Gyulai Hírlap - Nehéz éven vannak túl az önkormányzati cégek, a Gyulai Közüzemi NKft. csaknem 400 milliós követelésállománnyal küzd

Komoly követelésállománnyal küzdenek

Az ülésen több önkormányzati cég 2022-es gazdálkodásáról és 2023-as üzleti tervéről tárgyalt a képviselő-testület, valamennyi határozati javaslatot egyhangúlag fogadta el. 

A Gyulai Közüzemi NKft. 1 milliárd 593 millió forint mérlegfőösszeggel és 31 millió 169 ezer forint nyereséggel zárta a 2022-es évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég idén 3 milliárd 140 millió forint bevételt és 29 millió 976 ezer forint nyereséget tervez. A képviselő-testület a társaság idei beruházási tervét is elfogadta, amely nettó 317 millió 400 ezer forinttal számol. Ebből 175 millió 450 ezer forint önkormányzati, 141 millió 950 ezer forint saját beruházási keret. A grémium egyúttal arról is határozott, hogy 35 millió forint tagi kölcsönt nyújt a cégnek az átrakóállomás elöregedett gépészetének felújítására. 

Daróczi László ügyvezető elmondta: az energiaárak emelkedése negatívan befolyásolja a 2023-as évet. Jelezte: június 1-jétől 10 százalékos béremelést terveznek, ez 71 millió forint többletköltséget jelent a cég számára.

Arról is beszélt, hogy július 1-jétől átalakul az országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer, a tevékenységet a MOHU-MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. veszi át koncesszorként. Elhangzott: a Gyulai Közüzemi NKft. alvállalkozóként továbbra is ellátja a hulladékátrakó üzemeltetését és a szemétszállítást. Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy várhatóan jelentősen kibővül a cég feladatellátási területe: Sarkad, Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Kötegyán, Kétegyháza és Elek is a gyulai központú rendszerbe kerül majd.

Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester az előterjesztés tárgyalásakor bejelentette: a víziközmű és a szennyvízhálózat üzemeltetését is át kell adni idén az államnak. Mint ismertette, jogszabály írja elő, hogy 150 ezer egységtől működhet önállóan egy víziközmű-vállalat, Gyula azonban önállóan nem éri ezt el, a szolgáltatásait igénybe vevő tagtelepülések pedig nem kívánnak csatlakozni hozzá, hiszen nem tudják a veszteségüket finanszírozni.

Az ügyvezető Szalai György kérdésére elmondta: a víziközmű-szolgáltatásért nem fizető tagtelepülések tartozásából adódó követelésállomány megközelíti a 400 millió forintot. Ez már likviditási gondot okoz a cégnek, ezért 100 milliós hitelt vettek fel, amelyből júniusig végéig biztosítani tudják a működésüket. Daróczi László jelezte: a fizetőképességük biztosítása érdekében 500 milliós állami támogatást igényelnek. Hozzátette: ha ezt az év végéig nem tudják visszafizetni, át kell adniuk a víziközműhöz és a szennyvízhálózat üzemeltetéséhez kapcsolódó vagyont az államnak.

Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) úgy fogalmazott: nem tud olyan területet mondani, „amire az állam rátette a kezét, és jobban működött”.

Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) szerint „szándékos vagyonátruházásról van szó”. Kifejtette: a szolgáltatóknak az állam felé vezetékadót kell fizetniük, ezért azonban „egy buznyákot nem kapnak cserébe”, így nem marad forrásuk a hálózat karbantartására.

A képviselő azt is mondta: a Gyulai Közüzemi NKft. kivételével a napirenden szereplő cégek egyike sem szerepelteti a beszámolójában az átlagos statisztikai létszámot, amelyből következtetni lehet arra, hogy mennyi a dolgozók átlagos jövedelme. Az ülés során többször is visszatért a témára.

Görgényi Ernő a későbbiekben úgy reagált erre: Galbács Mihály „úgy lovagol ezen a kérdésen, hogy az ügyészség szerint a saját rokonát úgy foglalkoztatta közpénzből, hogy az nem végzett munkát”. A polgármester szerint ez visszatetsző.

