Pétek Edit, a szervezet elnöke elmondta: a 2022-ben a Nemzeti Panteon Alapítvány támogatásával megjelent kiadvány digitális változata a gyulaipanteon.hu oldalon érhető el tavaly december óta.
A portálon azokról olvashatnak a látogatók, akik Gyula város temetőiben nyugszanak, és fontos szerepet játszottak a település életében.
Az elnök ismertette, a honlapra mintegy 600 kép került fel, a jeles személyek sírját megörökítő fotók mellett a 10 gyulai temetőt bemutató képsorozat is készült, így akár virtuális sétát is tehetünk a sírkertekben.
Ferenczi István titkártól megtudtuk, jelenleg 92 személy életútja szerepel az oldalon, és 30 olyan jeles ember van, akiről még adatokat gyűjtenek.
Arról is említést tett, hogy a kiadvány tartalmát ötévente aktualizálják, a honlap pedig folyamatosan frissül. Hozzátette: egyesületük szívesen vesz minden segítő szándékú észrevételt, javaslatot.
A titkár lapunknak azt is kiemelte, hogy a gyulaipanteon.hu oldal és az alapjául szolgáló kiadvány is egyedülálló az országban.
A portálon olvasható ismertetőből kiderül: a kilenc jelenleg is működő gyulai temető többségének a helyét még a 19. században jelölték ki. A három katolikus temető – a Szentháromság, a Szent József és a Szent Kereszt (kolera) – Göndöcs Benedek apátplébánostól kapta a nevét. A református egyház három sírkertet kezel (a református új temetőt, a református ótemetőt és a gyulavári református temetőt), a görögkeleti egyház pedig kettőt (a nagyrománvárosi és a kisrománvárosi ortodox temetőt).
Részben működő a zsidó temető, amely valószínűleg 1857-ben nyílt meg. 1944-ben kísérlet történt a felszámolására, amire végül nem került sor. Mivel Gyulán nincs jelentős számú zsidó lakosság, csak ritkán vannak itt temetések. A sírkertet – ahol emléktábla emlékeztet az I. világháborúban elesettekre, és síremlék a holokauszt áldozataira – a város gondozza.
Az oldal megemlíti a szovjet katonák temetőjét is, ahol 247 szovjet katona nyugszik.
