Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Vár a dzsungel
A 2025-ös Hetedhét Játékváros megrendezésére 8 millió 680 ezer forint támogatást biztosított a grémium egyhangú döntésével.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester ismertette: az általános iskolásoknak szóló, ditzingeni mintára létrehozott tábort július 14. és 25. között 17. alkalommal szervezi meg a Mi egy Másért Közhasznú Egyesületet, az 5-ös számú általános iskolával együttműködve. Az idei tábor címe: Vár a dzsungel.
A szervezők 240 résztvevőre számítanak, a gyerekeket 31 műhelyvezető és 40 diák segíti majd 40 műhelyben. A 10 napos tábor ára 68 ezer forintról 74 ezer forintra emelkedik, az összeget a korábbi évekhez hasonlóan részletekben is ki lehet fizetni. A térítési díjból az egyesület tíz hátrányos helyzetű gyereknek ötvenszázalékos kedvezményt biztosít.
Alt Norbert (Fidesz–KDNP) alpolgármester kérdésére Szabó Enikő, a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület alelnöke elmondta: tavaly több mint tíz gyermeknek biztosítottak támogatást, hiszen volt olyan, aki nem ötven-, hanem húsz- vagy harmincszázalékos támogatást igényelt. Hozzátette: 2024-ben nem kaptak jelzést a gyermekjóléti szolgálattól, hogy lenne olyan, akit száz százalékban kéne támogatni. Ha ilyen van, igyekeznek megoldani – fogalmazott.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Megújítják a Harruckern téri faállományt
Hét balesetveszélyessé vált fát vágnak ki februárban a Harruckern téren, a növényeket a képviselő-testület későbbi döntése alapján ősszel pótolni fogják – tájékoztatott az ülésen Görgényi Ernő.
Mint arról a Gyulai Hírlap a napokban a városvezető posztja alapján beszámolt, a tér faállományát megvizsgáló szakértők megállapították, hogy a növények állapota jelentősen leromlott, ezért sokuk balesetveszélyessé vált.
A szakvélemény alapján hét fát még februárban kivágnak, mert fennáll a veszély, hogy viharos időben kidőlnek, vagy nagyobb ágak törnek le róluk. A többi fának a koronaméretét kell majd csökkenteni, hogy a kivágások után megváltozott szélviszonyok miatt ne váljanak balesetveszélyessé.
A polgármester jelezte: a képviselő-testület egy későbbi ülésen dönt majd a kivágott fák pótlásáról. Elmondta: előreláthatóan három lehetőség közül választhatnak majd. Az első verzió szerint csak a februárban kivágott növények helyére ültetnek újakat, ez azzal járna, hogy nem lenne egységes a fasor. A második lehetőség, hogy a belvárosi katolikus templom oldalainál és mögött pótolnák a kivágott fákat, az épület előtti részen pedig, ahol a legtöbb növényt kell eltávolítani, valamennyi fát kivágnák, és egységes fasort ültetnének. Ehhez terveket kell készíteni, hiszen meg kell tartani a védőtávolságot a közművektől. A harmadik megoldási lehetőség, hogy a területen az összes fát kivágják, és teljesen újratelepítik a növényállományt – részletezte Görgényi Ernő.
Azt is megjegyezte, hogy a fakivágás után „még inkább kibontakozik a Harruckern tér 2–4. szám alatti társasház városképbe nem illő látványa”. Ezen az épület felújításával valamelyest javítani lehetne, ezért együttműködési lehetőséget keresnek majd a társasházban lakókkal.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új forgalmi rend az Eötvös Loránd utcában
A grémium egyhangú döntése értelmében megváltozik a forgalmi rend az Eötvös Loránd utcában.
A polgármester emlékeztetett: Mikóné Hirth Beáta (MARÉG) interpellált a témában egy korábbi ülésen, ennek nyomán a gyulai polgármesteri hivatal mérnöki osztályának szakemberei kidolgozták a szükséges intézkedési javaslatokat.
Az érintett szakaszon, főleg a tornacsarnok közelében, problémát okozott, hogy a Béke sugárút felől a csarnok irányába haladó autósok, az út jobb oldalán parkoló gépkocsik miatt, sokszor nem tudtak lehúzódni az útról a szembejövő forgalom elől – foglalta össze a városvezető.
Jelezte: a problémát három intézkedéssel oldják meg. Az Eötvös Loránd utca 12. számtól a tornacsarnok hátsó bejáratáig tartó mintegy húszméteres szakaszon bevezetik a megállás tilalmát, amit Megállni tilos! táblával és burkolati jel felfestésével jeleznek. A Somogyi Béla utca és az Eötvös Loránd utca kereszteződésétől számított öt-öt méteres szakaszon szintén megállási tilalmat vezetnek be, ezt a szegélyen sárga vonal felfestésével jelölik, és egy csíkozott felfestés is felkerül az útra fél méter szélességben, jelezve, hogy tilos ott parkolni. A Béke sugárúti körforgalomnál jelenleg is tilos megállni egy harmincméteres szakaszon, ezt az útszegély mellett sárga vonal felfestésével hangsúlyoznák még jobban.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elfogadták a sportkoncepciót
Gyula város 2025–2030-ra vonatkozó sportkoncepcióját, melyet a sportszaktanácsadó testület egyöntetűen javasolt elfogadásra, szintén egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
Görgényi Ernő elmondta: a dokumentum Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) sportért felelős tanácsnok és Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester irányításával készült el.
