„Mindent mérlegre téve döntést hoztam. Felelős, átgondolt és lelkiismereti döntést. Családommal egyeztetve úgy döntöttem, hogy továbbadva a lehetőséget a parlamenti nemzetiségi képviseletre, folytatom a polgármesteri szolgálatomat. Jelenleg Méhkerék polgármestereként tudom a legtöbbet tenni azokért, akik bizalmat adtak nekem” – írta szerdán Tát Margit a Facebookon.
Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) elnöke az MTI-nek szerdán elmondta, a közgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie arról, hogy ki legyen a nemzetiségi szószóló, de csak a listán szereplő hét jelölt közül választhat. Ha nem születik döntés, akkor a lista második helyén szereplő Szucsigán Lászlót kell szószólónak jelölni. Kozma György elmondta, még nem tudja pontosan, mikorra hívja össze a közgyűlést.
Tát Margit a méhkeréki román önkormányzat elnöke, és az országos testületben képviselő is, ezeket a pozíciókat megtarthatja, miután nem lesz nemzetiségi szószóló.
A nemzetiségi szószólói jogkör 2012 óta létezik, elsődleges feladata az adott nemzetiség képviselete a parlamentben. Az Országgyűlésben nem rendelkezik szavazati joggal, de annak ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint az adott napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti.
Emellett rendkívüli ügyben napirend után is felszólalhat. Kérdést intézhet továbbá a kormányhoz és annak tagjaihoz, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben. A szószóló nemzetiségeket érintő határozati javaslatot is benyújthat az Országgyűlésnek. A szószólók a nemzetiségeket képviselő országgyűlési bizottság tagjai, a bizottság munkájában szavazati joggal vesznek részt. Az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.
A román nemzetiség szószólója 2014-től 2025. októberi haláláig Kreszta Traján volt.
Tát Margit 2010 óta az időközben körülbelül 1800 lélekszámúra csökkent Méhkerék polgármestere, 2021 februárjában azonban lemondott posztjáról, ugyanis a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság jogerős ítéletben költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt felfüggesztett börtönbüntetésre és 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte.
A vádirat szerint Tát Margit a büntetőügy elsőrendű vádlottjaként 2012-ben a gyermekkorúak és fiatalkorúak áldozattá és bűnelkövetővé válásának megelőzése érdekében meghirdetett állami támogatásra pályázatot nyújtott be, azonban a vissza nem térítendő támogatást nem az engedélyezett felhasználási célra fordította. Hét másik vádlottal 2013 szeptembere és 2015 októbere között a költségvetést több mint 30 millió forinttal károsították meg.
A politikus az ezt követően kiírt időközi választáson 805 szavazatot kapott, míg két, függetlenként induló ellenfele 349-et, illetve 20-at a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint. A 2024-es önkormányzati választáson a szavazatok 75,32 százalékát szerezte meg.
