Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Emléktáblákat állítanak
Az ülésen több emléktábla elhelyezéséről is egyhangú döntés született.
Erdős Kamill születésének 100. évfordulója alkalmából az Erkel Ferenc Múzeum Kossuth utcai homlokzatán állítanak emléktáblát az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. javaslatára.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester ismertette: a tudós életének meghatározó részét töltötte Gyulán, és itt is hunyt el 1962-ben. Kiemelkedő jelentőségű tudományos hagyatékát az Erkel Ferenc Múzeum őrzi, amelynek szakembereivel tevékenysége során szoros kapcsolatot ápolt.
A városvezető elmondta: a tábla korábban annak a háznak a homlokzatára volt kitéve, ahol az etnográfus lakott, de az ingatlan új tulajdonosa eltávolította, így került az Erkel Ferenc Múzeumhoz.
Kertész Lajos születésének 99. évfordulója alkalmából a Magvető református általános iskola Árpád utcai épületének homlokzatán helyeznek el emléktáblát a gyulai református gyülekezet kezdeményezésére.
A tavaly elhunyt Kertész Lajos édesapja nyomában járva kimagasló tehetségű zeneművész volt. Tanítványa volt többek között Kodály Zoltánnak, Szabolcsi Bencének, Vásáry Tamásnak. A budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban tanított, kiváló tolmácsolója és népszerűsítője volt Kodály és Bartók Béla műveinek. Szülővárosában több koncertet adott, utoljára 88 évesen a városháza dísztermében 2013-ban – emeli ki az előterjesztés.
Pfaff Ferenc emlékére a Béke sugárúti Stéberl-ház Jókai Mór utcai homlokzatán avatnak táblát Bagyinszki Zoltán és Fodor György kezdeményezésére. A költségeket Kónya István alpolgármester finanszírozza a képviselői keretéből.
Pfaff Ferenc a gyulai szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, az általa tervezett, Lechner Ödön tervező szellemiségét követő épületek a város arculatának meghatározó elemei. A gyulai közélet aktív résztvevője volt, 1906-tól tagja volt a Gyulai Építőiparosok Testületének, megalapította a Tejszövetkezetet, és alapító tagja volt a Gyulai Téglagyár Szövetkezetnek is. 1910-től Schneider Mátyás építőmesterrel közösen működtetett tervező- és vállalkozóirodát. 1930-ban az Ipartestületek Országos Szövetségének gyulai küldöttje volt, később pedig a vezetőségi tagja – olvasható az előterjesztésben.
Döntés a tartalékról
A költségvetés 658 millió 204 ezer forint tartalékáról is egyhangú döntést hozott a képviselő-testület. Az összeget a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. előre nem tervezett feladataira, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. rendezvényszervezés során felmerült többletköltségének a finanszírozására, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye által működtetett Szép Alkony idősotthon szennyvízelvezetési problémáinak megoldására, valamint az önkormányzat Gyümölcsfát a portára, díszfát az utcára elnevezésű programjának idei költségeire fordítják.
Folytatódhat csapadékvíz-elvezető rendszer felújítása
Arról is egyhangúlag döntött a képviselő-testület, hogy 450 millió forintra pályázik az önkormányzat a TOP Plusz forrásaiból a belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésének negyedik ütemére. A támogatásból az Erzsébet, a Tessedik, a Faiskola, a Vörösmarty, a Vár, a Görbe és az Újülés utcában végeznének munkálatokat.
A polgármester közölte: egyeztetéseken választották ki a helyszíneket a képviselők javaslatai és a Gyulai Közüzemi NKft. szakembereinek véleménye alapján.
