Miközben számolatlanul önti a kormány a milliárdokat az újabb gyógyfürdőkbe, addig többen idén végleg leereszthetik a vizet a medencékből: az átgondolatlan fejlesztések miatt ugyanis jó néhányan kerültek a csőd szélére.
Akár egy forintért is eladná termálparkját egy nyugati határszélen fekvő város önkormányzata, csak hogy megszabaduljon az élményfürdő veszteségeitől, hitel- és adósságállományától. A befektetők azonban nem tolonganak a lehetőségért. Aki ugyanis fürdőt akar venni vagy üzemeltetni, az most kedvére válogathat e piacon - igaz, főként a kisebbek között. Leginkább azok az intézmények vannak bajban, ahol az önkormányzat az üzemeltetés és vendégszerzés lehetőségeit figyelmen kívül hagyva vágott bele a fejlesztésbe.
Dunaújvárosban például, ahol városüzemeltetésre is alig jut pénz, az önkormányzat a 4,5 milliárd forintból nemrég felhúzott gyógyfürdőjébe volt kénytelen 120 millió forintot önteni azért, hogy ne rántsa magával az üzemeltető - egyébként profitorientált társaság - csődje. Balatonszemes is inkább egy bérlő nyakába varrná a veszteséges élményfürdő fenntartását, hogy így csökkentse növekvő kiadásait. Balatonlellén pedig már a fürdőbővítésig sem jutottak el: mivel az önkormányzat még az önerőt sem tudta előteremteni a fejlesztéshez, feltehetően inkább hagyja elúszni a pályázaton elnyert összeget. A finanszírozási gondokra eleinte többnyire csak egy felirat - Karbantartás miatt átmenetileg zárva! - hívja fel a lakók figyelmét. Ahol viszont nem sikerül úrrá lenni a nehézségeken, ott még az áramszámla kifizetése is problémát okozhat - mint történt januárban az esztergomi Aquasziget Élményfürdő esetében, amely több tízmillió forintos tartozást halmozott fel az E.ON-nal szemben.
A jelekből ítélve úgy tűnik, hogy a fürdőépítés jobb üzlet, mint a működtetés. Ez részben annak tudható be, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv Legyünk gyógyfürdő-nagyhatalom! célkitűzése jegyében sorra nyílnak a fürdők, mondhatni, ahol épp találnak egy elhagyatott termálkutat. Azt ugyanakkor senki sem tudja megmondani, hogy évente mennyi pénzt fektettek a termál-, illetve a gyógyvizes fejlesztésekbe, mivel nem lehet egymástól elkülöníteni a fürdőfejlesztésekre és a szálláshelyfejlesztésre fordított állami forintokat. S miközben a viszonylag korszerű létesítmények is veszteségesek, addig újabbak épülnek uniós források bevonásával. Sőt, a Bajnai-kormány - amely a közbeszerzési pályázatokra kérészéletű moratóriumot hirdetett meg - a termál- és gyógyfürdők fejlesztésére kiírt programok egyes pályázatainak beadási határidejét február 15-ről május 17-re hosszabbította meg, immár az új kabinet kontójára. Csak az elmúlt hetekben két megaakvaparkkal bővült a hazai fürdővilág: márciusban adták át Európa legnagyobb élményfürdőjét, a 4,7 milliárd forintból megépített hajdúszoboszlói Aqua Palace-t, s a szegedi - részben a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből finanszírozott -, nyolcmilliárdból tető alá hozott Napfényfürdő Aquapolist. Ez utóbbi az ország legnagyobb alapterületű élményfürdője, kivitelezésénél viszont lapértesülések szerint nyoma veszett az alvállalkozói pénzek egy részének, s több vállalkozó is hiába várja, hogy kifizessék a munkáját. Ugyancsak márciusban tették le a sárvári gyógyfürdő alapkövét: a hárommilliárd forintos beruházáshoz a kormány pályáztatás nélkül 900 millió forintot adott.
Idén és jövőre további jelentős fürdőkapacitás-bővülés várható, amit az ágazat helyzetét mutató számok korántsem indokolnak. A fürdők már jóval a válság kirobbanása előtt, 2007-ben csökkenő vendégszámot regisztráltak, a gazdasági visszaesés miatt pedig szinte mindenhol mérséklődött a forgalom 10-20 százalékkal. De nemcsak az árérzékeny magyar fürdőzők maradtak távol a fürdőhelyektől, hanem részben a külföldiek is, főleg a németek. Valószínűleg azok sem Magyarország felé fogják venni az útirányt, akik a Life. com internetes magazin összeállításából azzal szembesülhettek, hogy a világ legszennyezettebb helyszínei között a budapesti Széchenyi fürdő is megtalálható. A magazin visszavonta ugyan a cikket, de ezzel már nem tudta helyreállítani a magyar fürdők iránti bizalmat.