Kiss Tamásné kifejtette: célul tűzték ki, hogy kialakítsák a városi sportélet jövőképét, meghatározzák a legfontosabb tennivalókat, a kötelező és önként vállalt feladatok kereteit, továbbá hogy tájékoztatást adjanak az önkormányzat szerepvállalásának irányairól, mértékéről.
Mint fogalmazott, a magyar társadalom, azon belül a fiatal korosztály, nem mozog eleget, aminek negatív egészségügyi hatásai vannak. A sportkoncepcióban felhívják a figyelmet arra, hogy a sportolás „egyéni érdek” is.
Szólt arról is, hogy a dokumentumban helyzetképet adnak az oktatási-nevelési intézmények sporttal kapcsolatos tevékenységéről, és kitérnek a Magyar Diáksport Szövetség által indított Aktív iskola programra, amely az általános és középiskolás diákokat ösztönzi mozgásra.
Rámutatott: az országos sportegészségügyi hálózat működtetése állami feladat, ugyanakkor jogszabályban a városok számára is meghatározzák a sportorvosi tevékenység támogatását. Gyulán hosszú éveken keresztül volt állandó sportorvos, de jelenleg a sportorvosi szolgálatot a vármegyeszékhelyről, illetve más vármegyéből kitelepülő sportorvosok látják el – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: létszámuk, kapacitásuk nem elegendő a térségben levő egyesületek ellátására.
Arról is szólt, hogy a vonatkozó törvény január 1-jén hatályba lépő módosítása a 16–18 éves korosztály esetében lehetővé teszi az egy évre érvényes sportorvosi engedély kiadását a korábbi hat hónapra szóló helyett, ez valamennyire orvosolja a kapacitásproblémát.
A tanácsnok arról is beszélt, hogy a középtávú célok között szerepel többek között az óvodai, mozgásfejlődést segítő infrastruktúra fejlesztése, a sportprogramok szervezése. Elmondta: az önkormányzat éves költségvetésében továbbra is forrást biztosítanak a diáksportrendezvények támogatására és a diákolimpiai megmérettetésekre épülő Diáksport Vándorkupa versenyrendszer működtetésére.
A hosszú távú célokról szólva beszámolt róla, hogy szeretnék létrehozni a sportok házát, ahol a városi sportszövetségek, egyesületek irodái kapnának helyet, és helyszínt biztosítanának edzéseknek, szabadidős sporttevékenységeknek, közösségi rendezvényeknek is. Emellett egy új sportkomplexumot is létesítenének, ahol nemcsak sportolni lehetne, hanem sportrendezvényeket is le lehetne bonyolítani, akár nemzetközi szinten is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kónya István aláhúzta: az elmúlt nyolc évben több mint kétmilliárd forintot fordítottak a városi sportinfrastruktúra fejlesztésére és működtetésére.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) az előterjesztés kapcsán megjegyezte: aggasztónak tartja, hogy a Grosics Labdarúgó Akadémia 17 év alatt nem tudott „normális együttműködést” kialakítani a várossal. Mint kifejtette, fontos lenne intézményesített párbeszédet kialakítani velük, hiszen az utánpótlásuk egy részét gyulai iskolákból biztosítják. Azt is mondta, amikor a Gyulai Termál Futball Club elnökségének tagja volt, hét olyan utánpótláskorú játékos került vissza hozzájuk a Grosicstól, akiből „két év alatt sikerült kiölni a sport és a futball szeretetét”.
A képviselő úgy vélte, „az akadémia, ha óvatosan is, de kezdett kivonulni Gyuláról”, ezért érdemes lenne foglalkozni azzal, hogy milyen sportturisztikai célokra lehetne majd használni a létesítményeiket.
Kónya István leszögezte: korábban és most is nyitottak az akadémiával való együttműködésre. Elmondta: az intézmény nem tájékoztatta őket arról, hogy mi a hosszú távú célja, ezért nem tér ki erre a sportkoncepció.
Mikóné Hirth Beáta a dokumentum tárgyalásakor jelezte: nagy igény lenne a belső-törökzugi szabadtéri kosárlabdapálya felújítására.
Kónya István hangsúlyozta: bízik benne, hogy csatlakozni tudnak az Aktív települések programhoz, amelynek forrásaiból „külső helyszíneket” is fel tudnak újítani.
Vidó Attila (Mi Hazánk Mozgalom) elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek nevezte, hogy Békés vármegyében kizárólag Békéscsabán van sportorvosi szolgálat. Azt kérte, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy Gyulán is legyen sportorvos.
