Gyulai Hírlap - Ifj. Bondár Attila kapta a Pro Mecenatura Urbis Gyula díjat

A polgármester beszéde elején olyan eseményeket sorolt fel, amelyek a tavaly irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett, gyulai születésű Krasznahorkai László első regényének, a Sátántangó megjelenésének az évében, 1985-ben történtek a világban.

Felidézte, 1985. június 14-én Schengenben aláírta öt ország képviselője azt az egyezményt, amelynek értelmében megszűntek a belső határellenőrzések a területükön. „40 év múlva a trianoni határhoz szorított Gyula városát is kiszabadította évszázados korlátai közül ez az egyezmény” – tette hozzá, emlékeztetve, hogy 2025. január 1-jétől Románia is része a schengeni övezetnek, így több mint 100 év után „szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatunk keletre, a Partium és Erdély városaiba, festői falvaiba, és hozzánk is szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatnak onnan magyar és székely testvéreink, román nemzetiségű barátaink”.

Kiemelte, tavaly januárban 45 százalékkal nőtt a külföldiek Gyulán töltött vendégéjszakáinak száma az előző év azonos időszakához képest, „ezzel egész Magyarországon a legnagyobb növekedést produkáltuk”.

Arról is szólt, hogy az M44-es gyorsforgalmi út 2025-ben elért Kecskemétig, így „gyorsan és biztonságos közúton utazhatunk nyugati irányba, majd haza”.

Aláhúzta, a Gyulai Várfürdőben nemzeti forrásból, a Kisfaludy Program keretében valósult meg egy több szakaszból álló, több mint 3 milliárd forint költségű fejlesztéssorozat. Először a vízi gyermekparadicsom újult meg, majd bővítették az öltözők számát, korszerűsítették a wellness- és a gyógyszolgáltatásoknak helyet adó tereket, továbbá bővítették és megszépítették a pihenőtereket és a közlekedőtereket. Tavaly a műemléképületben kialakított, fedett termálfürdő, a Lovarda belső rekonstrukcióját végezték el 1 milliárd forintból, ezzel növelték a Gyulai Várfürdő versenyképességét – mondta.

Hangsúlyozta, a szintén önkormányzati tulajdonú Gyulahús Kft. nemzeti forrásból 2,2 milliárd forint pályázati támogatást nyert el. A cég által biztosít önerővel együtt összesen 4,7 milliárd forintból valósítanak meg energetikai és technológiai fejlesztéseket, amelyekkel növelik a vállalat versenyképességét.

A városvezető hozzátette, a kormányzati támogatással önkormányzati tulajdonba került cég 2014-ben, az első teljes gazdasági évében 3772 tonna terméket értékesített, 2025-ben pedig már 5216 tonna terméket adott el. „Ezek mögött a számok mögött 350 dolgozó munkája és megélhetése rejlik, ezért is oly fontos számunkra” – jelentette ki, kiemelve, hogy a vállalat az évről évre elért több száz millió forint nyereségből jelentős fejlesztéseket valósított meg az elmúlt 12 évben.

A polgármester a Gyulasport Nonprofit Kft.-ről szólva kifejtette, a cég jól átgondolt hosszú távú fejlesztési programja keretében tavaly elkészült a városi tornacsarnok homlokzati hőszigetelése csaknem 88 millió forint taotámogatásból. Emlékeztetett, az Országos Testnevelésügyi Konferencián Matolay-emlékéremmel ismerték el Kertes István ügyvezetőt a testnevelés és a sport területén végzett kiemelkedő munkájáért.

Görgényi Ernő arra is kitért beszédében, hogy tavaly kormányzati támogatásból, az egykori zsidó hitközség lakóépületének homlokzatát megőrizve, elkészült a Karácsonyi János katolikus gimnázium Szent Gellért Tornacsarnoka, amelyhez az önkormányzat szolgáltatta a telket, és felújították a Gál Ferenc Egyetem gyulai karának épületét is.