Jelezte: a projektet konzorciumi együttműködésben valósítanák meg a Békés-Bihar Településfejlesztési Nonprofit Kft.-vel.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) kérdésére Kónya István (Fidesz–KDNP)és Görgényi Ernő is úgy reagált: reményeik szerint az Európai Fejlesztési Alapból finanszírozandó projektekre érkezik forrás az Európai Uniótól.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jutalom a polgármesternek és az alpolgármestereknek
Egyhangúlag megszavazta a grémium, hogy Görgényi Ernő polgármester öthavi illetményt, bruttó 5 millió 525 ezer forintot, Alt Norbert (Fidesz–KDNP) és Kónya István alpolgármesterek pedig egyenként bruttó 4 millió 420 ezer forint illetményt kapjanak jutalomként az elmúlt öt évben végzett munkájukért.
Az előterjesztést benyújtó Kiss Szabolcs (Fidesz–KDNP), a humán- és társadalompolitikai bizottság elnöke kifejtette: sem az elmúlt öt évben, sem az azt megelőző években nem részesült jutalomban a polgármester, illetve az alpolgármesterek, annak ellenére, hogy ennek megállapításáról törvény is rendelkezik Magyarországon. E szerint évente kaphatnának jutalmat, ahogy az önkormányzati végek ügyvezetői is. A képviselő hozzátette: az elmúlt évek fejlődése megmutatta, hogy „jó úton halad a város”.
Leel-Őssy Gábor úgy fogalmazott: az elmúlt öt évben a képviselő-testületben „sikerült olyan együttműködést kialakítani, ahol megfértek az ellentétes képek a világról, de mégis valamennyien Gyula érdekeit szolgáltuk”. Kijelentette: „tiszteli, hogy évekig nem is vették fel ezt a jutalmat”, és „nem esik le a gyűrűje, ha a teljesítményt kell elismerni”. „Önöket végül is a gyulai polgárok minősítették, távol áll tőlem, hogy ezt felülírjam” – mondta.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) azzal reagált az előterjesztésre, hogy felolvasott egy részt az előterjesztésből: „A stabil költségvetés, a tartalékképzés, az eredményes intézményi munka, a megnyert és sikeresen kivitelezett pályázatok száma és az a tény, hogy a gyulai lakosok újraválasztották őt 2024. október 1. napjától polgármesternek, mutatja, hogy dr. Görgényi Ernő munkáját magas színvonalon, a törvényeknek és előírásoknak megfelelően végezte, a közvagyonnal felelősen gazdálkodott és a város érdekeit eredménnyel érvényesítette.” Mint mondta, ehhez nem kíván mit hozzáfűzni.
Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) úgy vélte, a gyulai polgármesternek és az alpolgármestereknek soha nem emelkedett olyan mértékben a bérük, mint akár a fővárosi önkormányzatnál vagy „bármelyik ellenzéki testületnél”. Az öt évet tekintve havi lebontásban nem túl magas jutalommal „hozzájárulnak a bérköltségekhez” – tette hozzá. Azt is mondta, a polgármester és az alpolgármesterek lelkiismeretesen dolgoztak, olyan tárgyalásokat folytattak, amelyeket véleménye szerint más önkormányzatok – amelyek „várják, hogy leessen a manna” – nem. A képviselő emlékeztette Galbács Mihályt, hogy ő is kapott jutalmat, amikor lemondott az alpolgármesteri tisztségéről.
Veres András (Fidesz–KDNP) jogosnak nevezte a jutalmat, mint fogalmazott, nem is érti, hogy eddig miért nem vették azt fel.
Támogatás az Október 23. Alapítványnak
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a gyulai önkormányzat 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt az Október 23. Alapítványnak idei működési költségeinek fedezésére, programszervezésre, valamint az M. Szabó András életművét bemutató könyvhöz kapcsolódó verseny szervezésére.
Gyulán marad az óriáskerék
A testület egyhangú döntése értelmében öt évre szóló megállapodást köt az önkormányzat az óriáskerék üzemeltetésére a Horváth Lunapark Kft.-vel.
A városvezető felidézte: az önkormányzat második éve áll szerződésben a céggel, amely szeretné hosszabb távra Gyulára telepíteni az óriáskereket.
