1933. április 30-án avatták fel Gyulán az országzászlót a vármegyeháza előtt, a mai Petőfi téren.
Trianon után Magyarországon teret nyert az önmagát irredentának nevező gondolat, melynek célja az idegen uralom alatt álló nemzeti területek visszaszerzése volt. Az irredenta kultusz szimbólumai megjelentek a köztereken is. A települések többségén a hősi emlékművek mellett, az országzászlók is feltűntek az 1920-as évek közepétől.
Gyulán 1932. október 7-én az állami elemi iskola igazgatóságának tantestületi ülésén Mazurek Ferenc igazgató vetette fel az országzászló felállításának gondolatát, miszerint „Gyula megyei városban, mint határszéli városban is a soha nem szűnő fájdalom érzésének jelképéül lengjen az örök figyelmeztető”. A tantestület felkérte Varga Gyula polgármestert, hogy a város megfelelő helyén állíttassa fel az országzászlót. A város azonban a súlyos gazdasági helyzet miatt nem tudta a költségeket fedezni. A polgármester javaslata az volt, ha sikerül adakozásból összegyűjteni a szükséges összeget, támogatni fogja, hogy a város biztosítson megfelelő helyet az országzászló számára. A tantestület beadványára az alispán engedélyezte is a gyűjtést. Az 1932. november 7-i, a Gyula város közönségéhez szóló felhívás alapján megkezdték az adományok gyűjtését az országzászló felállítására.
Az országzászló lehetséges helyéül a Maróthy tér (mai Szent Miklós park) főszolgabíróság előtti része, valamint a megyeháza előtti tér jött szóba. Végül az utóbbi helyen állították fel az országzászlót ünnepélyes keretek között.
Az 1933. április 30-i országzászló-avatást Schreiber Ottó polgári iskolai igazgató nyitotta meg, majd Harsányi Pál református esperes mondott, a korabeli tudósítás szerint, szuggesztív erővel ható beszédet. A zászlót Mazurek Ferenc adta át Varga Gyula polgármesternek. A zászlót az akkori gyakorlat szerint félárbocra eresztették, a nemzet gyászának jeléül. Az országzászló díszes talapzatát, amelyen irredenta jelszavak kaptak helyet, Kiss Sándor szobrászművész készítette.
1945 után a talapzatról eltávolították az irredenta jelszavakat, a talapzat és a zászlórúd elhelyezésére a térről 1959-ben került sor, Ferenczy Béni Petőfi-szobrának helykijelölésekor. Végeredményben a Petőfi-szobor nagyjából az országzászló helyére került. Új országzászlót a tér a rendszerváltás után kapott.
