Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyula városának nem csak múltja, de jövője is van

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gyulai Hírlap Online • HÍREK • 2012. január 13. 11:00
Gyula városának nem csak múltja, de jövője is van
Dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármesterének újévi köszöntője, amely elhangzott 2012. január 7-én a városháza dísztermében
Dr. Görgényi Ernő

„Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk… A többit majd apródonként
megcsináljuk.”

(Kányádi Sándor)

  

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Óév végén, újév elején mind az egyén, mind a közösségek végiggondolják a mögöttük hagyott esztendő eseményeit, és lélekben s gondolatban felkészülnek az új évre, az új kihívásokra. Az elmúlt, a megszokottnál hosszabbnak tűnő év után és az ugyancsak eseménydúsnak ígérkező, előttünk álló év elején engedjék meg, hogy Gyula város önkormányzata nézőpontjából visszatekintsek, hadd lássuk, honnan jöttünk, merre megyünk, majd megkíséreljem számba venni az idén ránk váró feladatokat és lehetőségeket.

A városháza, ahol ma köszönthetem Önöket, több szempontból is szimbolikus hely. Egykori megyeházaként szimbolizálja városunk nagy múltját, de bizonyos szempontból szimbóluma a város jelenkori helyzetének is. Ha Önök tavaly januárban is jártak itt, akkor a városházához közeledve annak szépen felújított, klasszicista homlokzatát láthatták, amely impozánsan és méltóképpen uralja a város talán legszebb terét, a Petőfi teret. E gyönyörű épületbe belépve azonban alaposan lábunk elé kellett nézni, hiszen a kapualj padozata hézagos, homokágyban ingó fakockákból állt, és a kapubejáróban senki sem várta az ügyét intézni kívánó polgárt, aki maga volt kénytelen felderíteni az épület kanyargós, zegzugos folyosóin, hogy ügyét hol és hogyan kell elintézze. S ha bolyongása során az ember kikeveredett a városháza udvarára, megláthatta, hogy az épület udvar felőli homlokzatáról pereg a festék, mállik a vakolat, s vizesednek a falak. Az utca felől szépen felújított, jól karbantartottnak tűnő épület a turisták és a járókelők által nem használt udvar felől nézve romos, elhanyagolt állapotú. Nos, ilyen önkormányzatot vettünk mi át a 2010-es választási győzelemmel: kívülről nézve szép, belülről látva omladozó, roggyant, alapos felújításra szorul. Olyan munkálatok tömegét kell elvégezni, melyek kívülről nem láthatók, nem érzékelhetők, nem látványosak, viszont rendkívül idő-, pénz- és energiaigényesek. Ha a még ránk váró teendőkre gondolok, úgy érzem, hogy alig haladtunk valamit egy év alatt, ezért – amikor alaposan végiggondoltam az elmúlt esztendő eseményeit –, magam is meglepődtem, mégis mennyi minden történt.

A pénzügyek rendbetételével kellett kezdeni. Az önkormányzat költségvetésének évről évre növekedő hiánya 2010-re elérte az 580 millió forintot, tehát az önkormányzat 2010-ben 580 millió forinttal költött többet bevételeinél. E miatt évek óta nőtt a hitelállományunk, hiszen a hiányt csak ilyen forrásból lehetett fedezni. A 2011-es költségvetéssel elkezdtük csökkenteni ezt a hiányt. A kulturális szervezetrendszerünk megmentése és a kulturális, valamint kommunális közszolgáltatások színvonalának megőrzése, bizonyos területeken pedig emelése érdekében egy átszervezést hajtottunk végre. Ennek során bizony tabukat kellett ledönteni, a közérdeket addig sérthetetlennek hitt magánérdekek elé kellett helyezni. Összevontuk a Városgazdálkodási Igazgatóságot a Közüzemi Kft.-vel, megszüntetve ezzel a két szervezet feladatainak átfedéseit. Hatékonyabbá vált tehát mind a munkaerő-gazdálkodás, mind a rendelkezésre álló gépek, eszközök kihasználása. A város 7 múzeumi kiállítóhelyét új szervezeti keretben működtetjük tovább. Városunk ikonikus műemléke, a gyulai vár így sokkal több programot kínált a tavalyi évben, mint korábban bármikor, és ezen a téren újabb sikerekre számíthatunk, hiszen tavaly a Rondellát is sikerült – 20 év után – újra önkormányzati működtetésbe venni. Az átszervezéssel eddig 170 millió forint megtakarítást értünk el. De minden téren kerestük a lehetőségét annak, hogy a gyulaiak adójából befolyt bevételeket a lehető legtakarékosabban használjuk fel. Csak egy példát emelnék még ki: további 30 millió forintot spóroltunk meg azzal, hogy a leveleket a város területén nem a Magyar Postával, hanem közhasznú munkásokkal hordatjuk ki. Mindezek eredményeként az idei költségvetést 400 millió forint hiánnyal tervezzük, ami a 2010-eshez képest 180 millió forintos csökkenést jelent.

