Gyulai Hírlap - Lázár János: Magyarország biztonsága és a magyar emberek pénze a tétje a választásnak

Kónya István az esemény elején kifejtette, Lázár Jánosnak is köszönhető, hogy sikerült a Gyulai Húskombinátot száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégként új életre kelteni és az Almásy-kastélyt megmenteni.

Az országgyűlési képviselőjelölt elmondta, 2006 óta egyéni önkormányzati képviselő, 2014 óta Gyula város alpolgármestere, 2010 óta a vármegyei önkormányzat tagja, négy éven keresztül alelnök, 2014-től térségi tanácsnok és bizottsági elnök volt. 

A miniszter kérdésére úgy fogalmazott, jól áll a kampánya, és őszinték a támogatói, akik építő jellegű kritikákat is megfogalmaznak, például az utak minőségével kapcsolatban. Aláhúzta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy fejlesszék az úthálózatot, emellett a munkahelyteremtést, valamint az élelmiszeripar, a feldolgozóipar fejlesztését, a megszűnt iparágak talpra állítását is fontosnak tartják. A Gyulahús Kft. továbberősítését stratégiai fontosságúnak nevezte, mint mondta, növelni kell a cég termelési kapacitását, amihez szükség van egy új szárazáruüzemre. Kiemelte, nincs más olyan önkormányzati tulajdonú, ekkora volumenben gyártó húsipari cég Magyarországon, amely fennállása óta nyereséget termel; ezt mindig évben ott hagyják a cégnél, hogy fejleszteni tudjon.  

A miniszter érdeklődésére azt is mondta, az elmúlt hetekben durvább lett a kampány, de „minél jobban ütnek, annál erősebb és elszántabb vagyok”.

Lázár János azzal kezdte, hogy a térség valamikor az ország közepe volt, majd a széle lett, és vele szemben nagy adósságot kell törleszteni. „Tizenhat év alatt sokat jutottunk előre, de még mindig van bőségesen tennivaló” – jelentette ki, példaként említve, hogy a vármegyében 2025 novemberében a bruttó átlagkereset 537 ezer forint volt, miközben Budapesten a 900 ezer forintot is meghaladta. Leszögezte, el kell érni, hogy „minden alföldi ember ugyanazért a munkáért ugyanannyit kapjon, mint Budapesten”.

Mint kifejtette, ezért sok mindent tettek eddig is, a fürdővárosban megmentették a helyi húsüzemet, és új életet leheltek a Gyulai Várfürdőbe is. Békés vármegye kapcsán óriási lépésnek nevezte, hogy 500 milliárd forintos fejlesztési forrásból összekötötték a térséget az M5-ös autópályával.

Hangsúlyozta, ha lehetősége lesz rá, még két dologért harcolni fog Gyula és Békéscsaba érdekében. Az egyik, hogy elkészüljön az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsaba és Nagyszalonta közötti szakasza, ami tehermentesítené Gyulát az átmenő kamionforgalomtól, ugyanakkor bekapcsolná a nemzetközi logisztikai és gazdasági vérkeringésbe. A másik, hogy négysávos autópályával kössék össze Békéscsabát és Debrecent. Mint mondta, a 47-es főút négysávosítását a most következő ciklusban meg kell kezdeni és el kell végezni.

Arról is beszélt, hogy a mai kor emberre nagymértékben függ az energiától. Mint kifejtette, 2010-ben ezer embernek 290 autója volt Gyulán, most 410; a településen sincs olyan ember ma már, aki üzemanyag, áram és gáz nélkül el tudja képzelni az életét. Mivel energiaháború zajlik a világban, az a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország hogyan, milyen formában és mennyiért jut energiához a következő hónapokban és években – mutatott rá. Hozzátette, az elmúlt 16 évben arra törekedtek, hogy a hétköznapi emberek és a vállalkozások az átlagnál olcsóbban, megfizethetőbben jussanak energiához.

Emlékeztetett, amikor 2010-ben elkezdték a kormányzást, a rezsiszámla „majdnem elvitte az egész nyugdíjat”, ehhez képest ma Gyulán egy száz négyzetméteres Kádár-kocka áram- és gázköltségei szeptembertől márciusig körülbelül 240 ezer forintot tesznek ki. Ez innen 20 kilométerre, Romániában 750–800 ezer forint, mert ők piaci áron, nem orosz technológiával működő atomerőműből kapják az áramot, és nem az oroszoktól kapják a gázt – fogalmazott, majd hozzátette, Magyarországon 3,3 millió háztartás fűt gázzal, közülük 3 millióban rezsicsökkentett számlát kapnak.

A miniszter úgy vélte, Magyarországon a társadalom 80 százaléka érti és tudja, hogy az orosz gáznál és az orosz olajnál jelen állás szerint nincsen olcsóbb, „mégis azt mondják a tiszás főnökök, Magyar Péter és a barátai, szövetségesei”, hogy le kell jönni az az orosz energiaforrásokról, és meg kell szüntetni a védett üzemanyagárat.