Görgényi Ernő úgy reagált: utánajár, hogy milyen módon lehet ezt elérni, és az eredményekről beszámol majd a testületnek.
A városvezető arra is emlékeztetett, hogy a Gyulasport NKft. segítségével felújíttatták a Katona József téri kosárlabdapálya palánkjait.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Idén is lesz igazgatási szünet
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében, az energiamegtakarítás érdekében, idén is igazgatási szünetet rendelnek el a téli időszakban a Gyulai Polgármesteri Hivatalban. A halotti anyakönyvezés, a köztemetés és a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből adódó szociális ügyek a 2025. december 29-től 2026. január 1-jéig tartó szünet ideje alatt is intézhetők lesznek.
Meghosszabbított megállapodás
A grémium egyhangúlag döntött arról is, hogy meghosszabbítja a vízitúra-megállóhely működtetésére vonatkozó üzemeltetési megállapodását a Gyulasport Nkft.-vel.
A polgármester emlékeztetett: a szerződés a Magyar Kajak-kenu Szövetség, a BJMOKK Sportüzemeltetési Kft. és gyulai önkormányzat közti, 2018 áprilisában született megállapodás alapján jött létre.
Egy víziturizmussal kapcsolatos pályázat keretében eszközöket szereztek be, azok üzemeltetését pedig a Gyulasport NKft.-n keresztül látják el. Az együttműködési megállapodás eredetileg 2024. december 31-ig szólt, de időközben meghosszabbodott a pályázati folyamat, ezért kell meghosszabbítani az eszközök üzemeltetéséről szóló szerződést is a megállapodás teljesítési időszakának végéig – fejtette ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Építészeti tervtanács áll fel
A képviselő-testület egyhangú döntése alapján helyi építészeti tervtanács jön létre Gyulán.
A polgármester elmondta: a fürdőváros mint járásszékhely köteles építészeti tervtanácsot felállítani, mely konkrét terveket bírál el. A tanács legfeljebb tizenöt főből állhat, és egy adott ülésen az elnök mellett legalább két tagnak kell részt vennie. A tanács elnöke emellett opponenst is felkérhet az összetettebb ügyek részletes vizsgálatára.
A tervtanács tagjait elbírált tervenként bruttó 20 ezer forint, de legfeljebb ülésenként 40 ezer forint tiszteletdíj illeti meg, és ha nem Gyulán laknak, útiköltség-térítés is. Az opponensnek megbízásonként bruttó 30 ezer forint jár, valamint ha nem gyulai, útiköltség-térítés is.
Görgényi Ernő felidézte: korábban, amikor nem volt kötelező, már felállítottak tervtanácsot, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért megszüntették. Hozzátette: ezúttal jogszabályi kötelezi őket a tanács felállítására, bíznak benne, hogy a korábbinál eredményesebben fog működni.
Emelkedik az ápolási támogatás összege
Egyhangúlag módosította a grémium a települési támogatások rendszeréről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokról szóló önkormányzati rendeletet, ezzel 40 ezer forintra emelkedik az ápolási támogatásként nyújtott települési támogatás havi összege.
A döntést az indokolta, hogy emelkedett az állam által folyósított ápolási díj havi alapösszege, az önkormányzati támogatásban részesülőknek pedig csak akkor marad meg a társadalombiztosítási jogviszonyuk, ha a támogatásuk összege eléri az állam által nyújtott ápolási díj 80 százalékát.
A polgármester közölte: a juttatásban Gyulán hárman részesülnek, ők februárban kapják meg első alkalommal az emelt összegű támogatást.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elindult a visszavándorlás a pedagóguspályára
Makráné Gombkötő Zitának, Gyula Város Egyesített Óvodája igazgatójának alapilletménye 845 ezer forintra, vezetői megbízási díja havi bruttó 422 ezer 994 forintra emelkedik, az erről szóló határozati javaslatot szintén egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Görgényi Ernő az előterjesztés kapcsán kifejtette: idén folytatódik a kormány által elrendelt tanárbéremelés, januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a pedagógusok fizetése.
Gyakornokfokozat esetén az illetmény 2025-ben havi bruttó 640 ezer 900 forint, pedagógus I. fokozatnál 653 ezer 100 forint és 1 millió 290 ezer forint közé esik. Pedagógus II. fokozat esetén 660 ezer 400 forinttól 1 millió 375 ezer forintig terjedhet a bér, a mesterpedagógus-fokozattal rendelkezők keresete pedig 716 ezer 900 forint és 1 millió 654 ezer forint között van – sorolta a polgármester.
Arra is kitért, hogy az Erkel Ferenc NKft. több munkatársa tért vissza az elmúlt időszakban a pedagóguspályára, ezért Fekete-Dombi Ildikó kiállítóhelyekért felelős ügyvezetővel tárgyalásokat folytatnak a béremelésekről annak érdekében, hogy megállítsák a folyamatot.