Az önkormányzat gazdálkodásának stabilizálásával párhuzamosan elkezdtük a másik legégetőbb feladatunkat, a munkahelyteremtést. Ezen a területen van a legnehezebb dolgunk, említésre méltó előzmények híján mindent az alapoktól kellett kezdenünk. Alapelvünk, hogy a munkahelyeket nem az önkormányzat, hanem a vállalkozók teremtik. Az önkormányzat feladata az tehát, hogy megadjon minden tőle telhető segítséget a vállalkozásoknak munkahelyteremtő terveik megvalósítása érdekében. Ehhez ki kell alakítani a bizalmat a vállalkozókban, hiszen az elmúlt években nem volt módjuk hozzászokni ahhoz, hogy az önkormányzat segít is nekik, nem csak az adót szedi be tőlük. Meg kell szokják, érdemes az önkormányzathoz fordulni. S vannak, akik már az elmúlt 1 év alapján meg is tapasztalhatták ezt. S hogy melyek az alapvető eszközök, amelyekkel segíteni tudtunk több vállalkozást? Gyors önkormányzati hatósági eljárások, építési szabályok fejlesztésbarát módosítása, intenzív és hatékony együttműködés állami és megyei szervekkel, beruházásra alkalmas önkormányzati telkek munkahely-teremtési célú eladása. Ezen eszközök – így az önkormányzat – hatékony segítségével 4 gyulai cég összesen 150 millió forint értékben nyert állami pályázati támogatást beruházásaihoz, melynek eredményeként összesen 89 új álláshelyet hozhatnak létre. Köztük a városunk legnagyobb adófizetői közé tartozó Fafém Zrt. 70 új munkahely tervezett létrehozásával a régió legnagyobb támogatását nyerte el. Mindannyiunk érdekében szorítunk a nyertes vállalkozásoknak, hogy terveik megvalósítását a gazdasági válság ne hiúsítsa meg.

Stratégiai célunk, hogy a város bevételei ne újabb adókkal és adóemelésekkel növekedjenek, hanem a gyulai vállalkozások fejlődése és új vállalkozások letelepedése segítségével. Jó hír, hogy a Food Analityca Kft. Gyulára kíván települni, a Henyei úti ipari parkban új üzemet kíván felépíteni 130 millió Ft-os beruházással, melyhez az Új Széchenyi Terv egyik pályázatán a kft. 65 millió forint támogatást nyert. Reméljük, hogy a beruházás az idén megvalósulhat, a cég így 34 főt foglalkoztathat majd Gyulán.

A munkanélküliség tavaly városunkban nem csak alacsonyabb volt az országos és a megyei átlagnál, de 2010 októbere óta további 10 %-kal csökkent. Ezek az eredmények önmagukban még nem adhatnak okot a megelégedettségre, nem oldják meg a munkanélküliség problémáit, de hozzájárulnak a megoldáshoz, és mint kézzelfogható sikerek inspirálnak bennünket a további munkára, bizonyítékul szolgálnak arra, hogy jó úton járunk.

 

Kedves Vendégeink!

Az elmúlt 1 év igazolta azt az előfeltevésünket is, hogy helyben kell keresni a megoldást, nem várhatunk arra, hogy majd valaki felülről segít át bennünket problémáinkon. Mindannyiunknak törekedni kell arra, hogy lehetőleg gyulai vállalkozókat bízzunk meg, ami nemcsak azért éri meg, mert helyben marad a pénz, és gyulaiaknak adunk munkalehetőséget, hanem sokszor – és remélem, egyre többször – más hozzáállást is tapasztalhatunk. Hadd illusztráljam ezt egy példával! Tavaly tavasszal egy szép napfényes szombat délelőtt éppen bicikliztem a városban, amikor is látom, hogy Csőke Péter kőfaragó mester embereivel az egyik szökőkút párkányát szedi szét. (Ezt látva híresztelték egyébként „jóakaróim” azt, hogy a polgármester lebontatja a szökőkutakat…)

– Mit csináltok, Péter bátyám? – szólítottam meg.