Elhangzott: a polgármester kérésére Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője egyeztetett a gyulai TDM-tagokkal, akik támogatják az öt évre szóló megállapodás megkötését, mert véleményük szerint az óriáskerék népszerű, és növeli a város vonzerejét.
Galbács Mihály kérdésére a polgármester elmondta: a céggel kötött szerződésben eleve rendelkeztek arról, hogy az óriáskerék nem zavarhatja a Gyulai Várszínház tószínpadon rendezett előadásait, és hogy mikor kell lekapcsolni a fényeit. A végrehajtással kezdetben voltak problémák, de ezen a nyáron már sikerült ezeket rendezni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Változások lehetnek a DAREH Önkormányzati Társulásnál
Orosházáról Gyulára kerülhet át a Délkelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH Önkormányzati Társulás) székhelye és munkaszervezete, a képviselő-testület ennek érdekében egyhangúlag módosította a társulási megállapodást.
Görgényi Ernő kifejtette: Orosházán új polgármestert választottak, ezért bizonytalan az ottani polgármesteri hivatal jövője, felmondások várhatók. Mivel nem lehet tudni, hogy ebben a helyzetben képes lesz-e a hivatal a társulás működtetéséhez kapcsolódó munkát koordinálni, a DAREH Önkormányzati Társulás vezetése azzal fordult a gyulai önkormányzathoz, hogy vegye át a feladatot a fürdővárosi polgármesteri hivatal. Ehhez valamennyi tagönkormányzat testületének módosítania kell a társulási megállapodást, így a kérdés még nem eldöntött.
Sok gyerek úgy megy óvodába, hogy nem fogott még ceruzát
A grémium egyhangúlag elfogadta a Gyula Város Egyesített Óvodája (GYVEÓ) 2023/2024-es nevelési évről szóló beszámolóját is.
Makráné Gombkötő Zita igazgató ismertette: a GYVEÓ négy óvodájában volt tanfelügyeleti ellenőrzés az elmúlt nevelési évben, valamennyi tagintézmény 90 százalék felett teljesített.
Kiemelte, hogy míg az óvodába érkező 4 éves gyermekek a méréseknél az országos átlag alatt teljesítenek, az 5-7 éves gyerekek eredményei két területen kívül meghaladják az országos átlagot.
Elmondta: a GYVEÓ Egyszerűen, nagyszerűen, természetesen, együtt a jövőért elnevezésű környezetvédelmi napja – melyen a gyerekek, a szülők és az óvodai dolgozók is részt vettek – olyan sikeres volt, hogy szeretnék, ha a nem önkormányzati fenntartású óvodák is bekapcsolódnának a rendezvénybe a jövőben.
Kónya István kérdésére az igazgató kifejtette: az infokommunikációs eszközök elterjedt használata miatt sok gyerek úgy érkezik az óvodába, hogy nem rajzolt, nem fogott még ceruzát a kezében, ami nagy problémát jelent az írásmozgás-koordinációnál. Makráné Gombkötő Zita véleménye szerint ez országos szinten probléma lehet, és ha újramérik az országos átlagot, akkor az alacsonyabb lesz, mint korábban.
Az alpolgármester felvetésére arról is beszélt, hogy a sajátos nevelési igényű óvodásokat, akiknek évről évre nő a számuk, egy gyógypedagógus és egy konduktor fejleszti a GYVEÓ tagintézményeiben. Aláhúzta: tudomása szerint a környéken nincs több olyan intézmény, ahol saját szakembert alkalmaznak.
Segítenék a szociális ágazatban dolgozókat
A képviselő-testület egyhangúlag fogadta el a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének 2023-as feladatellátásáról, működéséről szóló beszámolót is.
Kiss Szabolcs intézményvezető megköszönte a tagintézményeikben dolgozók munkáját, egyúttal kiemelte: sok segítséget kapnak a helyi intézményektől, vállalkozásoktól.
