A 19. század utolsó harmadában a sport egyre inkább a mindennapi élet része lett. Téli időszakban hamar elterjedt és gyorsan népszerűvé vált a korcsolyasport. Budapesten 1869-ben alakult meg az első korcsolyázó egylet, 1886-ban már mintegy nyolcvan működött országszerte.
Gyulán Fábry János vaskereskedő 1883-ban már az újságban hirdette legújabb szerkezetű korcsolyáit. A gyulai korcsolyatér ünnepélyes megnyitásáról a Békés is beszámolt 1896-ban. Ugyanekkor jelent meg egy humoros hangvételű írás a Békés Gyulai Élet című rovatában. A cikk egy családapa viszontagságairól szólt, aki gyermekei pressziójának engedve, komoly összeget invesztált, korcsolyafelszerelést vásárolt, és megvette a családjegyet a jégpályára. Amikor a gyerekek kimentek a jégre, csalódottan vették tudomásul, hogy a pályát elöntötte a víz, ugyanis a kanális zsilipjeinek a kezelését elhanyagolták. A cikk írója megnyugtatta az elkeseredett családapát, hogy biztos forrásból tudja, hogy a két zsilipet rendes kezelés alá veszik, így lesz újra korcsolyázásra alkalmas jég.
A Békés 1904 novemberében a korcsolyapálya bővítéséről számolt be, amely ekkor a mai fürdő területén helyezkedett el. A munkálatokat gróf Almásy Dénes támogatta, aki a jégpálya várkert felőli részét – amely azelőtt nádas, zsombékos terület volt – feltöltette. Ezzel nemcsak a korcsolyapálya területe nőtt a duplájára, de az Élővíz-csatorna környéke is rendezést nyert. 1905 elején a gyulai Korcsolyázó Egyesület is megalakult. Az egylet Fábry Sándor alispán kezdeményezésére jött létre, aki az elnöki tisztet is betöltötte. Az alelnök Nagy Jenő, az igazgató Künzl Ernő, a gondnok Antalóczy Nándor vármegyei levéltárnok lett. Az elfogadott alapszabály szerint az egyesület a jégpályát fenntartotta és gondozta, a kezdők oktatásáról gondoskodott, valamint társas korcsolyázásokat és jégünnepélyeket rendezett.
Még 1905-ben az egyesület választmánya az elnök indítványára elhatározta, hogy korcsolyapavilont építtet. A költségek fedezésére 50 koronás részvényeket bocsátottak ki. Gróf Almásy Dénes az építkezéshez 50 000 téglát adományozott. A jégpálya megnyitását és az épület átadását 1905 karácsonyára tervezték, de erre az enyhe idő miatt csak 1906 elején került sor. A jégpálya mellett „impozánsan emelkedik ki a szép, kényelmes, modern pavilon” – állt a Békés beszámolójában. A díszes, tornyos épület két részből állt. Az üvegezett emeleti szintről a jégpálya minden pontját be lehetett látni. A földszinti rész korcsolyák felkötésére szolgált, ebből a helyiségből egyenesen a jégre lehetett lépni.
A jégpálya belépődíjai elég borsosak voltak, meg is jegyezte a Békés cikkírója, hogy „nálunk egy kicsit túl magasra csapták fel a korcsolyázási taksát”. Mindazonáltal a korcsolyapálya hamar a társasági élet jelentős színterévé vált.