– Az egyik fugának nem volt jó az anyaga, újrarakom és újrafugázom a köveket – válaszolta.

– Garanciális munka? – kérdeztem erre.

– Nem – mondta ő – csak bántotta a szememet, gondoltam, megcsináljuk.

És tényleg nem kérte meg senki az utólagos munkálatra, becsületből csinálta meg, mert gyulai, mert iparosmester, és tényleg bántotta a szemét, amikor arra járt. Hát nekilátott. Több mint valószínű, hogy az ember nem fog ilyet tapasztalni egy pesti vállalkozótól.

Helyi cégek 2011-ben 59 esetben kaptak megbízást az önkormányzat építési beruházásainál, felújításainál és ezek tervezésénél, összesen 392 millió forint értékben. Ezeken felül többen alvállalkozóként tudtak bekapcsolódni a tavalyi év legnagyobb munkálataiba, melyek közé tartozik az Implom iskola felújítása, az északi városrész rehabilitációja és a települési szilárdhulladék- lerakó rekultivációja. Ezen utóbbi munkák – már csak a hozzájuk kapcsolódó pályázati támogatás révén is – nagyságrendekkel nagyobbak annál, hogy kisebb helyi cégek önerőből megbirkózzanak velük, de őszintén remélem, hogy eljön az idő, amikor egy több százmilliós kivitelezésre több gyulai cég is esélyesként jelentkezhet majd.

A korábbi gyakorlattal szemben a jelenlegi városvezetés szerint az önkormányzatnak a helyi mezőgazdaság területén is van feladata. Ezért alkottuk meg Gyula Város Önkormányzata mezőgazdasági programját, melyet a terveknek megfelelően hajtunk végre. Segíteni kívánjuk a helyi gazdákat, ösztönözni akarjuk a helyi termékek vásárlását és fogyasztását. A helyi termékek kiskereskedelmének közismert színhelyét, a gyulai piacot részben felújítottuk, a helypénzeket csökkentettük, és a piac mellett eltöröltük a parkolási díjat. Létrehoztuk a városi faiskolát, már több üzletben vásárolhatunk Gyulai Termékpolcról, a Mintamenza program elindításával pedig a közétkeztetésbe is újra be tudtuk vonni a helyi termelőket.

A mezőgazdaságnál is nehezebb idők jártak tavaly a turizmusra. A gazdasági válság miatt az embereknek kevesebb pénze maradt az utazásra belföldön és külföldön egyaránt. Ezért még fontosabb, hogy új alapokra helyeztük a turizmus szakmai irányítását, és ennek segítségével tudunk a válság idejére túlélési stratégiát alkotni. Létrehoztuk az önkormányzat és a turisztikai szolgáltatók együttműködési szervezetét, amelyet az Európai Unió TDM rövidítéssel illet. A TDM szervezettel pályáztunk az Új Széchenyi Terv egyik kiírására, és 92 millió forint támogatást nyertünk, amelyet a turizmus fejlesztésére költhetünk. 2011-ben újra megnyílt a két legnagyobb szálloda, az Erkel Hotel és a Wellness Hotel Gyula, amelyek tulajdonosai saját erőből és pályázati támogatásból fejlesztették négycsillagossá szállodájukat. Mára büszkék lehetünk a gyulai szállások színvonalára.

A pályázatok terén más sikertörténetekről is beszámolhatok. Tavaly befejeződött az Erkel-ház és az Implom Általános Iskola felújítása és bővítése, a városi szilárdhulladék-lerakó rekultivációja, megnyertük a Gyulát Nagyzerénddel összekötő műút megépítésére beadott pályázatunkat, melynek megvalósítása megkezdődött. 16 millió forintot nyertünk a Jókai u. 30. szám alatti épület felújítására, melyben egy korszerű családsegítő helyiség kerül kialakításra, és ide költözhet a családsegítő és gyermekjóléti központ. Az északi városrész 400 millió forintos rehabilitációja keretében megújultak Máriafalva, Szentpálfalva és Ajtósfalva közterületei, talán nem túlzás azt állítani, hogy ennek köszönhetően mintegy a városrész jellege alakult át. Kerékpárutak, szilárd burkolatú parkolók, játszóterek, műfüves focipálya épült, felújították az óvodákat és a környék idősek klubjait.