Kiss Tamásné (Fidesz–KDNP) a napirendi pont kapcsán arról számolt be, hogy a Rulikowski utcai lakótelepen élők aláírásgyűjtést akarnak indítani a szelektív hulladékgyűjtő szigetek megszüntetése érdekében. Hozzátette: a lakóknak azzal van problémájuk, hogy a szigetek környéke szemetes, ezért azt kérte, hogy a kukák környezetét is tartsák rendben a Gyulai Közüzemi NKft. dolgozói. 

Daróczi László kifejtette: korábban heti egy alkalommal, jelenleg heti három-négy alkalommal ürítik a konténereket a hulladékgyűjtő szigeteken, ez „a kapacitásuk csúcsát” jelenti. Hozzáfűzte: munkatársaik a konténerek ürítésekor a szigetek környezetét is rendbe teszik, de sokszor már tíz perc múlva újra szemetes lesz a helyszín. Arra, hogy mindennap összeseperjék a hulladékgyűjtők környékét, nincs kapacitásuk, de igyekeznek megoldani a problémát – mondta.

Szabó Károly (Fidesz–KDNP) a téma kapcsán megjegyezte: a kertvárosi területeken azért kellett megszüntetni a szigeteket, mert sokan nem rendeltetésszerűen használták azokat, ezért „szemétteleppé” váltak. 

Optimistán, de a realitások talaján maradva

A Gyulai Várfürdő Kft. a 2022-es évet 6 milliárd 526 millió forint mérlegfőösszeggel és 213 millió 262 ezer forint nyereséggel zárta, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 2023-ban 107 millió 435 ezer forint adózott eredménnyel számol.

Görgényi Ernő az előterjesztés kapcsán aláhúzta: a Gyulai Várfürdő azon kevés magyarországi fürdő közé tartozik, amely nyereséges volt.

A Gyulai Várfürdő beszámolójából kiderül: a 2022-es év vendégforgalma 10,6 százalékkal maradt el a 2019-es évétől, jelentősebb forgalomelmaradást a tavaszi és az őszi időszakban tapasztaltak. Az éves látogatószám meghaladta a várakozásokat, több mint 547 ezer volt, ez többek között a belföldi úti célokat propagáló országos kampánynak, a SZÉP-kártya-kedvezményeknek, a kedvező nyári időjárásnak, valamint a külföldi vendégek esetében a gyenge forintárfolyamnak köszönhető – írták.

Kun Miklós ügyvezető kifejtette: a 2022-es és 2023-as évben átkerült a hangsúly az energiahatékony és fenntartható üzemeltetésre, de továbbra is zajlanak a fürdőben a látogatószám és a szolgáltatás minőségének emelését szolgáló fejlesztések.

Emlékeztetett: a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával megvalósuló, 3,2 milliárd forintos projektjük első elemeként tavaly megújult a fürdő gyermek-víziparadicsoma.

A második lépcsőben átépítik a fürdő főépületét és a hozzákapcsolódó, korábban a reumatológiai szakrendelésnek helyet adó épületrészt. A kivitelezés a közbeszerzési eljárás lezárulta után, májusban kezdődhet el. A beruházás során a gyógyászat egy része átkerül a korábban a reumatológiának helyet adó épületrészbe, és a beautymasszázs is új helyet kap. Bővítik az öltözőkapacitásokat, és új éttermet, raktárakat, dolgozói öltözőket is kialakítanak a felújított létesítményben. Emellett a pihenőtér csaknem 200 négyzetméterrel bővül majd a főépületben – ismertette az ügyvezető.

Elmondta: a harmadik ütem az 1833-ban épült lovarda rekonstrukciója; ennek előkészületei is megkezdődtek már, a tervek szerint még idén elindulnak a munkálatok.

Az üzemeltetés biztonságát és a szolgáltatási minőség garantálását szolgáló, önerőből megvalósuló fejlesztések közé tartozik a dögönyözős medence átalakítása, amelyet még a nyári időszak előtt befejeznek. Kun Miklós kiemelte: a fejlesztés révén jobb vízminőséget tudnak majd biztosítani, és a délkelet-magyarországi régió egyik legszebb medencéjévé válik a dögönyözős.

