanitt az Oscar-díjas Mindenki című kisfilmet levetítették.
A várban tematikus tárlatvezetések érték egymást, ezek főként az erődítés múltjába vezettek vissza. Az udvarra beépített színpadot fél kilenckor foglalták el a kortárs népzene ismert alakjai, Szokolay „Dongó” Balázs és Geröly Tamás Sándor, akik a távoli Moldvába és a csángók vidékére repítették el dalaik szárnyán a publikumot. A kitartóbbak kaftánt is ölthettek, hogy Evlia Cselebi török világutazóval elinduljanak egy kis nyugati és egy kis magyarországi sétára, a távoli középkorba.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az Erkel Ferenc Emlékházba a kondorosi csárda költözött be erre az estére, betyárokkal együtt. Ők Erkel Ferenc szekerét tartóztatták fel, majd arra kérték a németvárosi komponistát, játsszon nekik szeretett zongoráján. A haramiáknak annyira megtetszett a gyulai muzsika, hogy a zeneszerzőt csak hajnalban engedték útjára. Hálából a kocsiját is jól megrakták ízletes hazai szalonnával, kolbásszal, tepertővel. A Himnusz megzenésítője emlékhelyének meghívottja Nátor Éva zongoraművész volt.
Az igen népszerű Ladics-házban Irány a fürdőkúra! címmel utazási életképeket villantottak fel a névadó család hétköznapjaiból, fiatal színjátszók részvételével. Az összeállítást háromszor is megismételték. A Kohán Képtárt az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek fellépése tette élővé és színesebbé, valamint Banner Zoltán művészeti író előadása a két világháború közti erdélyi és partiumi festészetről.
A Múzeumok Éjszakáján a gyulavári kastély és a húsipar-történeti kiállítóhely is különleges programkínálattal várta és fogadta a látogatókat.
