Április 18. műemlékvédelmi világnap. Városunk értékes utca- és térrendszerrel és sok szép épülettel rendelkezik, a gyulaiak számára nem ismeretlen a környezetük, az épületeik védelme.
A világ természeti és kulturális öröksége az emberiség közös kincse. Megőrzése és védelme a nemzetközi és helyi közösség együttes feladata. Ez a nap felhívja a figyelmet örökségünk sokszínűségére és sebezhetőségére, és a fennmaradásukhoz szükséges erőfeszítésekre.
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) kezdeményezésére létrehozott ICOMOS (Épületek és Tájak Nemzetközi Tanácsa) 1982. április 18-án egy Tunéziában szervezett szimpóziumon vetette fel az ötletet, hogy az egész világon egyidejűleg tartsák meg a műemlékek és tájak nemzetközi napját. A javaslatot 1983-ban elfogadták, és a nemzeti bizottságok számára gyakorlati útmutató készült, milyen eseményeket szervezzenek e napra, és első alkalommal 1984-ben került megrendezésre. Nevezik a világörökség napjának is. Műemlékvédelmi szempontból Magyarországon a helyzet az európai átlagnál kedvezőtlenebb. Az országos listán tízezernél több műemlék szobor, épület és ezek együttese szerepel, de ez nem elegendő az ország örökségének megőrzéséhez. Az épített környezet fontos tárgyi emlékeit, az utakat és tereket létrehozó életforma mára eltűnt, gyakran társadalmi megbecsültségük se magas, így fennmaradásuk kétséges.
A mi városi közösségünk az országos átlagnál több figyelmet fordít környezetének védelmére. Tisztelet illeti az ingatlanok tulajdonosait, kezelőit, akik néha erejükön felül, jó példával elöl járva őrzik és mutatják meg a házaikat és környezetüket. Elfogadják az országos védelem, illetve a helyi vádelem szabályait, melyek néha látszólag többletfeladatot adnak az ingatlanok vonatkozásában. A képviselő-testület által szakemberek előkészítése nyomán elfogadott helyi rendelettel szabályozott védelem is a közösségi védelem mintája hazánkban. E különleges városhasználatot ismerik el a gyulaiak, a vendégeink és az ország szakemberei. Mi városon belül vitázunk a megőrzés, átalakítások, új építések megoldásain. A turistaként és szakmai minősítés céljából ide érkező urbanisták, építészek egyhangúan, egymástól függetlenül pozitívan értékelik a város arculatát, a régi házak megőrzését, az új házak beillesztését, a terek formálását.
Határ mellé szorult alföldi polgárvárosunk csendes mintája a műemlékek védelmének. Az országosan védett épületek száma 38, az országosan védett terület a vártól a Németvárosig egybefüggően tart. E körül található a helyi védett terület, mely Gyulavári történelmi magját is kijelöli. A helyi védelem alatt álló épületek száma 227. Fontos volt a felismerés: az értékek megőrzése, melyet elismerés követett. Az ICOMOS nemzeti bizottsága a gyulai vár felújítását ICOMOS-díjban részesítette.
A védett épületeink között vannak: az evangélikus templom (1927), az Implom József Általános Iskola (1927–30) volt polgári fiúiskola, a Rendőrség épülete, a megyeháza (ma városháza) szimmetrikus tömbjével egybeépült Keleti szárny, az úgynevezett Gerlóczy-szárny. Mindezek tervezője Gerlóczy Gedeon (1895–1975) budapesti építész volt. A közelmúltban Ybl Miklós 196. születésnapján adták át rendhagyó módon a már közülünk eltávozott jeles építészeknek a posztumusz Ybl Miklós-díjat. Megköszönve neki az égre tekintve gyulai munkáit, mi is büszkék lehetünk Gerlóczy Gedeonra, hogy a sok jeles budapesti munkája mellett a legtöbb vidéki házát Gyulán építette meg. Emellett még a kastélykert házhelyosztásának kialakítása is az ő munkája.
Az Ybl Miklós építőművészeti díjat a Minisztertanács 1953-ban alapította a művészeti díjak sorában. A díjjal kapcsolatos szabályok többször változtak, de szakmai rangját mindvégig megtartotta. Az odaítéléséről a Magyar Építőművészek Szövetsége felterjesztése alapján az építésügyet felügyelő mindenkori miniszter dönt. A MÉSZ kezdeményezésére ez évben 17 építész kapott posztumusz Ybl-díjat, azok, akik a díj létrehozása idején éltek és alkottak, méltók a díjra, de különböző okok miatt „hátratétettek” , és nem kaphatták meg az őket megillető szakmai elismerést. Alapos kutatómunka és szakmai minősítés után terjesztették fel a 17 jeles építész elődünket, közöttük Gerlóczy Gedeont.
A híres orvos család gyermeke szakított a család hagyományaival, és az építészetet választotta hivatásul. Műegyetemi diplomájának elnyerése után egy esztendeig hülti irodájában dolgozott, majd Münchenben gazdagította tovább ismeretit. Első elévülhetetlen érdeme a Csontváry-képek megmentése és megőrzése volt. Ő vette meg az örökösök által vászonként méterre, felszabva árusítani szándékozott páratlan életművet, és őrizte garázsában, míg újra bemutathatták a nagyvilág műértő közönségének.
Önálló irodáját a húszas években nyitotta meg. A kezdeti eklektikus épülettervei után – ezek láthatók városunkban – elsők között csatlakozott a modern építészet művelőihez. Jelentősek az ország egész területén megépült középületei és sportlétesítményei. Évekig volt az Iparművészeti Főiskola tanára. Munkái közül a felsorolt gyulaiak mellett: Békéscsaba 100 ágyas sebészeti pavilon, Tabáni Gyógyszálló Bp., OTI Országos Társadalombiztosítási Intézet Bp., Madách Kamaraszínház Bp., Nemzeti Sportcsarnok Bp., Budapesti Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje és számos nagyléptékű társasház Budapest-szerte.
Láthatjuk, hogy ez az év építészeti értékvédelmi vonatkozásban különleges a mi városunkban. Emlékezzünk a jeles és jeltelen tervezőkre, alkotókra, munkájukat, emléküket tiszta szívvel és büszkén őrizzük, ápoljuk. Tegyük ezt bármely nehéz körülmények között is, akkor még fontosabb az időtálló igazi érték.
Béres István, Gyula város főépítésze