Az ügyvezető arról is beszámolt, hogy a fürdő meglévő, 50 kilowatt kapacitású napelemparkját 500 kilowattosra bővítik, ami az áramfogyasztásuk 16,2 százalékát biztosítja majd.

Emlékeztetett: a fürdő Gyulai Húskombinát mögött található 4-es kútját újra beüzemelik, és a vizét átvezetik a város alatt a fürdőbe. A fejlesztéshez kapcsolódóan új hőközpontot és gáztalanítót alakítanak ki, így ősztől földgáz helyett a kút vizével fűthetik majd az 50 méteres medence vizét. Emellett a kút pótvizet is biztosít majd a medencéhez.

A kisökörjárási 5-ös kút bekötővezetékét szintén lecserélik – számolt be róla Kun Miklós. Hőcserélőkön keresztül a 92 fokos termálvízzel fűtik majd a fürdő épületét, és a kút biztosítja majd a szükséges nagyobb vízmennyiséget.

Az ügyvezető kitért rá, hogy a gyermekparadicsom mögötti körvécét és bódét lebontják, a helyükre új, nagyobb kapacitású vizesblokkot építenek.

Jelezte: a fürdő hamarosan „készpénzmentessé” válik, a vendégek bankkártyával vagy órás rendszerrel tudnak majd fizetni a fürdő területén.

Arról is beszélt, hogy a fürdő parkjában automata öntözőrendszert építenek ki, ennek is megkezdődött az előkészítése.  

Kun Miklós a tavalyi beruházásokról szólva kiemelte: a fürdő egész területén optikai kábeleket fektettek, ami révén az összes vízkezelési rendszer egy platformon működhet, és bekamerázhatták a medencéket.

Galbács Mihály kérdésére kifejtette: az Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben tulajdonrésszel rendelkező NLP Nemzeti Légiipari Projekt Kft. egy holdingosítási folyamat során technikailag beolvadt a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-be, ezért az ügyvezetői megbízatása megszűnt a cégnél, így a taggyűlés határozata értelmében újra felveszi a munkabérét a fürdőben.  

A Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselője úgy vélte, a fürdő üzleti terve nem kellőképpen megalapozott, „az anyagköltség elnagyolt”.

Kun Miklós úgy reagált: bevételt tervezni egy ilyen időszakban nagyon nehéz. Mint fogalmazott, próbáltak optimistán, de a realitások talaján maradva tervezni. Hozzátette: a 2019-es látogatószámokat még idén sem érik el, 580 ezer fővel számolnak. Mint mondta, a pandémia utáni lassú konszolidáció miatt az ágazat szereplőinek árat kellett emelniük, aminek kereslet-visszafogó hatása van. Arról is beszélt, hogy a bérek tekintetében óvatosan terveztek, 14,5 százalékos emelést hajtottak végre. Azt is mondta: az anyagköltségeknél azért számolnak nagyobb tétellel, mert a gáz- és az árambeszerzések terén is kitettek a tőzsdei mozgásoknak.

Görgényi Ernő megjegyezte: Galbács Mihályt visszahívták a képviselő-testület gazdasági bizottságából, mert az ügyészség vádat emelt ellene. Hozzáfűzte: a képviselő „életében nem vezetett céget, egyszer vezetett egy futballklubot, annak is az lett a vége, hogy most sikkasztás, költségvetési csalás és okirat-hamisítás miatt bíróság előtt áll, és ebből a pozícióból próbálja meg kioktatni a város sikeres és a munkájukat tisztességesen végző ügyvezetőit”.  

Galbács Mihály azt válaszolta: a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a választások előtt indítványozta az ügyészségnél, hogy szüntessék meg a nyomozást, amire az ügyészség választások után nemet mondott, így a NAV kénytelen volt tovább lépni. A képviselő szerint komoly esélyei vannak a bíróságon, bízik annak függetlenségében és pártatlanságában. „Nem fogok olyan ítéletet kapni, mint a sógora” – jelentette ki.

„Mi is bízunk a magyar bíróság függetlenségében és pártatlanságában. Annyi rossz hírem van, hogy Polt Péter az országgyűlésnek most számolt be az ügyészség 2021. évi munkájáról, és 98,8 százalékos a váderedményességük” – reagált a polgármester.