Görgényi Ernő a beszámoló kapcsán rámutatott: vannak ágazatok, amelyek ez idáig kimaradtak a bérrendezésből, a szociális ágazat is ezek közé tartozik. Jelezte: Alt Norbert alpolgármesterrel és Kiss Szabolcs intézményvezetővel áttekintik, milyen intézkedési tervet készíthetnek a következő képviselő-testület számára annak érdekében, hogy javítsák az intézményben a munkakörülményeket. Mint mondta, az elmúlt években többek között év végi jutalommal igyekeztek kifejezésre juttatni, milyen nagyra tartják az intézményben dolgozók munkáját, és megbecsülésüket a továbbiakban is szeretnék kifejezni.
Beszámoltak a tanácsnokok
Az ülésen a leköszönő tanácsnokok is beszámoltak a tevékenységükről. Görgényi Ernő valamennyiüknek köszönetet mondott a munkájukért.
Ökrös István (Fidesz–KDNP), a mezőgazdaságért és a gazdákkal való kapcsolattartás felügyeletéért felelős tanácsnok elmondta: Gyulához 23 416 hektár külterület tartozik, ebből 4253 hektár erdő, 12 528 hektár szántó. Hozzátette: a városnak mintegy 450 kilométer dűlőút is része, ebből 383 kilométer külterületen található. Idén a száraz idő miatt nem volt sok probléma ezekkel, csapadékos időszakban azonban sok munkát adott a rendbetételük. A képviselő többeknek megköszönte, hogy segítették ezt a munkát.
A polgármester azt is hozzáfűzte: az önkormányzat erején felül igyekszik a „dűlőutakkal megküzdeni”, pályázatoknak köszönhetően mintegy négy kilométer külterületi utat tudtak felújítani az elmúlt időszakban.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre), a gazdasági társaságok felügyeletéért felelős tanácsnok arról beszélt az ülésen, hogy korábban intézményként működtek az önkormányzati gazdasági társaságok. Abban reménykedtek, hogy a vállalkozói tevékenyég révén többletbevételre tesznek szert a cégek, és csökkenthető az önkormányzati támogatás mértéke, ez azonban „nem igazán valósult meg” – vélekedett.
Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) úgy fogalmazott: a testületbe 18 évvel ezelőtt bekerülő Szalai György „stabil, higgadt pont volt, akire mindig lehetett hallgatni”.
Kiss Tamásné sportügyekért felelős tanácsnok hangsúlyozta: az önkormányzat az anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy a sportolni vágyók a lehető legjobb körülmények között mozoghassanak, emellett azt is fontosnak tartják, hogy minden évben elismerjék a kiemelkedő helyi sportolókat. A képviselő külön kiemelte a sport- és szaktanácsadó testület munkáját.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Javultak a körülmények a Pánczélban, mióta új fenntartója van
A Gyulai Tankerület Központ 2023/2024-es tanévre vonatkozó beszámolóját 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazta meg a grémium.
Teleki-Szávai Krisztina igazgató hangsúlyozta: a gyulai köznevelési intézmények nevelő-oktató munkájának eredményességét mutatja a tanulók kiemelkedő tanulmányi átlageredménye.
Közölte: a Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára című projekt keretében a Klebelsberg Központ személyes használatú hordozható IKT-eszközöket biztosít felmenő rendszerben az 5. és 9. évfolyamos diákoknak, valamint a pedagógusoknak.
A telekommunikációs eszközök iskolai használatának szabályozásával kapcsolatos tapasztalatokról elmondta: a szülők részéről az „egyetértő, támogató hozzáállás” volt a jellemző, a diákok a rendelet életbe lépése óta „beszélgetnek, játszanak, könyveket fogva a kezükben közlekednek a folyosókon a szünetekben”.
