Megsárgult könyvek emléke, különleges betűtípusok látványa, hajdani emberek alakja idézte Békés megye nyomdászati hagyományait a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott megyei múzeumigazgató előadásán.
A Gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a könyvtár estjén Nagy László, az egyesület elnöke emlékeztetett: Gutenberg Mainzban 1452-ben Bibliát nyomtatott, majd Hess András lépett fel Budán.
A török hódoltság visszavetette nálunk a nyomdászatot, a 19. században indult igazából fejlődésnek, amikor a falvakban is megjelentek mesterei. Megyénkben Réthy Lipót, Kner Izidor, Gyulán pedig Dobay János neve fémjelzi a míves hagyományokat.
Dr. Szabó Ferenc előadásából kiderült, a nyomdászat továbbfejlődik, noha sok minden megváltozott. Békéscsabán, a Kner nyomda épületében folyamatosan munka folyik, de távolról sem olyan, mint korábban. Békéscsabán több mint 50 nyomdaműhely működik. Tevékenységek váltak el, a nyomdászatban külön ágazatot jelentenek. Gyulán is szép számmal működnek nyomdászatok. A Dürer nyomda magas színvonalon teljesít, a beruházások révén megyénk három legfontosabb nyomdája között van, országosan elismert.
Az Alföldön a debreceni nyomda a legnagyobb, Magyarország legrégibb nyomdája 1561-ből. Felénk a római katolikus püspökségek székhelyén indultak nyomdák, Szegeden 1801-ben, Aradon 1818-ban. Megyénkben elsőként Réthy Lipót alapított nyomdát 1847-ben Szarvason. Legkevésbé a könyvek előállításából élt meg a korabeli nyomda. Tankönyvek kiadása, az értelmiségi jelenlét, a közigazgatási adminisztráció jelentette a nyomdáknak a megélhetést. Szarvason a gimnázium, a Bolza család és a vármegye megrendelései nyújtottak megélhetést. Réthy 1848-49-es kiadványokat is megjelentetett, sőt naptárakat adott ki az 1850-es évek elején. Miután egységes nyomtatványokat vezettek be a birodalom közigazgatásában, Réthy Gyulára költözött, de itt sem jutott már elég munkához, ezért 1858-ban Aradra ment, ahol nagy nyomdavállalatot hozott létre.
A lippai születésű Dobay János külföldön is tanult, 150 éve alapított nyomdát Gyulán. Ő indította a megye első lapját, a Békésmegyei Értesítőt, majd a Békést. Szerkesztett és írt is. Polgármesternek választották 1873-ban Gyulán, a feladatra alkalmassá tette műveltsége, áttekintő képessége. Dobay Békéscsabán is nyomdát nyitott, ezzel megalapította a város nyomdászatát. Kner Izidor Gyomát választotta nyomdája székhelyének 1882-ben a vasút miatt. A reggel érkezett nyomtatványkéréseket még aznap vonatra rakatta és eljuttatta az ország legtávolabbi sarkába is. A megye 61 nyomdája közül akkoriban Gyomán 13 működött, Békéscsabán 10, Gyulán 5. A Kner nyomdához hasonló méretű vállalkozás legközelebb Szegeden és Aradon volt. A Tevan nyomda 1903-ban indult Békéscsabán. Liszteszsák-címkét készítettek, úttörői voltak a csomagolóanyag-gyártásnak, majd magas szintű könyvkiadásba fogtak. Megyénkben 1913-ban már 15 településen működött nyomdájuk.
A nyomdák szerepére jellemző volt, hogy 1944-ben, két nappal Békéscsaba elfoglalása után már újságot nyomtattak. Az 1948-49-es államosítás után Gyulán az 1970-es években indult technikai fejlesztés. A Dürer nyomda a város kulturális életében is részt vesz. A nyomdászat, Gutenberg óta mindig is műveltséghordozó szerepet töltött be.
A Mogyoróssy könyvtár helytörténeti gyűjteményében őrzik a régi mesterek könyveit. Az új alkalmazásokra jellemzően most digitalizálják a Békés című lap évfolyamait, melyeket hamarosan otthonról is elérhet, elolvashat számítógépén az érdeklődő.