Jelezte, a város idén ünnepli az Almásy-kastély Látogatóközpont megnyitásának 10. évfordulóját; a kiállítóhelynek a kezdetektől több mint 1 millió látogatója volt. Felelevenítette, az épület 2025-ben újabb ICOMOS-díjban, ezúttal Példaadó Műemlékgondozási Díjban részesült, amellyel azt ismerték el, hogy az üzemeltetés a 21. századi muzeológiai és turisztikai kihívásoknak és a műemlékvédelmi szempontoknak is megfelel.

A polgármester beszédében azt is kiemelte, hogy „évekig tartó előkészítő munka gyömölcseként, igazi csapatmunka eredményeként” 13 pályázatot nyert el a város a TOP Plusz kiírásain. Elmondta, a Gyulai járás településeivel, Elekkel, Kétegyházával és Lőkösházával közösen, funkcionális várostérségként regisztráltak, az ezzel és a pályázatok elkészítésével kapcsolatos feladatot Kónya István alpolgármester látta el.

Mint ismertette, az 5-ös iskola felújítására 722 millió forintot, a Pánczél Imre EGYMI korszerűsítésére 200 millió forintot, az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola rekonstrukciójára 100 millió forintot ítéltek meg. A Béke téri Napfény nappali központ felújítására 108 millió forintot, az Ewoldt Eliz-óvoda komplex fejlesztésére 220 millió forintot adtak, míg a vasútállomás előtti tér felújítására és körforgalom kiépítésére 960 millió forintot kapott a város. Az Élővíz-csatorna környezetének rehabilitációjára 1 milliárd forint támogatás érkezik, amelyből a Szent László utca és a Kapus híd közötti szakasz szépül meg mindkét partoldalon, egészen a házak homlokzatáig. Az önkormányzat természetvédelmi programja 20 millió forint támogatásban részesült, amely révén vizet juttatnak a Mályvádi-erdőbe. Három helyszínen rendezvénypajtákat építenek 60 millió forintból, ezzel biztosítva korszerű körülményeket a közösségi rendezvényekhez. A Temesvári úti és a Vértanúk úti bicikliutak felújítására, valamint a Széchenyi úton új kerékpárút építésére 630 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat, a városerdei Fő utca aszfaltozása 100 millió forintból, a Gyulavári Egészségház felújítása 180 millió forintból valósul meg.

A Versenyképes Járások Program keretében a kormány 117 millió forint támogatást biztosított az önkormányzatnak, az összegből szociális intézményeket korszerűsítenek, és a térfigyelőkamera-rendszert bővítik.

A városvezető közölte, míg 2010-ben 1556 gyulai vállalkozás fizetett összesen 569 millió forint iparűzési adót, addig 2025-ben 3748 adófizető vállalkozás 1 milliárd 955 millió forintot. Görgényi Ernő megköszönte a vállalkozásoknak, hogy adójukkal biztosítják a gyulai közszolgáltatásokat és a fejlesztések forrását.

Beszédében a gyulai kötődésű elismerésekről is szólt. A Balogh László cukrászmester által vezetett Kézműves cukrászda nyerte a Magyarország Tortája versenyt, és ők készítették az év pálinkás bonbonját. A gyulai levéltár az Év Levéltára 2024 díjban részesült, Gyula város pedig a Virágos Magyarországért versenyen Arany Rózsa díjat kapott, és a Magyar Vöröskereszt Humanitárius Település címmel ismerte el. Nemes Roland építész vármegyei Prima-díjat, míg Teleczki Tünde anyakönyvvezető Közigazgatás Szolgálatáért Érdemérmet vehetett át. Ökrös Istvánné a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetésben, Becsei László igazgató főorvos a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozata kitüntetésben részesült – sorolta. 

„Október 9-én pedig a világ minden országában, száz és száz, ezer és ezer újság, hírportál és híradó adott hírt a magyarországi Gyula városról, köszönhetően Krasznahorkai László írónak, városunk szülöttének, akinek 2025-ben odaítélték az irodalmi Nobel-díjat” – húzta alá. Hozzátette, igyekeztek ezt „méltó ünnepségsorozattal, közösségben megélni”. Arra is kitért, hogy volt, aki „egyénileg, különleges módon” ünnepelte az első gyulai Nobel-díjast: Sáfián Szabolcs, gyulai illetőségű kutató Afrikában felfedezett és leírt egy új lepkefajt, amelyet tiszteletből a szerzőnek ajánlott, „így ez a lepke a jövőben Pseudaletis Krasznahorkaii néven lesz ismeretes”.