Kun Miklós az úszásoktatással és az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatellátásról is tájékoztatta a képviselő-testületet az ülésen. Emlékeztetett: az energiaköltségek drasztikus emelkedése miatt 2022 októberében leállították az 50 méteres versenyuszoda üzemeltetését, így az óvodai és az iskolai úszásoktatást kisebb fennakadásokkal tudták biztosítani. Jelezte: 2023 szeptemberétől valamennyi medence rendelkezésre áll majd a feladat ellátásához.

Elmondta: 2022-ben tizenkét óvodából 134 gyermek és hét iskolából 42 osztály vett részt úszásoktatáson. A Gyulai Várfürdő úszószakosztályának taglétszáma 200 körül mozog.

Közölte: a szakosztály 1,4 millió forintos pozitív eredménnyel zárja a tavalyi évet. A Magyar Úszószövetségtől 13,2 millió forint, a gyulai önkormányzattól 7,2 millió forint támogatás érkezik a feladatellátásra, tagdíjakból pedig 10,2 millió forint folyt be 2022-ben. A feladathoz kapcsolódó bérköltségekre 28,2 millió forintot, versenyeztetésre 3,8 millió forintot biztosított a fürdő – ismertette Kun Miklós, megjegyezve, hogy a fürdő nem számol fel pályabérleti díjat az egyesületének.

Az ügyvezető Galbács Mihály kérdésére arról is beszámolt, hogy a feladatellátásból származó pluszbevételeket az üzemeltetésre fordítják.

Kiss Tamásné aláhúzta: a Gyulai Úszókért Alapítvány évente mintegy kétmillió forintot fordít edzőtáborok szervezésére.

Görgényi Ernő kiemelte: Gyulán egyedülálló módon nemzedékek óta gondoskodnak arról, hogy a gyerekek megtanuljanak úszni.  

A nehézségek ellenére jó évet zártak

Az Erkel Ferenc NKft. tavalyi évről szóló egyszerűsített éves beszámolóját 751 millió 169 ezer forint bevétellel és 10 millió 488 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a képviselő-testület, a nyereséget eredménytartalékba helyezik. A cég idén 798 millió 171 ezer forint bevételt tervez, nyereséggel nem számol.

Kónya István (Fidesz–KDNP) alpolgármester az előterjesztés tárgyalásakor elmondta: a koronavírus-járvány utáni nehéz helyzet új szemléletet követelt a gazdasági társaságok vezetőitől, köztük az Erkel Ferenc NKft. két ügyvezetőjétől, Fekete-Dombi Ildikótól és Katona Katalintól. Ennek ellenére teljesültek a 2021-es üzleti tervben foglaltak, és a gyulai vár, valamint az Almásy-kastély mellett még a Kohán Képtár látogatószáma is növekedett. Utóbbi kapcsán az alpolgármester megköszönte Durkó Károlynak, az oktatási és kulturális bizottság elnökének a kiállítások szervezésében nyújtott segítségét. Kitért arra is, hogy a 2021-ben megnyílt Stefánia-szárny mára népszerű rendezvényhelyszín lett.

Az alpolgármester kiemelte: a cég közművelődés területén dolgozó munkatársai számos civil szervezeteknek szóló pályázatot is koordináltak. Hozzátette: az orosz–ukrán háború okozta gazdasági nehézségek miatt idén még nem írtak ki hasonló pályázatokat, de bíznak benne, hogy az év második felében újra megnyílnak ezek a források.

Az előremenekülést választották

A Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. 114 millió 768 ezer forint bevétellel és 12 millió 389 ezer forint nyereséggel zárta a tavalyi évet, utóbbit eredménytartalékba helyezik. A cég 157 millió 137 ezer forint bevétellel és 146 ezer forint adózott eredménnyel számol 2022-es üzleti tervében.

Komoróczki Aliz ügyvezető úgy fogalmazott: a 2022-es év elejét bizonytalanság övezte, de a turisztikai szereplők és az önkormányzat partnerségével szakmailag és pénzügyileg is eredményes évet zárt a cég.