A létesítmények a keresletcsökkenés kivédésére mindent bevetnek: lehetőleg nem emelnek árat, felülvizsgálják a fejlesztési terveiket, ésszerűsítik költségeiket, hatékonyabb akciókat hirdetnek, mozgósítják tartalékaikat. Ezek az intézkedések azonban nem ellensúlyozzák például az üdülési csekk megadóztatásából vagy a fürdőkezelések támogatásának egészségpénztári megkurtításából eredő bevételkiesésüket. (Tavaly a fürdők bevételeinek 40 százaléka származott az adómentesen adott üdülési csekkből. Megadóztatása becslések szerint 20 százalékos visszaesést jelent a fürdők számára. Az Országos Egészségpénztár pedig a tavalyi ötmilliárd helyett idén alig négymilliárdot szán a gyógyfürdőellátások finanszírozására.) A hatékony kormányzati lobbizás érdekében ezért Nemzeti Fürdőszövetség néven az év elején - Kovacsics Imre, a Spa Hungary Zrt. vezérigazgatója irányításával - új érdekvédelmi szervezet jött létre. Horváth Vencel, a zalakarosi gyógyfürdő igazgatója szerint nem lehet minden fürdőt nyereségesen üzemeltetni, és mindegyiket turisztikai attrakcióvá fejleszteni. Erre tizenöt-húsznak van esélye, a többit a helyi igényekhez kellene igazítani. Ezzel Németh István, a Magyar Fürdőszövetség társadalmi elnöke is egyetért. Mint a Heti Válasznak kifejti: a fürdőszolgáltatás sehol sem jelentős profittermelő tevékenység, viszont vállalkozásfejlesztő hatása van, s a bevételek többnyire a fürdők környezetében csapódnak le.
Szerinte az új kormánynak zászlóshajókat kellene kijelölnie, és azokra kellene összpontosítania a forrásokat, hogy a világ élvonalában tudjanak maradni. De nem elég a korszerűsítés, a településnek is fürdőhelyi arculatot kell tükröznie. A szakember ezért azt javasolja az önkormányzatoknak, hogy szigorú gazdasági-hatékonysági szempontok alapján világítsák át fürdőiket, s csak azután döntsenek a sorsukról. Vagy alakítsák át és tegyék karakteresebbé őket a piaci követelményeknek megfelelően, vagy végleg eresszék le a medencékből a vizet. Mint hozzátette: "Fürdőt ma már eleve csak szállodával együtt éri meg építeni és fenntartani."
Lemondás és helyezkedés
Leginkább egy fürdőberuházással kapcsolatos hitel áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének múlt heti dörgedelme mögött, amit a Magyar Fejlesztési Banknak címzett. Pedig könnyen azt feltételezhetnénk, hogy a pártok kedvezményes székházvásárlásához vagy a nyomozók által is vizsgált adonyi intervenciós gabonatároló felépítéséhez nyújtott 11,2 milliárd forintos hitel, esetleg a sávolyi motorpályához, netán a Hujber Ottó szocialista nagyvállalkozó szerencsi szalmatüzelésű erőművéhez tervezett kölcsön miatt került a pénzintézet a PSZÁF célkeresztjébe. Ezzel szemben a felügyelet a Rác Nosztalgia Kft.-nek nyújtott hitel miatt akadt ki és határozott úgy, hogy a feltárt hiányosságok miatt a kockázatkezelési szabályok átdolgozását és szigorítását írja elő az MFB-nek.
A pénzintézetnél még 2004-ben döntöttek arról, hogy a Rác fürdő felújításához és a termálhotel felépítéséhez 3,2 milliárd forintos euróalapú hitelt nyújtanak kétéves türelmi idő mellett. Ezt azonban menetközben, 2008-ban 70 százalékkal, azaz több mint 2,3 milliárd forinttal megemelte a pénzintézet - a műszaki tartalom megváltozására hivatkozva - annak ellenére, hogy az adós a kölcsön törlesztését az előírt 2007-es időpontban nem tudta megkezdeni. Ráadásul az MFB nemcsak újabb hitelt nyújtott, hanem még a törlesztés megkezdésének korábbi határidejét is kitolta egy későbbi időszakra, mértékét pedig szinte minimálisra csökkentette. A PSZÁF megállapította, hogy a bank kockázatkezelési gyakorlata miatt nőtt az MFB kitettsége, az általa nyújtott hitel megtérülésének kockázati szintje. A felügyelet szerint a Rác Nosztalgia Kft. törlesztési képességének hiánya, a folyton kitolt törlesztési határidők és a törlesztőrészletek folyamatos csökkentése oda vezetett, hogy a 3,2 milliárdos hitel csak ezek miatt további 2,6 milliárd forinttal duzzadt fel 2009-re. Az MFB pedig a hitelezés és a kockázatkezelés során olyan többletkockázatokat vállalt, amelyekkel hátrányos, sőt kényszerhelyzetbe hozta magát.
