Forrás: internet
Drága egyetlen Juliette!
Szeretettel olvastam soraidat, amelyekben aprólékosan leírod, mekkorát utaztatok! És még azt is felveted nagyon kedvesen, hogy menjek utánatok! Abbáziába? Drágám!, akkor most tájékoztatlak én is arról, mi a helyzet nálunk.
A helyzet a következő:
egy kéthetes kirándulás jelenleg rettenetesen nehezemre esne, de még egy félnapos is, hidd el ezt nekem, mert kacsa-liba tojáson ül, csirkéim kelnek, és ha a jószágokat nem én gondozom, több lesz a kár, mint a haszon.
Mindez még mindig semmi a valósághoz képest! Merthogy a már meglévő kis gazdaságunkat megtoldottuk egy szőlőskerttel. 1500 öles, igaz, ebből csak 800 öl a szőlő, a többi veteményes. Azért vettük ki felesbe, hogy a konyhára beteremjen a zöldfőzelék-féle. Úgyhogy veteményeztünk, karóztunk szakadásig az elmúlt napokban. Mind-mind olyan munka ez, amit korábban nem csináltunk. Azt sem tudom, fog-e menni a kapálás, mert Gyula bizony erősen szuszog, és nem csak azért, mert szokatlan neki a kerti munka, hanem a 62 év is nehézkessé, pöfögősé teszi.
Hát gondoltad volna valaha is, hogy a te kis úri druszád beáll parasztasszonynak? Nekem meg sem fordult ilyesmi a fejemben. De ha ezt osztotta ki a sors, bele kell törődni.
Vigyázzatok magatokra, s csak óvatosan a hullámokkal!
A Te Julisod
