A Gyulaváriban példaértékű gondossággal felújított, gyönyörű Almássy kastély Himnusz terme tökéletes miliőt teremtett Szelekovszky László előadásának, amely a hajdan volt, s a még ma is létező Békés megyei kastélyok, kúriák történetén túl azokat a nevezetes embereket is bemutatta, akik vidékünkhöz, s ezen épületekhez kötődnek. Az 1800-as évek második felétől egészen 1945-ig ível az az időszak, mely alatt e kastélyok legnagyobb része megépült, s a folyószabályozások, a vasút- és iskolaépítések kora oly mértékű lendületet adott Magyarország fejlődésének, melyhez hasonlót azóta sem tapasztalhattunk, s amelynek eredményei még ma is meghatározzák mindennapjainkat.
– Hallatlan kincsét és gazdagságát jelentették e kastélyok egykor az országnak, de főleg az Alföldnek, hiszen az első tudatos, és ma is a mintának számító földművelés, tájépítés, vízrendezés központjai voltak. Részben elmúlt, eltüntetett, de nem felejthető tájkultúrát teremtettek meg maguk körül. Mindenhol a településeken kívül épültek föl, a határban, a termőföld közelében, közepében, számos munkahely létrehozásával, mint a gőzmalom, a húsfeldolgozó vagy éppen a szeszfőzde. Birtokosaik között pedig számos igaz atyafi volt, akik nagyon sokat tettek a vidékért, az itt élő emberekért. Békés megyében több mint száz kastély és kúria volt, ebből mára a felénél is kevesebb maradt. 1945 után a 20. század legnagyobb pusztításának tartom a kastélyok szétdúlását, az épületek eltűnése mellett pedig a mértéktelen fairtás, az erdők megsemmisítése azóta is helyrehozhatatlan károkat okozott az Alföldnek, de főleg Békésnek – mondta el Szelekovszky László a közel nyolcvan Békés megyei kastély múltját és jelenét is a hallgatóság elé táró előadásában.
A földdel vált mára egyenlővé az egykori tompapusztai Purgly kastély, ahonnan Horthy Miklós kormányzó nősült, a szép és okos Purgly Magdolnát választva élete társául. Ami a kastélyból megmaradt, az a kis szökőkút medencéje, mellette a több mint kétszáz éves tölgyfa, s a kalapos-halom, melyre hajdan hintóval lehetett felhajtani. E kunhalom a család kriptáját rejtette magában. Bár a falainak egy része még áll, mégis a teljes pusztulás felé hajlik a sorsa a megye legfiatalabb kastélyának, a pósteleki Wenckheim-Széchenyi kastélynak is. Az 1906-1909 között épült, 72 szobás neobarokk épület hatalmas parkjában uszoda, csónakázó tó s negyvenezer tőt számláló rózsakert is volt. A plüss tapétákkal bevont, különböző színű szobákban még a kandalló is az uralkodó árnyalatot viselte, ám a külsejét s a belső kialakítását tekintve is gyönyörű épületből a II. világháborút követően mindent elraboltak, ami mozdítható volt, amit pedig nem tudtak magukkal vinni, azt felgyújtották. Az égésnyomok ma is ott láthatók a romjaiban is impozáns kastély falain. A fontos országos és megyei pozíciókat betöltő tulajdonosa, gróf Széchenyi Antal az épülettől egy kilométerre lévő kunhalomban alussza örök álmát. Felesége, gróf Wenckheim Krisztina 46 évvel élte túl férjét, 1970-ban halt meg az Egyesült Államokban. A kastélypark megmaradt része napjainkban újra rendezett külsőt ölt, Békéscsaba egyetlen közjóléti parkjaként fogadja a kirándulókat, a természetbe vágyókat.
– A kastély előtti növényzet visszavágásával, megritkításával ismét láthatóvá vált az egykori szökőkút medencéje, amit kitisztítottunk, s a park rendbetételének további tervei között a kastély mögött húzódó valamikori csónakázó tó újra életre keltése is szerepel – emelte ki Szelekovszky László.
