A kis Bende Irénke tartózkodóan mosolyog a hetvenes évekbeli fotón Molnár Lajos úszóedző és tanítványai körében. A mai Irén öröme határtalan, amikor ismerőseinek fellapozza a Gyulai Várfürdőről szóló albumot.
A könyv hasábjain fáradhatatlan szorgalmúnak nevezett Bende Irénke mellett sokan viszontláthatják magukat a Gyula régen és ma című sorozat legújabb kötetében, ki az úszópalánták, ki a fürdőzők, vagy a napozók között. Már ötvenéves a Gyulai Várfürdő, a gyulai fürdőzés legújabb kori története. A könyv lapjain feltűnnek közéleti személyiségek, fogadják őket, vagy ők fogadnak, avatnak, szalagot vágnak át és az ,,egyszerű” fürdővendégek, akik között nincs szomorú arcú ember. A nyár, a víz, a strand bearanyozta a hatvanas éveket, a nyolcvanas éveket és mindegyiket. Amikor az olvasó hajtogatja A Gyulai Várfürdő története című képes kötetet, szinte érzi a termálvíz illatát, hallja a víz csobbanását, a fürdőzők nevetését.
Amikor a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Durkó Károly, dr. Urbancsok Judit, Balla Tibor, Bagyinszki Zoltán és D. Nagy András kötetét, nem kis meghatottsággal fogadták az egyedülálló képes krónikát a gyulaiak. A fürdő története személyes emlékeket, élményeket idézett fel. Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató szerint a Gyulai Várfürdő nem egyszerűen egy hely, az idegenforgalmi paletta egy tagja, sokkal több. A megyeszékhelyi rangját elveszített város új jövőképe lett a fürdő, melynek létrehozásán gyulaiak dolgoztak együtt, közös célként.
A Várfürdő dr. Urbancsok Judit szerint is az itteni várostudat jelképe. A Várfürdő főorvosa dolgozta fel a nyári paradicsom történetét, kutatott levéltárban, tanulmányozott jegyzőkönyveket. Így megalapozottan állíthatta a könyvbemutatón, hogy a Gyulai Várfürdő nagy összefogás eredménye. A városban soha nem volt elég pénz, hogy egyszerre valósítsák meg a fejlesztéseket, azonban nem voltak híján az összefogásnak és a nagy városszeretetnek. A kötetet a Gyulai Évszázadok Alapítvány neve fémjelzi, elnöke, Durkó Károly elmondta, hogy Gyulán már a török uralmat megelőzően ismerték a fürdőkultúrát. Az 1518. május 25-i oklevél tanúsága szerint a plébánosnak elmenetele előtt kötelessége volt rendbe tenni az iskolát, a fürdőt és a malmot. A fürdőépület a Petőfi téri római katolikus iskola helyén állt, a hideg vizes fürdőt a törökök alakították át meleg vizűvé, fűtötték a medencét. A Gyulai Várfürdő történetének összeállításához egy éve érkezett el a pillanat. Cséfán Lajos fürdőigazgató az akkori menedzsmenttel kérte a fél évszázados évfordulóra készülve a képes történeti összefoglalót, melyhez dokumentumokat is rendelkezésre bocsátottak. Bagyinszki Zoltán kordokumentumnak nevezte a könyvet, melyhez Balla Tibor másfél évtizeden át gyűjtögette a gyulaiaktól a korabeli fotográfiákat. D.
Nagy András szerint nagyon szép könyv jelenhetett meg. A kötetben ismertetik a gyulai fürdőelőzményeket, a Partfürdő létrejöttét, amely a Várfürdő elődje volt. Az olvasó megismerkedhet a kastélykerti kút történetével, a fürdőfejlesztés első, 1957 – 1963. közötti ütemével. Majd a második ütemmel 1968-ig, amikor megépült a fedett fürdő és sorra a '70-es, '80-as, '90-es évek Várfürdőjének fejlesztéseivel, mindennapi életével egészen 2008-ig. A fürdőtörténetet olyan fejezetek teszik teljessé, mint a gyógyászati részleg, a fájdalmat enyhítő gyógyvíz, a műszaki létesítmények, a csodaszép park bemutatása.
A Gyulai Várfürdő történetén keresztül sokat megtudhat a városról, elmúlt évtizedekről az olvasó. Az idősebbeknek élményalbum, a fiatalabbaknak az elődök egymásra épülő munkája, melyen átsüt a városszeretet.
