
A kisdedóvókról szóló 1891. évi XV. tc. megalkotása előtt már több óvoda működött Békés vármegyében. Ezek egy részét a községek, más részét pedig e célból alakult társulatok és magánosok keltették életre. Az óvodákat kezdetben „Frőbel-féle gyerekkert”-nek nevezték, s csak később kapták a „kisdedóvoda” nevet. Érdekes, hogy az első óvók Békés vármegyében leginkább férfiak voltak. Így Csató József (1842) Békésen, Mezei Ferenc Gyulán (1857), Dapsy Géza (1864–1892) Békésen, Lippert János (1866) Békéscsabán. Óvónő először Békéscsabán nyitott óvodát 1860-ban. A vármegye 1886-ban hívta fel először a községeket óvodák állítására, s Békés megye ugyanakkor kiadta „vármegyei Kisdedóvó Intézetek Szabályzatát”.
1891-ben tehát a kisdedóvásról szóló törvény megalkotásának évében már 16 óvoda működött a vármegyében.
Gyulán az első óvodát 1857-ben Mezei Ferenc római katolikus iskolai tanító állította fel, s valószínű, hogy 1864-ben, amikor özv. Ranekné gyermekkertet nyitott, a Mezei-féle már nem működött. Özv. Ranekné óvodája 20 évi működés után 1884-ben szűnt meg. 1879. szeptember 1-jén megnyitotta Jakobovicsné új óvodáját, de 1882-ben az óvodák között már nem szerepelt. 1883-ig özvegy Stéger Mátyásné iskolája mellett is volt óvoda, melyben Stégerné leánya foglalkozott a gyermekekkel.
1883-ban Schrőder Istvánné Ewoldt Elíz, okleveles óvónő kapott engedélyt óvoda létesítésére, de valószínűleg már 1880-ban megnyitott egy nem nyilvános óvodát. Schrődernét kitűnő óvónőnek ismerték el. Magánóvodája igen népes volt, mert 60–120 gyermek látogatta.
1891. évi 15. tc. rendelkezései alapján kellett felállítani a községi kisdedóvókat. 1893-ban két kisdedóvót létesítettek bérelt helyiségekben. Óvónőkké Schrőder Istvánné Ewoldt Elízt és Miskolczy Rózát választották meg. A harmadik községi óvoda 1897-től működött.
A századfordulón az óvodaköteles gyermekek egyre szaporodó száma szükségessé tette a meglévő három községi óvoda mellett egy negyedik megnyitását. Az egyik óvoda ekkor a belvároson, a másik a Józsefvároson, a harmadik a Nagyoláhvároson működött. Mindhárom messze esett a legnépesebb Nagymagyarvárostól. A város hosszú évekig hasztalan kísérleteket tett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál egy állami óvoda létesítése érdekében.
Végül 1906. június elsején megnyílt Gyula negyedik óvodája, Török Jánosné Mágocsi utcai házában átmenetileg községi jelleggel. A kinevezett óvónő Lévainé Nagy Evelin lett, évi 800 korona fizetéssel.
1932-ben már 3 községi és 1 állami óvoda működött Gyulán. Az állami óvoda 1915. április 29-én nyílt meg. Óvónője Erdősné Kardos Emília volt. 1931–1932-ben Békés vármegyében már 49 óvoda működött: 19 állami, 24 községi és 6 magán.