A romjai sem láthatók ma már a biharugrai Szilaspusztai kastélynak, mely páratlan gyöngyszeme volt egykor a vidéknek. Terveit Ybl Miklós készítette a romantikus stílusú, gazdag architektúrájú, szabadkígyósi Wenckheim kastély terveinek leegyszerűsítésével, mutatta be Szelekovszky László a Bölöny család birtokát, ahonnan Bölöny József gyakorta hajtatott fel Debrecenbe, hogy a szépséges, ugyanakkor férjezett színésznőnek, Blaha Lujzának udvaroljon. A lebontott, elhordott nagyszénási Károlyi birtok híres „Cifra” kastélyának helyén ma sem nő az erdő, ellenben a Csabaszabadiban álló Beliczay kastély felújítását, parkjának rendezését példaértékű módon folytatja új tulajdonosa. A kastély utolsó urát, bajcay Beliczey Miklóst rendkívül megviselte, hogy a háború miatt szeretett otthonának elhagyására kényszerül, még gyermekeivel is megígértette: míg ő él, addig nem jönnek ide vissza. Halála után, a nyolcvanas évek elején gyermekei visszatértek Magyarországra, s bár szerették volna megvásárolni hajdani birtokukat, az elképzelést nem sikerült megvalósítaniuk.
Romantikus vadászkastélyt építetett Kondoros határában Batthyány László Ybl Miklós és Pollach Ágoston tervei alapján, melyez agárház, hatalmas park, neoreneszánsz kupolás kápolna s romantikus intézői lak is csatlakozik. A birtokot később a gyulai gyertyagyáros, majd sertéskereskedő Geist Gáspár vásárolta meg építtetőjétől, akinek Petőfi Sándor öccse, István volt az intézője húsz esztendőn át. Petőfi István itt is halt meg, a tanyavilág régi temetőjében helyezték örök nyugalomra, s bár a temetőt felszámolták, a Petőfi-fejfát a kondorosi általános iskolának sikerült megmenteni, s azóta az intézmény udvarán áll – hívta fel rá a hallgatóság figyelmét Szelekovszky László, hozzátéve, hogy Kondorostól nem messze, Kiscsákó központi részén, Gáspártelken található a szintén Ybl tervei alapján készült Geist-kastély. Ifj. Geist Gáspár építette 1880 körül a ma az országos védettségű műemlékek jegyzésékben szereplő „mesebeli” épületet, mely a kiskastélyok között a megye talán legszebb, leglátványosabb vidéki kastélya volt. S ma is, elhanyagoltan, fokozatosan romló állapotában is csodálatos látvány.
A történelem szemszögéből az egyik legfontosabb szerepet a geszti Tisza kastély töltötte be vidékünkön, a Tisza család számos jeles államférfit adott hazánknak. Éppígy kiemelkedik a megye kastélyainak sorából a napjainkban is mostoha sorsát hordozó Harruckern-Wenckheim-Almássy kastély, melyben Erkelek muzsikáltak, Munkácsy Mihály festett, s a kastély előtti téren fegyverezték le az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kilenc honvédtisztjét, innen indultak végső útjukra, az aradi vesztőhelyre. – Jó példaként mindig bemutatom a Gyulavári Almássy kastélyt, melynek felújítását 2007-ben fejezte be a tulajdonos Körös-maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány – hangsúlyozta Szelekovszky László. – Ez volt Békés megyében mindeddig a legátfogóbb kastélyrekonstrukció. A 14 szobás vidéki kúria a Fehér-Körös által körbevett, kiemelkedő félszigeten épült fel 1857-1860 között. Az 1900-as évek első felében, a kastélytulajdonosok jóvoltából húsfeldolgozó hentesüzem, szikvízüzem és szeszgyár is működött Gyulaváriban, biztosítva ezzel a környékbelieknek a munkát és megélhetést. Megyénk értékeit gyarapítják e kastélyok, s a pompás építészeti emlékekhez, szépséges parkokhoz kiváló emberek, sorsok, történetek kötődnek. Érdemes megismernünk, s unokáink számára is megóvnunk e kincseket.