Az MFB természetesen vitatja a PSZÁF megállapításait - a kivitelezési tervek módosulására, előre nem látott problémákra, költségekre és díjakra hivatkozva. S jelentős változásnak tartja, hogy az eredeti döntéshez képest az új már nem négy-, hanem ötcsillagos szálloda építésére vonatkozott, s érvelését szakértők állításaival igyekszik alátámasztani. Így többek között a Magyar Turizmus Zrt. vezetőjének, Niklai Ákosnak az álláspontjával, aki történetesen a tavaly elhunyt MFB-főtanácsadó, Fekete János veje. Niklai azonban március 6-án személyes okokra hivatkozva lemondott elnöki tisztségéről. Lépését akkor többen a botrányos sávolyi Balatonring-beruházással hozták összefüggésbe, amit ő rendre cáfolt. Információink szerint viszont az sem kizárt, hogy távozásához inkább a Rác Nosztalgia fürdőnél tartott február végi rendőri razziának és házkutatásnak lehetett köze. A Rác fürdő ügyében egyébként hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás; az eddigi adatok alapján feltehető, hogy a beruházás során a Fővárosi Önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A nyomozás ugyan ismeretlen tettes ellen folyik, de mivel az állami tulajdon magánzsebekbe történő átjátszásáról van szó, ezért a tulajdonosi jogok gyakorlójának, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. felelőssége is felvethető.
A PSZÁF felszólította a pénzintézetet, hogy május 15-ig vizsgálja felül és módosítsa a kockázatkezelésre irányadó belső szabályzatait úgy, hogy azok megfeleljenek a prudens hitelintézetek kockázatvállalására vonatkozó elvárásoknak. Egyúttal arra is kötelezte, hogy vizsgálja át a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelportfólióját, szükség esetén pedig gondoskodjon az ügyletek megfelelő minősítési kategóriába történő átsorolásáról, valamint az értékvesztés megképzéséről. A banknál érdeklődésünkre Őry Kovács Katalin kommunikációs igazgató leszögezte: az MFB a válság kirobbanása előtt, de az után is átláthatóan, az európai fejlesztési bankokra irányadó szabályok szerint, jogkövető módon járt el, és az alacsony kamatrés ellenére is nyereségesen működik. Erről a negyedéves pénzügyi jelentésben, április 20-án is számot ad.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint azonban a PSZÁF határozatának időzítése nem véletlen. Piaci berkekben az a hír járja, hogy Farkas Ádám felügyeleti elnök így szeretne jó pontokat szerezni a megalakuló kormánynál, amely új stratégiát hirdetne meg a pénzügyi rendszer szakmai felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatban. Farkas pedig az átalakítás után is szeretne a szervezet élén maradni, alelnöki posztban (noha erre a Fidesz információink szerint nem mutat hajlandóságot). Erre utal az is, hogy egy közel fél éve lezárult vizsgálat eredményét éppen most, a választások két fordulója között hozta napvilágra. Ha a határozat a választások után kerül nyilvánosságra, akkor Farkas azt kockáztatta volna, hogy később, a PSZÁF átvilágítása során a Fidesz szakmai alapon kérdőre vonja a Rác-ügyben. Többen azt is Farkas helyezkedésének tudják be, ahogy az intézményben visszaállította a Szász Károly korábbi elnök idejéből ismert egy elnök, két alelnök rendszert. Farkas pedig - bár múlt nyári kinevezése óta bőven lett volna alkalma - a mai napig nem jelölt szakembereket a PSZÁF két alelnöki tisztségére.
Farkas Ádám azonban cáfolta az értesüléseket. Mint mondta: az MFB-nél lefolytatott célvizsgálatokat semmilyen mögöttes szempont sem indokolta, az a nagyobb kereskedelmi bankok vizsgálatainak sorába illeszkedett, ráadásul az FHB és az OTP mellett az MFB is kapott állami hitelt.
Igaz, de az OTP és az FHB már vissza is fizette.
Gyógyhely minősítésű fürdőtelepülések:
Balf*, Bük*, Balatonfüred*, Debrecen, Eger, Gyula, Hajdúszoboszló*, Harkány*, Hévíz*, Lillafüred, Parád, Zalakaros
* kiemelt országos fürdőhelyek
Forrás: Heti Válasz
