Ezúttal Peruban tehetett képzeletbeli utazást a Mogyoróssy János Városi Könyvtár közönsége a Világjáró Gyulaiak című programsorozatnak köszönhetően. A Simonyi-olvasóteremben dr. Sztancsik Zsuzsanna és Papp Éva idegenvezető mesélt a szépszámú közönségnek a rejtélyes dél-amerikai országról és az ott szerzett élményekről.
Az idei év első előadásán Dézsi János, a könyvtár igazgatója köszöntötte a hallgatóságot. Az intézményvezető felvezetőjében kiemelte, hogy a közelmúltban indított előadás-sorozat komoly érdeklődésre tart számot, ezért a továbbiakban is szeretnének újdonságokkal és érdekességekkel kedveskedni a bibliotéka közönségének.
Dr. Sztancsik Zsuzsanna szerint Peru a rejtélyek és titkok országa. A Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és Titicaca-tó vízgyűjtőterületén fekvő országot földrajzilag három különböző régió alkotja, melyek annyira különböznek egymástól, mintha nem is egy égövben és földrészen helyezkednének el. A rejtélyek egy része az időjárási, vízrajzi és domborzati viszonyokkal megmagyarázható, ám nagyon sok titok vár még megfejtésre, hiszen az Inka Birodalom kulturális és építészeti öröksége, a vallási szokások, a Nazca-vonalak számtalan kérdést vetnek fel.
Az este folyamán egyebek mellett az is kiderült, hogy az ország kilenc nemzeti parkjából négy a világörökség része; hogy a peruiak szarvasmarhát, juhot, alpakkát, vikunyát és teherhordó lámát is tenyésztenek, és ünnepi eledelük a tengeri malac; valamint hogy a magaslati betegség egyik legjobb ellenszere a kokacserje leveleiből készült tea.
Az előadó perui útjának első állomása Lima volt, melyet Pizarro spanyol konkvisztádor alapított 1535-ben. A várost a Humboldt-áramlat miatt májustól októberig ködfátyol borítja. Dr. Sztancsik Zsuzsannától megtudtuk, hogy az Andokban a helyi indiánok őseik hagyományai szerint élnek, és őseik kultúráját a mai napig megőrizték. Egyediek színes szőtteseik, kerámiáik, ötvösmunkáik, és jellegzetes népi iparművészeti tárgyuk a pánsíp.
A világjáró gyulai elmondta, hogy a több mint hetven ábrából és tízezer vonalból álló alakzatok, a Nazca-vonalak szintén a világörökséghez tartoznak. Az egyes kutatók szerint víznyelő helyeket szimbolizáló vonalak a Nazca-kultúra ideje alatt készültek mintegy 2000 évvel ezelőtt száz év leforgása alatt. Machu Picchut, a növényekkel benőtt inka romvárost a spanyol hódítás alatt, 1911-ben fedezték fel. A város, mely 1983 óta a világörökség része, egykor valószínűleg egyszerre volt a birodalom kulturális központja, csillagászati megfigyelőpont, vallási hely és az uralkodó család rezidenciája. Az előadáson a világ legmagasabban fekvő hajózható taváról, a Titikaka-tóról, a Totora úszó szigetről és az Inka Birodalom fővárosáról, Cuzcóról készült fotókat is megcsodálhattuk.
Papp Éva nemcsak saját trópusi élményeit mesélte el, hanem a közönség kérdéseire is válaszolt. A hallgatóság az ország közbiztonságáról, egészségügyi ellátásáról, politikai berendezkedéséről, nemzeti italáról és etnikai összetételéről érdeklődött az idegenvezetőtől, aki zárásként elmondta, Peru az egyetlen ország a világon, ahol az egész Föld flórájának és faunájának a háromnegyede megtalálható.
