az ünnepségen simon istván mondott beszédet
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztek október 23-án Gyulán. Az ünnepség Gyulaváriban, az 1956-os kopjafánál indult, majd az Október 23. téren folytatódott, ahol Simon István, a Gyulai Szakképzési Centrum kancellárja mondott beszédet.
– Alig akad olyan ünnepünk, ami alkalmat ad az igazi, önfeledt ünneplésre, főleg triumfálásra. A mi ünneplésünk csendes megemlékezés, a magyar hősök emléke előtti néma főhajtás, különösen igaz ez október 23-ra – kezdte beszédét Simon István.
Kiemelte: az elmúlt 1100 évben sokszor előfordult, hogy a kor technikai és taktikai szempontjából fejlettebb, létszámát tekintve sokkal nagyobb haderővel kellett szembenézniük a magyar honvédelmi erőknek, az orosz, később szovjet hadsereggel egy évszázad alatt háromszor is.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Ha a fegyverzet technikai színvonala, a hátország műszaki, gazdasági teljesítőképessége és különösen a létszám tekintetében hasonlítjuk össze az egymással szemben álló erőket, akkor sem 1849-ben, sem 1944–45-ben nem volt kérdés, hogy kinek a javára billen a döntő erőfölény. Az aránytalanság azonban 1956-ban volt a legkiáltóbb, az egyik oldalon álló, a második világháborút megnyerő szovjet hadsereg kimeríthetetlen emberi és anyagi utánpótlással rendelkezett, szárazföldön gyakorlatilag verhetetlen volt az immár atomhatalommá vált birodalom hadereje.
Felidézte: az első világháború után a trianoni békediktátummal Magyarország elvesztette területének 71, lakosságának 64 százalékát. A második világháború a náci Németországhoz sodró kényszerhelyzetben érte az országot, majd jött a szovjet megszállás. 1949-re egy minden tekintetben a Szovjetuniót, mint mintát követő államot építettek ki hazánkban, ahol a terrort kezdetben a politikai vetélytársakkal, majd mindenkivel szemben alkalmazták.
– 1956 októberében mondta a magyar nép szinte egy emberként: elég volt! – fogalmazott Simon István. Budapesten, majd a hírek hallatára Gyulán is tüntetések szerveződtek, forradalmi bizottságok, munkástanácsok alakultak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– A szovjet hadsereg november 4-i bevonulása nem okozta az azonnali összeomlást, de megpecsételte városunk és Magyarország sorsát. A szovjet hadsereggel a háta mögött Kádár János kormánya folyamatosan vette át az irányítást.
Aláhúzta: a megtorlások során több tízezer ember került börtönbe, sokakat internáltak, 229 embert kivégeztek. A bosszú súlyosabb volt, mint 1849-ben.
– 1956 a magyar történet szerves része, melyből levonhatjuk a tanulságot, hódítók jönnek-mennek, mi magyarok maradunk, de kis népként a nagyhatalmak árnyékában szolidaritásra, egységre, összefogásra építve tudunk megmaradni, így tudjuk a nemzedékek által felhalmozott szellemi és materiális értékeinket megőrizni, gyarapítani – zárta beszédét Simon István.
Az ünnepi beszéd után műsort adott Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Tarsoly Krisztina színművész és az Erkel Ferenc Vegyeskar. A megemlékezést a koszorúk elhelyezése zárta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