Leszögezte: a tankerület kiemelten fontosnak tartja az iskolák munkáját segítő digitális eszközpark fejlesztését. Mint ismertette, az elmúlt tanévben interaktív kijelzőket, okostelevíziókat vásároltak, és valamennyi köznevelési intézménynek beszerezték kétéves licenccel a Darts Matek oktatási szoftvert, amellyel a matematikai alapműveletek gyakorolhatók játékosan. VR-szemüveget három tankerületi intézmény, köztük a gyulai Erkel Ferenc-gimnázium kapott pályázat keretében. A fürdővárosi középiskolának emellett több mint 11 millió forint érékben biztosítottak a természettudományos tantárgyak oktatásához szükséges eszközöket, anyagokat, a Dürer általános iskolának és az Implom József általános iskolának pedig közel 4 millió forint értékben vásároltak sporteszközöket. A Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolának mintegy 12 millió forintért szereztek be új hangszereket, és 5 millió forintért néptáncöltözéket, -kiegészítőket. A Pánczél Imre Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és EGYMI csaknem 5 millió forint értékben kapott fejlesztő- és terápiás eszközöket, bútorokat – sorolta a tankerületi igazgató.
Arról is beszámolt, hogy az elmúlt tanévben összesen mintegy 160 millió forintból végeztek karbantartási és felújítási munkálatokat a gyulai tanintézményekben. A Dürer Albert általános iskolában a főbejárati rész újult meg, a Bay Zoltán általános iskolában belső felújítások zajlottak, és térkő burkolattal fedték le az udvar egy részét, az 5-ös iskolában felújították a tornatermi rész két öltözőjét és a hozzájuk tartozó vizesblokkokat, továbbá lecseréltek több nyílászárót. Emellett a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zeneiskolájában korszerűsítették a színpad és a nézőtér világítását, az az Ady Endre utcai épületben pedig lecserélték táncszőnyeget.
Teleki-Szávai Krisztina kitért arra is, hogy a Pánczél Imre-intézmény tavaly szeptemberben került a Gyulai Tankerületi Központ fenntartásába. Mint ismertette, az iskola ingatlana rendkívül elhanyagolt állapotban volt, az intézmény nem rendelkezett érvényes villamos- és villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvekkel, valamint az udvari játszóeszközökre vonatkozó minősítéssel. Az iskola „autistaházának” egy része le volt zárva, mivel az alap süllyedése és az ennek következtében kialakult falrepedés miatt veszélyessé vált. A tankerületi központ elvégeztette a szükséges munkálatokat, és további beruházásokra is sor került, többek között a téli szünet idején meghibásodott fűtési rendszer korszerűsítésére. Az iskola emellett új játszótéri eszközöket is kapott.
Az igazgató arról is említést tett, hogy a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 2023. július 15-től lépcsőzetesen lép hatályba. Elmondta: a pedagógusok átlagbére meghaladja a bruttó 650 ezer forintot, és ehhez illetménynövekedések is járulhatnak. Jelezte: a következő tanévtől 21 százalékos béremelés várható, amelynek egy részét a teljesítményértékelés keretében adhatják a pedagógusoknak.
Kónya István megemlítette: saját erőből a tankerület több mint 200 millió forintot költött digitális oktatási eszközökre.
Kifejtette: a tankerülethez került Pánczél Imre-tagintézmény ingatlana rendkívül rossz állapotban volt, az új fenntartó eddig több mint 65 millió forintot költött arra, hogy a tanulók és a dolgozók olyan körülmények között legyenek, ami „elvárható minimum”. Hozzátette: reményeik szerint pályázati forrásból további fejlesztéseket tudnak az iskolában megvalósítani.
Arról is beszélt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség forrásaiból, közel 30 millió forintból megújulhat a Bay-iskola kis méretű műfüves pályája jövőre, és készül az 5-ös iskola 738 millió forintos fejlesztését tartalmazó terv.