„Ha többe kerül az üzemanyag, az a kenyér árán, a fogyasztási cikkek árán is látszik. Az üzemanyag árának direkt hatása van arra, hogy mennyit ér a fizetésük, a nyugdíjuk, és abból hogyan tudunk boldogulni és megélni” – húzta alá.

Hozzátette, ilyen dolgok múlnak egy választáson, majd felidézte, „2002-ben ugyanígy ment az Orbán-gyalázás reggeltől estig”, le is váltották a miniszterelnököt, majd „az aranyszájú Lendvai Ildikó megmondta, hogy nem lesz gázáremelés; 37-szer emelték a gáz árát a nyolcéves kormányzásuk alatt”. Lázár János szerint ugyanez történne most is, ha az ellenfél nyerne a választásokon; a Tisza Párt megszüntetné a védett árat, a rezsicsökkentést, eltörölné az árrésstopot, eladná a Fidesz-kormány idején visszavásárolt MOL-t, MVM-et, és „be akarnak vezetni állítólag egy energiaadót, amiből a százhalombattai olajfinomító átállását akarják finanszírozni, hogy nyugati olajat vásároljunk, és ne keletit.  

A tárcavezető leszögezte, nem azért veszik az oroszoktól a kőolajat, mert szeretik őket, hanem mert 30 százalékkal olcsóbban adják, „ez nem szerelmi házasság, hanem érdekházasság. „Értem én, ha valaki nem szereti az oroszokat, értem én, ha valaki függetlenedni akar tőlük, ezt mind értjük 1990 óta, a rendszerváltás óta, csak az a kérdés, hogy ez mennyibe kerül, megéri-e, és a magyar lakosság ki tudja-e fizetni” – jelentette ki.

Azt is mondta, a Tisza Párt a forrásokat Budapestre költené, nagyon meglepődne, ha Békés vármegyével foglalkoznának, „azt se tudják, hogy Sarkadkeresztúr merre fekszik, az ország melyik pontján van, ne reméljék, hogy a budai csávók, jól belőtt frizurával, slim fitt állapotban majd elhozzák a Kánaánt, és mindent megváltoztatnak”. Úgy vélte, ezért nem mindegy, kiket választanak meg, kik kerülnek döntési pozícióba. Hozzátette, azért ajánlja jó szívvel Kónya Istvánt, mert „mint Gyula város települési képviselője, pontosan ismeri ennek a városnak minden problémáját, nehézségét, lelkiismeretes ember, aki helytállt a közszolgálatban alpolgármesterként és városi vezetőként, tudja, hogy mire van szüksége a gyulaiaknak, a Békés megyeieknek, és segíteni fog mindenkinek.”

Aláhúzta, olyan időszak jön, amikor „az országnak összefogásra – nem gyűlöletre, nem uszításra és nem belső harcra – lesz szüksége ahhoz, hogy a külső vitákat, kockázatokat és konfliktusokat ki tudja védeni”. „Tapasztalt emberekre, erős vezetőkre van szükség, olyanokra, akik már bizonyítottak; kezdőkre, pehelysúlyúakra a nehézsúlyúak világában nem lehet bízni az ország sorsát” – fogalmazott.

„Nem a konfliktus fokozása, hanem a nyugalom és a békesség megőrzése az ország érdeke” – nyomatékosította, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy „ne a leszámolásra, ne a bosszúra, ne a belső háborúra, hanem az együttműködésre és az összedolgozásra adják a szavazatukat”.

„Ha minél több emberhez eljutunk, minél több emberrel beszélünk, és el tudjuk magyarázni, hogy mi a kockázata a választásoknak, ki mit nyerhet, ki mit veszíthet, akkor a Fidesz fogja megnyerni a 2026-os választásokat, közvélemény-kutatások ide vagy oda, mert a csendes többség és a nyugodt erő velünk van” – mondta.

Az eseményen Kásler Árpád annak a mintegy 300 ezer devizahitelesnek a nevében fordult a miniszterhez, akiknek nem segítettek az úgynevezett DH-törvények. Azt kérdezte, ha a Fidesz alakítana kormányt, újból napirendre tűzné-e az ügyüket.

Lázár János emlékeztetett, 2002-ben, „amikor megjöttek a vörösök”, megszüntették a forintalapú lakáshiteleket, és az embereknek azt mondták, vegyenek fel devizahitelt, mert az jobban megéri. Sok embernek jelentettek megoldást a 2010 után megtett mentesítő lépések, de vannak, akiknek nem. A miniszter személyes álláspontja, hogy erre a kérdésre vissza kell térni az új kormány megalakulása után, megjegyezte ugyanakkor, hogy a Fideszen belül is vita van erről. Véleménye szerint a pénzügyi szektornak kéne viselnie a következményeket, és a végrehajtásban érintetteket mentesíteni kellene a hátrányos jogkövetkezményektől. Hozzátette, a pénzügyi szektor azzal védekezik, hogy ez ezermilliárdokba kerülne, és csődbe vinné a bankokat, ezt meg kell vizsgálni. Mint mondta, felülvizsgálatot fog kezdeményezni, hogy „jobb megoldás szülessen, mint ami jelen helyzetben van”.