A polgármester beszéde végén emlékeztetett, áprilisban országgyűlési választás lesz, egyúttal az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója.

„A hősök és mártírok emlékét is megtiszteljük azzal, ha ünnepként tekintünk a választás, a döntés lehetőségére, nem pedig egy alkalomként arra, hogy a velünk egyet nem értőket gyalázzuk, emberi méltóságukat a sárba tiporjuk. Képviselhetjük mégoly szenvedélyesen véleményünket, de egyet érdemes észben tartani. Alakuljon bárhogy a választások eredménye, örülhetünk majd neki vagy tragikus fordulatként tekinthetünk majd rá, ám semmiképpen nem lehet ok arra, hogy értékes emberi kapcsolatainkat tönkretegyük, ellehetetlenítsük, megszakítsuk miatta” – fogalmazott, hozzátéve, hogy „együtt kell élnünk ebben a városban április 12. után is”.

Az eseményen a városvezető átadta a Pro Mecenatura Urbis Gyula díjat. Az elismerést azok a természetes vagy jogi személyek kaphatják meg, akik a város fejlődése érdekében magánvagyonukból, társasági részesedésükből vagy társaságuk, szervezetük vagyonából jelentős mértékben támogatják Gyula városát, illetve bármely olyan szervezetet, amely a településhez kapcsolódó közfeladat ellátásában részt vállal.

A képviselő-testület a díjat ifj. Bondár Attilának, a Sanitas Diagnosztikai és Rehabilitációs Központot üzemeltető Minár Kft. tulajdonosának ítélte oda a Gyulai Termál Futball Club támogatásáért és előmeneteléért végzett elkötelezett munkájáért, valamint a rászorulók és a betegek érdekében példaértékű szolidaritással és empátiával végzett társadalmi szerepvállalásáért, karitatív tevékenységéért.

A laudációban aláhúzták, ifj. Bondár Attila 2024 nyarától édesapjával, id. Bondár Attilával közösen, cégeiken keresztül, a Gyulai Termál Futball Club fő támogatójává vált, és társadalmi munkában a klub sportigazgatói posztját is betölti, szakmai tudásával, tapasztalatával támogatja a labdarúgócsapat felkészülését, szereplését. A Sanitas Diagnosztikai és Rehabilitációs Központ 2018-ban nyitotta meg kapuit Gyula városában, 21. századi technológiával és szakmai háttérrel. A tulajdonos ezzel a vállalkozásával is igyekezett minél többet segíteni és adni a helyi közösségnek, az elmúlt nyolc évben számtalan alkalommal biztosított súlyosan beteg gyerekek számára ingyenes vizsgálatokat, főképp diagnosztikai szűréseket, rehabilitációs gyógykezeléseket. A koronavírus-járvány ideje alatt díjmentesen felajánlotta a központ épületét és annak minden berendezését Gyula városának, illetve a vármegyei kórháznak. Rendszeresen támogatja az őket felkereső civil szervezeteket, orvosi, gyógyszeripari vállalatok és szervezetek rendezvényeit, minden évben csatlakozik az Egy csoki, egy mosolyért kezdeményezéshez, továbbá két alkalommal térítésmentesen felajánlotta a központot helyszínként az Együtt a Kisangyalokkal Mozgáskorlátozott Gyermekeket Támogató Alapítvány családi napjához. 

Ifj. Bondár Attila az eseményen úgy fogalmazott, az elismerés édesapjának és a családjának is szól. Mint mondta, a csapatmunka, a kitartás és a hosszú távú gondolkodás a siker alapja, ezt a gyulai labdarúgás elmúlt időszakban elért eredményei is mutatja. A kitüntetett köszönetett mondott a sportág helyi vezetőinek, az edzői stábnak, a játékosoknak és a szurkolóknak, majd hozzátette, örömmel tölti el, hogy támogatásuk hozzájárulhatott a helyi futball fejlődéséhez és a gyulai közösség építéséhez.

Az átadó után a Farkas Gábriel Band adott koncertet. Az eseményt pezsgős koccintás zárta.