A turizmus stratégiai ágazat Gyulán. Ebben a kérdésben egyetértett a négy polgármesterjelölt – Durkó Károly, dr. Görgényi Ernő, Kásler Árpád és Leel-Őssy Gábor – azon a szakmai fórumon, amelyet a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület rendezett a leendő városvezetés idegenforgalmi koncepciójának megismerése érdekében. A polgármesterjelölteket arról is megkérdezték, hogy a választási ciklus végére milyennek szeretnék látni a várfürdőt, illetve milyen esélyeket látnak a Világfürdő megvalósulására a Kisökörjárásban. Az utolsó témakörben arról volt szó, hogy mennyire vendégbarát Gyula városa, elégedettek-e a kulturális kínálattal, valamint véleményük szerint a város hatékonyan használja-e fel a marketingkeretét.
Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Körének jelöltje szerint a turizmusnak húzóágazatnak kell lennie, de nem egyedüli húzóágazatnak. A gyógyturizmus fejlesztése mellett fontos a komplex fejlesztés, de ugyanilyen fontos a mezőgazdaság talpra állítása. Hosszabb távon fel kell készülnünk arra, hogy az egykor jól működő ágazatok újra beinduljanak. Durkó Károly problémaként említette, hogy az elmúlt 20 év alatt nem sikerül egységes képet kialakítania a városnak. Az egyedülálló adottságokat ki kell használni a gyógyászat mellett a gasztronómiai és kulturális turizmus terén. Professzionális egészségturizmust kell kialakítani elválasztva a látványfürdőző turizmustól.
Dr. Görgényi Ernő, a Fidesz polgármesterjelöltje elmondta, Gyulán évtizedek óta konszenzus van a politikai tényezők között abban, hogy a turizmus stratégiai ágazat. Ezért volt lehetőség arra, hogy ciklusokon átívelő programok, fejlesztések mehessenek végbe. Alapvető célként fogalmazta meg a fizetőképes társadalmi réteg igényét követő minőségi fejlesztést, ezen belül is az egészségturizmus és a medicalwellness fejlesztését. Ki kell használnunk Gyula épített, környezeti, kulturális adottságait, mindazon értékeket, amelyek csak itt találhatók meg. Véleménye szerint a wellnesst nem kell különválasztani a gyógyászattól, hiszen az, aki gyógyulni jön, annak is szüksége van a pezsgőfürdőre, gyermekének a csúszdára. Fiatalabb generáció pedig a wellness mellett már az egészségmegőrzésre is áldoz. A külső környezet most ideális, mert a kormányprogramban és a Széchenyi-tervben az egészségturizmus, mint a nemzetgazdaság egyik fő kitörési pontja lett nevesítve. A mezőgazdaságot nem a turizmus helyett, hanem a mellett kell fejleszteni, mivel a munkahely-teremtési lehetőségével kedvező kölcsönhatásba léphet a turizmussal.
Kásler Árpád független polgármesterjelölt szerint a turizmus egy nyitott ágazat, ellenben nem lehet figyelmen kívül hagyni a globális folyamatokat, amikor most erőteljes gazdasági, politikai, katonai átrendeződések vannak. Véleménye szerint a turizmus a második legkockázatosabb iparág a tőzsde után, és Gyula kitörési pontja nem a fürdőfejlesztésben van. Feneketlen zsák tömése a fürdő fejlesztése akkor, ha nincsenek felépítve olyan kiegészítő ágazatok, ahol a turista el tudja tölteni a szabadidejét. Meglátása, hogy 10-15 éve a turizmusba való befektetés a termelőszektor hátrányára van, jelen gazdasági helyzetben fejjel rohanunk a falnak. A helyi gazdaság talpra állításának kell lennie az elsőnek, amelyre a turizmus épülhet. Hungarikumok kellenek a gyulaiság nevében. Meg kell építsük az Alföld legnagyobb akváriumát, ősmagyar állatokat bemutató parasztudvart kell létrehozni.
Leel-Őssy Gábor, az Új Baloldal jelöltje szerint az ipar- és munkahelyteremtést az önkormányzat nem tudja megoldani, az önkormányzat csak környezetet tud teremteni ahhoz, hogy a civilek fejlesszenek, és az ő ötleteik adódjanak össze egy közös attrakcióban. Véleménye szerint a jövő a sportturizmus fejlesztésében van. Szorgalmazná, hogy az idegenforgalmi adó sorsáról az érintettek és ne az önkormányzat döntsön.
A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a polgármesterjelöltek a választási ciklus végére hogyan szeretnék látni a várfürdőt, illetve milyen esélyeket látnak a a Világfürdő-megvalósulásra a Kisökörjárásban.
Dr. Görgényi Ernő véleménye szerint a jelenlegi fürdő nem felel meg a kor követelményeinek, nincs olyan piacképes élményelem, amelyek holt szezonban is idecsábítanák a turistákat. A várfürdő szeptembertől júniusig veszteséges, hogy ne legyen az, ahhoz a minőség a kulcsszó. Ennél a beruházásnál négy év múlva azt szeretné látni, hogy valóban élmény legyen bemenni. Kisökörjárással kapcsolatban az a politikus véleménye, hogy a Világfürdő nem konkurenciája lesz a várfürdőnek, hanem egy másik szegmens, ahol 4-5 csillagos szállodák épülnének, egy magasabb szintű vendégkör magasabb szintű szolgáltatást érhet el. Amennyiben sikerül megfelelő pályázati forrást keríteni és befektetőket találni, akkor ebben a ciklusban elindulhat a megvalósítás.