Az önkormányzatiság lényege a bevonás, ennek eszköze a párbeszéd, ezért a civil szervezetek nem csak a választási kampányban fontosak számunkra, szeretnénk velük folyamatos párbeszédet folytatni, ezért megalkottuk az önkormányzat civil programját és civil referenst neveztünk ki.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az önkormányzatiság lényege továbbá a minél szélesebb körű nyilvánosság megteremtése. Célunk volt erősíteni a lakosság tájékoztatását, hogy mind döntéseink előkészítésében, mind azok végrehajtásában részt vehessenek Önök is. Ezért a Szolgáltató Önkormányzat Programunk részeként jelent meg és jutott el kéthetente minden gyulai háztartás postaládájába a Gyulai Hírújság.

Az átszervezések, az új kezdeményezések, a nagyberuházások lebonyolítása és újak indítása, előkészítése közepette a város intézményrendszere stabilan működött, megőriztük közterületeink szépségét, tavaly is díjat nyertünk a Virágos Magyarországért versenyben, folytattuk a városi út- és járdafelújítási programot, fasorokat ültettünk, játszótereket fejlesztettünk, és elnyertük a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől a Családbarát Önkormányzat díjat. A sok feladat elvégzését segítette, hogy kevesebb a képviselő, a testületi munka hatékonyabbá vált, és a testületben van egy erős, cselekvő többség. Köszönöm az alpolgármestereknek, a képviselő-testület tagjainak, a polgármesteri hivatal vezetésének és dolgozóinak és a közszféra valamennyi dolgozójának a város érdekében tavaly végzett munkáját! Minden siker közös siker, nemcsak a vezetők, hanem a beosztottak, munkatársak érdeme is.

Sajnos a tavalyi év sem csak sikerekből állt, az eredmények nem homályosíthatják el a létező problémákat, nem lehet nem észrevenni a városközpontban üresen álló kirakatokat, amelyek arra kell figyelmeztessenek bennünket, döntéshozókat, hogy rengeteg munka vár még ránk. Mindeközben pedig nem szabad elfelejtkezni a szociális problémákkal küszködő polgártársainkról. A bajba került emberek joggal várnak segítséget a közösségtől, ezt a segítséget erőnkhöz mérten meg kell adnunk nekik, de a közösség elvárhatja, hogy a segélyben részesülő is tegyen eleget kötelezettségeinek, és lehetőségeihez mérten tegyen a köz javára is. Ezért is kiemelten fontos volt számunkra, hogy minél több támogatást szerezzünk a közfoglalkoztatáshoz. Az önkormányzat 2011-ben – az állam 81,3 millió forintos támogatása mellett – összesen 436 fő számára tudott munkát biztosítani ebben a formában, és rajtuk kívül további 307 fő vett részt az országos közfoglalkoztatásban Gyulán. Ha pedig valaki tehetségénél fogva tanulással kíván felemelkedni, akkor segítenünk kell őt, hogy a szülők anyagi helyzete ne lehetetlenítse el a tehetség kibontakozását. A Bursa Hungarica program keretében ezért tavaly 100 gyulai diák kapott támogatást az önkormányzattól, összesen 4 725 000 forint értékben.

 

Kedves Vendégeink!

Winston Churchill egyszer így nyilatkozott: „Amikor arról kérdeznek, mire van legnagyobb szüksége valakinek, hogy politikussá váljon, azt felelem: Arra a képességre, hogy megjósolja, mi fog történni másnap, a következő hónapban, a következő évben – és utána képes legyen megmagyarázni, miért nem az következett be.” Nos, ebben sok igazság van, de szerencsére nem mindig kell magyarázkodni. Például amiatt sem, hogy tavalyi újévi köszöntőmben arról beszéltem, városunk érdekérvényesítő képessége megnőtt azáltal, hogy két kormánypárti parlamenti képviselőnk is van, akik hatékonyan működnek együtt a városvezetéssel, a jövő pedig beigazolja majd, hogy mindez javára válik egész városunknak, a gyulaiak közösségének! Jelentem, a bizonyítékok gyűlnek.