Galbács Mihály a beszámoló kapcsán úgy fogalmazott: 2010-ben az önkormányzati iskolák elsősorban azért kerültek állami fenntartásba, hogy a gyengébb színvonalú intézményeket felhozzák az erősebbek szintjére, de szerinte ez a cél nem valósult meg.
Azt is mondta: a tankerületi igazgató összefoglalója a szocialista „termelési beszámolókra” emlékeztette.
Görgényi Ernő úgy reagált: „ha valaki tudja, hogy a kommunizmusban milyen volt egy termelési beszámoló, az a foximaxit végzett Galbács Mihály”.
Kiss Tamásné cáfolatként azt hozta fel, hogy a Bay-ösztöndíjakra olyan sok tehetséges diák pályázik az önkormányzatnál, hogy nehezen tudnak dönteni az odaítéléskor. Ez valaminek a következménye, a megfelelő családi háttér mellett az iskolai oktatásnak köszönhető – tette hozzá.
Kónya István szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselője „páros lábbal szállt bele” a pedagógusokba, a diákokba, a szülőkbe, valamint azokba a vállalkozókba, akiknek a munkája révén megújulhattak az iskolák. Emlékeztetett: több gyulai iskola is bázisintézmény, ezt a címet a szakmai teljesítmény után lehet megkapni.
Az alpolgármester úgy vélte, Galbács Mihály „nem is olvasta el a beszámolót, vagy ha elolvasta, komoly problémái lehetnek a szövegértéssel”. Azt javasolta a képviselőnek – aki felállt, és a terem másik végében kávét készített magának –, hogy kérjen majd bocsánatot a tankerületi igazgatótól és a teremben helyet foglaló iskolaigazgatóktól.
Leel-Őssy Gábor szerint Teleki-Szávai Krisztina „olyan össztűzbe keveredett, amit abszolút nem érdemel meg”. A szakmai beszámoló azokról a pedagógusokról szól, akik „szent küldetést teljesítenek” a „viharos oktatás mezején”, nem kéne politikát csinálni belőle – vélekedett.
A polgármester végezetül úgy fogalmazott: „aki a beszámolóban leírt szikár tényekkel nem tud vitatkozni, és egy demagóg politikus, az kezd el minősíteni”. Úgy vélte, érdemes köszönetet mondani azoknak, akik azért dolgoznak, hogy a gyerekek jobb teljesítményt nyújtsanak. Hozzátette: örül annak, hogy a pedagógusok bérrendezése is folyamatban van, „igazán megérdemlik”.
Azt is mondta: helyes döntés volt az iskolák állami fenntartásba helyezése, hiszen a „kétszülős családmodellben” az állam és az önkormányzatok is támogatják a tanintézményeket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tovább népszerűsítenék a szakképzést
A képviselők a Gyulai Szakképzési Centrum (GYSZC) 2023/2024-es tanévre vonatkozó beszámolóját egyhangúlag szavazták meg.
Pörneki Attila, a Gyulai Szakképzési Centrum új vezetője kiemelte: tíz pályaválasztás előtt álló diák közül hat a technikumot, illetve a szakképzést választja. Ez jó arány, de szeretnék még népszerűbbé tenni a képzéseiket – tette hozzá.
Hangsúlyozta: jó az együttműködésük az iparkamarával, folyamatosan monitorozzák a munkaerőpiaci igényeket. Arról is beszélt, hogy szeretnék, ha tovább bővülne a duális partnereik száma.
Arra is kitért, hogy a GYSZC diákjai szép eredményeket értek el a szakmai versenyeken, vizsgákon.
Kónya István a beszámoló kapcsán elmondta: a következő öt évben szeretnék a sporttelepet is fejleszteni, azon belül is a polgári rendeltetésű lőteret megújítani. Hozzátette: az a rendészeti képzésben részt vevőknek jó gyakorlati hely lenne, és akár a diákolimpiai lövészeti döntőnek is helyet adhatna.