Kásler Árpád szerint fontos, de csak mellékágazat a turizmus. Ő nem pályázatokra kíván építeni, mert véleménye szerint az önkormányzatnak nincs pénze az önerőre. Nemzetgazdaságot, szűkebb körben gyulai gazdaságot kell létrehozni. Hangsúlyozta, nemcsak hogy még nem lábaltunk ki a válságból, még nem értünk le a gödör mélyére. A független jelölt a soproni kékfrank mintájára helyi pénz kibocsátását szorgalmazza.
Leel-Őssy Gábor véleménye az, hogy az egészségturizmust és szórakoztatást össze lehet kapcsolni. A kilenchektáros várfürdőnk tökéletesen alkalmas az egészségturisztikai feladatok betöltésére. Ha a kisökörjárási beruházás megvalósul, és a pályázati pénzek és külső erőforrások lehetővé teszik, akkor európai színvonalú szórakoztatóközpont jöhet létre. A Gyulai Várfürdő akkor lesz fenntartható és gazdaságos, ha a struktúráját átalakítják, és részvénytársaságként működik tovább.
Durkó Károly nagy dilemmának nevezte a fürdőfelújítást, hiszen nem lenne jó további zöld területeket elvenni az építkezéssel. Úgy véli, a wellness maradjon a várfürdőben, de a csúszdaparknak inkább a Kisökörjárásban van a helye. Fontos, hogy a válság esetleges elhúzódása esetén a fejlesztés ne veszélyeztesse az intézmények működését. Durkó Károly szerint a kastély akár rehabilitációs központ is lehetne. Be kell vezetni a Gyula-kártyát.
Az utolsó témakör azt kutatta, mi a véleményük a jelölteknek, mennyire vendégbarát Gyula, mennyire elégedettek a kulturális élettel, valamint véleményük szerint a város hatékonyan használja-e fel jelenleg a marketingkeretét.
Kásler Árpád meglátása az, hogy a kulturális élet területén is lehet többet tenni, de a jelenlegi helyzetben a szinten tartást kell megőrizni. Gyula kulturális városközpont, de ettől még a gyulai lakosok nem tudják kifizetni csekkjeiket.
Leel-Őssy Gábor szerint a pezsgő kulturális élet biztosítását profi csapatok végzik, sok helyen megirigyelhetnék azt, ami itt létrejött. Szemléletváltás kell az önkormányzat és lakosság részéről is. Egy turistákra épülő város ne csak délelőtt 10 órától 18 óráig legyen turistaközpontú, utána meg megkérjük a kedves vendéglátósokat vagy turistákat, legyenek szívesek csendben maradni, meg hogy ne legyen élő zene, mert hangos. El kell dönteni, valóban erre az ágazatra akarunk-e európai szinten turistaéletet teremteni. Deklarálnia kell az önkormányzatnak, hogy a turisták az elsők.
Durkó Károly szerint nemcsak megszerezni, de itt is kell tudni tartani a vendégeket. Ehhez egységes turisztikai irányítás szükséges. Tudnunk kell, mi nem tetszett a vendégeknek, mi az, amin javítanunk kell. A vendégnek először rá kell találnia a városunkra, ha akarja, ha nem. Utána meg kell győzni, hogy ide jöjjön, elégedetten távozzon, vagy ha nem elégedett, mondja el, és azt orvosoljuk. Így hatékonyabb lenne a város működése. A gyulaiak békeszerető vendégbarát emberek. Sokan jól végzik dolgukat, de az udvarias viselkedést még sokaknak tanulniuk kell. A fejlődés motorja lehetne az Egészségvárost felépíteni. A történelmi hagyomány és a mezőgazdasági környezet elláthatná mind a várost, mind a turistákat. Durkó Károly elmondta, ha másképpen is, esetleg más néven, de megtartaná a reneszánsz karnevált. Gyulán kell tartani a pálinkafesztivált, hiszen sokan szeretnék elcsábítani, folytatni kell a Gyulai Kolbász- és Sódarmustrát is. Véleménye szerint a nyári rendezvények profik, de az őszi és téli időszakban is kellenek események. Kiaknázatlan még a képzőművészeti és sportturizmus.
Dr. Görgényi Ernő hangsúlyozta, a fesztiválturizmus fontos a városnak, amit támogatni kell. Viszont nem helyesli, hogy egy önkormányzat által milliókkal támogatott fesztivál egész napos belépőjegyet szedjen. Ezt meg kell szüntetni. Véleménye szerint 2008-ban nem véletlen lettünk a Kultúra Magyar Városa, hiszen feltehetően az országban nincs még egy olyan, ekkora létszámú város, amely ilyen kulturális szinttel rendelkezik. A kulturális turizmus komoly és fizetőképes szegmens. Nem egy önmagáért való értelmiségi hobbi a kultúra, hanem komoly gazdasági jelentősége van. A Fidesz polgármesterjelöltje szerint a városi marketing alapvetően nem jó, mert széttagolt. Van marketingje a színháznak, a turisztikai hivatalnak, a várfürdőnek, a kulturális nonprofit kft.-nek, időnként a polgármesteri hivatalnak, a GYAKI-nak, a vármúzeumnak is. Egy vezérfonalra lenne szükség, ami jelenleg nincs. A városmarketingnek a városházán kell lennie, és el kell érni, hogy sikk legyen Gyulára jönni.