2011-ben összesen 125 millió forint plusztámogatást kaptunk a Belügyminisztériumtól, pályázatokat nyertünk meg, visszahoztuk a sírból az előző kormány által elutasított pályázatunkat, amellyel a Béke sugárutat és a Göndöcs-kertet szeretnénk rendbe hozni, a művelődési ház felújításával együtt. Gyulán nyílt meg a pályázókat segítő Széchenyi Programiroda Dél-alföldi régiós központja. És politikailag tovább erősödtünk: büszkék lehetünk dr. Kovács József képviselő úrra, akit az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökévé választottak, ilyen magas pozícióval gyulai politikus teljesítményét még nem ismerték el.

Szerencsére sok gyulai van, akikre még büszkék lehetünk tavalyi eredményeik láttán. Sok gyulai diák ért el előkelő helyezést tanulmányi és sportversenyeken, Galbáts Zoltán úr, a KÖVIZIG műszaki igazgatóhelyettese a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést, dr. Elek Tibor irodalomtudós József Attila-díjat, Lipták Dániel a Népművészet Ifjú Mestere díjat vehetett át. A Gyulai Húskombinát Zrt. Superbrands és Business Superbrands, a Dürer Nyomda Kft. Business Superbrands díjat kapott, a Báró Harruckern Gyulai Manufaktúra Kft. pálinkái a legrangosabb pálinkaversenyeken, így a gyulain is arany- és ezüstérmeket szereztek.

Tavaly 198 gyulai kisbaba született, és 604 honosított, határon túli magyar testvérünk tett Gyulán állampolgársági esküt. Még mindig sokkal több a történész, mint a jövőkutató, mert még mindig sokkal könnyebb számba venni a már megtörtént eseményeket, mint megjósolni, mi vár ránk, pláne a jelenlegi helyzetben. Például azt már biztosan tudjuk, hogy Géza kutyája, Yoda elkezdett olvasni tanulni, azt azonban nehéz megjósolni, hogy ez a stúdium vajon milyen eredménnyel végződik. Szerencsére vannak ennél könnyebben tervezhető ügyek is, amelyeknél remélhetően jövőre a Churcill által említett képességekre sem lesz szükségem. Az önkormányzat gazdálkodását az idei évre is stabilnak tervezzük. Megtehettük, hogy 2012-re nem emeltünk adót, és új adónemet sem vetettünk ki, de a költségvetési egyensúlyt javítanunk kell. Ennek érdekében tovább kell csökkentenünk a kiadásokat, újabb takarékossági intézkedéseket kell hoznunk. Számítunk a gyulaiak megértésére, amikor valamire kevesebbet tudunk költeni, mint tavaly. A takarékoskodás azonban nem fogja veszélyeztetni az önkormányzat működését 2012-ben sem, és fejlesztésekre is tudunk forrást biztosítani. Remélem, hogy a várfürdő 2,5 milliárdos átalakítását, az új élményfürdő építését az idén tavasszal elkezdhetjük, tovább folytatjuk a kisökörjárási területre tervezett turisztikai komplexum előkészítését, elkezdődhet a Béke sugárút, a Göndöcs-kert és a művelődési ház rekonstrukciója, az első negyedévben átvehetjük az államtól az Almásy-kastélyt, melynek felújítására sikeresen pályázhatunk. És bízom benne, hogy Kárpáti Zoltán napokban országos hírűvé vált találmánya az idén megkezdi sikertörténetét.

Egy biztos: az idén sem várhatjuk, hogy majd valaki felülről megoldja a problémáinkat. Nekünk kell helyben mindent elkövetnünk, hogy feltárjuk a fejlődés lehetőségeit, megvalósítsuk terveinket. Mindehhez az idén is meg kell maradjunk annak, a közéleti eseményeit tekintve nyugodt, kulturális életét tekintve pezsgő kisvárosnak, mint amilyenek tavaly is voltunk. Az elért eredményeket vagy az el nem ért célokat biztosan nem értékeljük egyformán, de bízom abban, hogy a gyulai polgárok látják, hogy a város választott vezetőinek minden igyekezete arra irányul, hogy a belénk vetett bizalmat megszolgáljuk.

És az is biztos, bármekkora a válság Magyarországon és Európában, Gyula városának nem csak múltja, de jövője is van. Ezért tudok Önöknek minden nyomorúságos probléma ellenére jó szívvel békés, boldog új évet és jó egészséget kívánni.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)