Pluszforrás a Rosu utcára
A képviselő-testület egyhangú döntéssel további 55 millió 307 ezer forint pályázaton kívüli forrást biztosított az idei költségvetés céltartalékából a déli iparterület fejlesztésére. Az önerő megtérítésére az önkormányzat ráemelési kérelmet nyújt be a kormányhoz.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett: a déli iparterület kiépítésének gerincét képező Rosu utca közművezetékeinek és tervezett útjának megépítésére 1 milliárd 193 millió forint százszázalékos intenzitású támogatást nyert el az önkormányzat. Mivel ez nem fedezi teljes egészben a kivitelezés költségeit, a testület júniusban 126 millió 17 ezer forint saját forrást biztosított, most pedig további 55 millió 307 ezer forintot különített el a célra.
A polgármester jelezte: az áfából vissza tudnak igényelni 92 millió forintot, emellett ráemelési kérelmet nyújtanak be a kormányhoz. Hozzátette: ez jó eséllyel pozitív elbírálásban részesül, hiszen a Szent Miklós parkban lévő játszóház kialakításához nyújtott 110 millió forintból is megtérítettek az önkormányzatnak 108 millió forintot.
Elmondta: a Rosu utca építése négy lépcsőben zajlik, valamennyi ütemnél külön közbeszerzési eljáráson választják ki a kivitelezőket. Az ivóvíz- és a szennyvízrendszer, valamint a csapadékvíz-elvezetés kiépítése már elkezdődött; az útépítésre, a villamos hálózat átépítésére és a közvilágítás kiépítésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárásra pedig beérkeztek az ajánlatok, a legalacsonyabb összegű bruttó 495 millió 774 ezer forint. A 44. számú főút felőli útcsatlakozás kivitelezésére vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárás ellenőrzése is elkezdődött, beérkeztek ajánlatok közül a legalacsonyabb összege bruttó 156 millió 235 ezer forint. A távközlési alépítmény közbeszerzési eljárása szintén folyamatban van, a tervezői költségbecslés alapján a kivitelezés bruttó 21 millió 697 ezer forintba kerül.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) az előterjesztés kapcsán azt kérdezte, miért kellett négy részre bontani a közbeszerzést, a képviselő szerint „ha egyben kezelik azt, ugyanazt az eredményt érték volna el”. Azt is megjegyezte, hogy tudomása szerint a kisajátításban érintettek „dünnyögnek, hogy kevés pénzt kaptak a területekért”.
Görgényi Ernő azt válaszolta: Galbács Mihály a külterületi utak fejlesztéséről szóló napirendi pont tárgyalásakor (lásd lejjebb – a szerk.) nem „dünnyögött” azon, hogy több részre bontották a közbeszerzést, annál ugyanis nem gyulai vállalkozók nyertek az eljáráson. A polgármester szerint a képviselőnek csak akkor van baja, ha helyi vállalkozók érintettek, pedig velük a város többek között az adózás szempontjából is jól jár. Hozzátette: azzal, hogy részekre bontanak egy közbeszerzést, a kkv-knak segítenek, hiszen azok a kisebb összegű beruházásokat könnyebb megfinanszírozni.
Kifejtette: a déli ipari parkhoz kapcsolódó pályázat esetében azért bontották több részre a közbeszerzést, mert 43 magántulajdonú ingatlanból kellett területeket megszerezniük a beruházás megvalósításához, ami meglehetősen időigényes. Mivel december 31-ig le kell zárulnia a projektnek, előre vették azokat a munkafázisokat, amelyeket nem érintett a tulajdonjogok bejegyzése, így garantálni lehetett, hogy időben elkészülnek mindennel.
A kisajátítások kapcsán úgy fogalmazott: az önkormányzatnak a település érdekeit kell néznie. Galbács felvetései alapján ezek érvényesültek, a város jó áron tudta az érintett területeket megszerezni. Úgy látszik, hogy a képviselő ennek nem örül – fűzte hozzá.
Fejlesztik a külterületi úthálózatot
Gyula város külterületi útjainak fejlesztéséről szintén egyhangú döntést hozott a képviselő-testület, a beruházásokat az Agrárminisztérium Vidékfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárságától elnyert pályázati támogatásból valósítják meg.
Az előterjesztésből kiderül: az Uhrin János utcán négy méter széles aszfaltozott utat építenek; míg az Ottlakai dűlőn, a Bicerei kertekhez vezető dűlőn, a Pósteleki úton, az Y elágazás jobb oldalán lévő földúton, valamint Sándorhegyen három méter széles útalapot raknak le.
Görgényi Ernő emlékeztetett: a pályázatban eredetileg a Seregély utca is szerepelt, ahol három méter széles útalapot készítettek volna. Mint ismertette, az utca pontos geodéziai kitűzése során szembesültek azzal, hogy a tervezett út a területen lévő közművek miatt nem építhető meg a terv szerint, a tervező ugyanis nem vette figyelembe a villanyoszlopok elhelyezkedését.
A villanyoszlopok áthelyezésére se idő, se pénz nincs, ezért a gyulai polgármesteri hivatal mérnöki osztályának szakemberei a korábban beérkezett útfelújítási igények alapján egy másik területet kerestek a Seregély utca helyett – fejtette ki a polgármester. Hozzátette: a Sándorhegyi út mindenben megfelel a pályázat kritériumainak.
Közölte: a feltételes közbeszerzési eljárás lezajlott, a nyertes ajánlattevővel megkötötték a szerződést azzal a feltétellel, hogy a támogató okiratot módosítani kell.
A városvezető arról is beszámolt, hogy Szabó Károly (Fidesz–KDNP) önkormányzati képviselő kérésére más forrást keresnek a Seregély utca felújítására.
Módosított költségvetés
A képviselők 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazták meg az idei költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosítását. A döntéssel az önkormányzat egymilliárd forint szabadpénzeszközt tud lekötni és kamatoztatni év közben.
Növekvő illetmények
A képviselő-testület egyhangú döntést hozott Makráné Gombkötő Zita, Gyula Város Egyesített Óvodája (GYVEÓ) intézményvezetőjének illetményéről.
Görgényi Ernő a határozat elfogadása előtt elmondta: az intézményvezető illetményének emeléséről az Országgyűlés által elfogadott, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény alapján kell döntést hoznia a testületnek mint a munkáltatói jogok gyakorlójának. Arról, hogy a GYVEÓ tagintézményeinél az óvodapedagógusoknak mennyivel emelkedik az illetményük, Makráné Gombkötő Zita tájékoztatja majd az érintetteket szeptember 15-ig – tette hozzá.
Lezárult a partnerségi eljárás
A képviselő-testület 12 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett fogadta el a Gyula város helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálati eljárásában elkészített terveit, a beérkezett szakmai véleményeket, valamint a partnerségi eljárásról készített feljegyzést.
A polgármester felidézte: 2022 áprilisában indult el a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet, valamint a településszerkezeti és a szabályozási terv felülvizsgálata a város teljes közigazgatási területére vonatkozóan.
Az elkészült módosítási javaslattal kapcsolatban a közzétételétől számított tizenöt napon belül, augusztus 3-ig lehetett észrevételt, javaslatot tenni; a megadott határidőn belül egy vélemény érkezett elektronikus úton. A tervezetet emellett az államigazgatási szervekkel, valamint a Békés vármegyei önkormányzattal is véleményeztették – ismertette a városvezető.