Fotó: Kövizig – Jobbágy Zoltán
Megvalósítási szakaszába lépett a Berettyó- és a Sebes-Körös-vidék vízhiányos területeinek vízpótlását célul kitűző projekt, amelyre 1,9 millió euró százszázalékos intenzitású támogatást nyert el partnereivel a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) az Interreg Románia–Magyarország Programból – hangzott el az október 3-i projektnyitó rendezvényen, Gyulán.
A Kövizig gyulai székházában tartott eseményen Lúczi Gergely igazgató elmondta: A Berettyó és a Sebes-Körös vízgazdálkodásának komplex fejlesztése Bihar, Hajdú-Bihar és Békés vármegye területén című projektben a Kövizigen kívül vezető partnerként a Nagyváradi Vízügyi Igazgatóság (ABAC), partnerként a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) és a romániai Szalárd község önkormányzata vesz részt.
Közölte: a magyar partnerek esetében az elnyert támogatás 80 százaléka az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 20 százaléka hazai társfinanszírozásból biztosított. A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság támogatási része 550 ezer euró.
Fotó: Kövizig – Jobbágy Zoltán
Mint ismertette, a projekt által érintett terület a Sebes-Körös, a Kettős-Körös és a Fekete-Körös által bezárt, valamint a keleti országhatár által határolt több mint ezer négyzetkilométeres terület, amely több mint a negyede a Kövizig működési területének.
Az igazgató kifejtette: 2021 óta a sorozatos aszályok megmutatták, hogy „paradigmaváltásra” van szükség; a vizek elvezetése helyett a vizek visszatartása, megtartása vált az elsődleges feladatukká. Rámutatott: az idei évet szinte soha nem látott, rekordalacsony vízhozamok jellemezték.
A projekt részletekről elmondta: olyan gravitációs vízátvezetési nyomvonalat terveznek, amely képes a Sebes-Körös vízkészletének egy részét a Fekete-Körösbe vezetni úgy, hogy közben többletvízkészletet biztosít a Sebes-, a Kettős- és a Fekete-Körös, illetve az országhatár által határolt területek számára. Emellett elkészítik a folyók közötti összekötő csatorna elvi vízjogi engedélyes tervét, valamint a Sebes-Körös vízkivételi művének vízjogi létesítési engedélyes tervét.
Elhangzott: az elképzelések szerint a csaknem 44,5 kilométer hosszú, nagyobb részben magasvezetésű összekötő csatorna – a meglévő biharugrai fenékgátra támaszkodva – másodpercenként 4-6 köbméter körüli vízhozamot lenne képes végigvezetni Sarkad városáig, ahonnan a meglévő belvízcsatornák kismértékű átalakításával juttatnák a tervezett hozamot a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe. A csatornát a Sebes-Körös bal parti töltésébe tervezett vízkivételi művel táplálnák.
A projekt keretében megvalósul a biharugrai fővízkivétel hullámtéri tápcsatornájának rekonstrukciója is, a nagyobb vízbiztonság elérése és a párolgási veszteség csökkentése érdekében kotrási és burkolatjavítási munkákat végeznek majd.
Lúczi Gergely jelezte: a projekt idén márciusban indult, és 2027 szeptemberében zárul.
Fotó: Kövizig – Jobbágy Zoltán
Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója az eseményen hangsúlyozta: a vízpótló rendszerek bővítése mellett gondoskodni kell a talajvízszint rehabilitációjáról is.
Elmondta: az öntözött területek nagysága idén országosan 130 ezer hektár volt, ez még „messze van” a kormány által kitűzött 400 ezer hektáros területnagyságtól.
Kiemelte: a négy partner által indított projekt bővíti a vízellátási, -pótlási lehetőségeket, ezzel közvetve hozzájárul a talajvízháztartás javításához. Ennek a mezőgazdasági vízhasznosítás és a természetvédelem is „nyertese lesz” – tette hozzá.
Fotó: Kövizig – Jobbágy Zoltán