Arról is kérdés hangzott el, hogy szja-mentessé válhatnak-e az egygyermekes édesanyák. A tárcavezető azt válaszolta, „a Fidesz családpolitikájának a lényege, hogy az apa legyen férfi, az anya meg adómentes, ez az egygyermekes anyákra is vonatkozik”; oda kell eljutni, hogy aki Magyarországon gyereket vállal, az adómentességben vagy adókedvezményben részesüljön.

Volt, aki azt kérte, Budapest és Gyula között közvetlen vasúti járat közlekedjen, volt, aki megköszönte a vasútállomás felújítását. Lázár János hangsúlyozta, Gyulát nemcsak „élelmiszeripari, agráripari kitörési pontként” kezelik, hanem „turisztikai kitörési pontként” is, ehhez szükség van a vasúti közlekedésre is, ezért költenek 2,6 milliárdot a gyulai vasútállomásra.

Egy MÁV-nál váltókezelőként dolgozó férfi elmondta, a 35 éves munkaviszony alatt még nem volt akkora fizetésemelése, mint most, majd arról érdeklődött, bevezetik-e a korkedvezményes nyugdíjat a MÁV–Volán-csoportnál. A miniszter úgy reagált, egyszerű a közlekedési programja: a MÁV-osok keressenek többet, az utasok meg fizessenek kevesebbet, mindkettő megvalósult. Jelezte, ha lesz rá lehetősége, megpróbál a MÁV–Volán-csoporton belül kialakítani egy olyan rendszert, amely „vagy könnyített munkát, vagy félnyugdíjat vagy félmunkát” biztosíthat bizonyos munkaköröknél.

Egy őstermelő azt kérte, az olyan munkagépek esetében is lehessen védett árú üzemanyagot vásárolni, amelyeknek nincs rendszáma.

Az eseményen ellenzéki megszólalók is kérdezték a minisztert. Egyiküknek kifejtette, nem lehet csak azt mondani, hogy minden rossz volt, mint ahogy az sem, hogy minden hibátlan, de szerinte „több volt a jó, mint a rossz, és a több jó elsősorban a hétköznapi, egyszerű embereket érintette”. „Az, hogy Magyarországon tavaly félszázalékos gazdasági emelkedés volt, és 11 százalékos minimálbér-emelés van idén, azt mutatja, hogy a Fidesz a munkásemberek pártja” – fogalmazott. Azt is mondta, kétfajta politikus van, aki a hazáját szuverén országnak tekinti, amelyről a magyarok rendelkeznek, és aki feláldozza a nemzetközi érdekeknek Magyarországot. „Kérdés, hogy lesz-e olyan erős vezetője az országnak, aki képes arra, hogy megsarcolja a nyugati bankokat, a nyugati energiaszolgáltatókat, a nyugati kiskereskedelmi láncokat, vagy pedig majd megint a magyar vállalkozások fizetnek nagyobb adót, mint a nyugatiak” – vélekedett. Megjegyezte, „mégiscsak Orbán Viktor volt az, aki 15 ezer milliárddal sarcolta meg a nemzetközi nagytőkét, amely itt van Magyarországon”.

Úgy vélte, „a másik oldalon ígéret van, és nem teljesítmény”. Amikor azt mondja a Tisza Párt, hogy majd hazahozza az EU-s pénzeket, akkor meg kell tőle kérdezni, mit kér érte az Európai Unió. Most az Európai Bizottság legfontosabb kérése, hogy töröljük el a védett energiaárat – mondta. „Az, hogy mi nem elitista politikát csináltunk, nem a nagytőkének, nem a multiknak kedvezünk, olyan erény és eredmény, ami fölülír hibákat és hiátusokat” – hangzott el.

Egy másik felvetésre elmondta, a százhalombattai finomító átállítása évekbe telik, és gigantikus költség, aminek nincs meg a fedezete. A kérdezőnek azt is kifejtette, az oroszok a Barátság kőolajvezeték környezetében bombáztak, a vezeték nem sérült meg; eddig is voltak orosz támadások, de mindig újraindították a tranzitot. Hozzátette, az uniós szakértőket sem engedik oda az ukránok, akik „azét zárták el a csapot, hogy bennünket nyomás alá helyezzenek, mert ukránbarát kormányt akarnak, olyat, amelyik megszavazza Ukrajna európai uniós tagságát”. A miniszter szerint utóbbival bejönne az országba a szervezett bűnözés, a kábítószer, a fegyver, „a Békés megyei mezőgazdászoknak, élelmiszeriparra építőknek pedig annyi lenne”.

Lázár János egy résztvevő kérdésére leszögezte, nem hisz a közvélemény-kutatásoknak, a szavazás napján dől el a választás. „Ha valaki már megnyerte a választást, akkor minek jön oda egy fideszes gyűlésre azt megzavarni, őrjöngeni meg gyalázkodni?” – vetette fel.

Arról is beszélt, hogy „a választási eredményeket tudomásul kell venni mindenkinek, mert ez egy demokrácia”; az országnak az az érdeke, hogy „április 13-tól 120/70 legyen mindenkinek a vérnyomása”, nem „az az egymásnak feszülés, ami ma van”.