Közölte: a gyulai polgármesteri hivatal adócsoportjának nyilvántartása szerint csaknem 564 ezer vendégéjszakát töltöttek el tavaly Gyulán, ez 43 százalékkal több, mint 2021-ben, de közel három százalékkal elmarad a 2019-es adatoktól. Az ügyvezető ismertette: 2022-ben 200 ezer vendég érkezett a fürdővárosba, 82 százalékuk belföldről, 18 százalékuk külföldről, elsősorban Romániából. Az átlagos tartózkodási idő megközelítette a három éjszakát. 

Komoróczki Aliz arról is beszámolt, hogy tavaly befejeződött a turisztikai arculatváltás első üteme, és élesítették az új városi turisztikai portált. Megemlítette: az energiaválság miatti bizonytalanság ellensúlyozására a turisztikai ágazat szereplőivel közösen elindították a Gyula nyitva van! marketingkampányt. 

Kifejtette: a 2023-as költségvetés tervezésekor az előremenekülést választották. A cég tulajdonosi körének hozzájárulása révén idén 55 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésre a büdzsében marketingcélokra, mint tavaly.

A szakember kitért rá, hogy idén két újabb gyulai szállodával, az Elizabeth Hotellel és a Wellness Hotel Gyulával bővült a fürdővárosi turisztikai szervezet tulajdonosi köre, és a Park Hotel Gyula is bejelentette üzletrészvásárlási szándékát.

Emelkedett a nettó árbevétel

A Gyulahús Kft. tavalyi évi gazdálkodásról szóló beszámolóját és idei üzleti tervét, a cég gazdasági érdekeire tekintettel, zárt ülésen tárgyalta a képviselő-testület. Daka Zsolt ügyvezető lapunk megkeresésére elmondta: 2021-hez képest több mint 20 százalékkal, 8,3 milliárd forintról 10,2 milliárd forintra emelkedett tavaly a Gyulahús Kft. nettó árbevétele, míg adózott eredménye, az energiaárak drasztikus emelkedése miatt, 655,9 millió forintról 207 millió forintra csökkent. A nyereséget a képviselő-testület döntése értelmében eredménytartalékba helyezik.

Az ügyvezető közölte: az árbevételek mintegy 80 százaléka a belföldi értékesítésből származik, termékeik minden nagy hazai élelmiszerláncnál elérhetők. Hozzátette: 12 országba exportáltak tavaly, a legtöbbet Nagy-Britanniába és Csehországba, de a lengyel piaci értékesítésük is jelentős.  

Beszámolt róla, hogy üzemeikbe napelemes kiserőműveket telepítettek, amelyek villamosenergia-felhasználásuk mintegy 15 százalékát biztosítják majd éves szinten. Emellett technológiai berendezéseket is vásároltak tavaly, és korszerűsítették a Kétegyházi úti telephely hőellátási rendszerét, ami gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. A fejlesztések összköltsége mintegy 700 millió forint, és valamennyi saját forrásból valósult meg – ismertette.

Daka Zsolttól megtudtuk, a tavalyi energiaár-emelkedés után az év elején az alapanyagárak is emelkedni kezdtek, így a cég idén sem számíthat könnyű évre.

Folytatódnak az egyeztetések a gyermekügyeletről

Térítésmentesen az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) használatába adta a képviselő-testület az alapellátási orvosi ügyelethez szükséges ingatlanrészeket és eszközöket május 1-jétől július 31-ig. Az erről szóló határozati javaslatokat 10 igennel, Leel-Őssy Gábor tartózkodása mellett szavazták meg a jelen lévő képviselők.

Görgényi Ernő emlékeztetett: május 1-jétől Békés vármegyében is az állam működteti majd az alapellátási ügyeleti rendszert. Kifejtette: az önkormányzatnak komoly nehézségeket okozott az ügyelet biztosítása, hiszen az állami normatíva csak a tényleges költségek felét fedezte, és szakembereket is nehéz volt találni a feladatra.

Az OMSZ által működtetett ügyelet telefonon az 1830-as telefonszámon érhető el, hétköznap 16 és 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon egész nap. A szakemberek telefonos tanácsot adnak, vagy szükség esetén ügyeleti kocsit küldenek, illetve riasztják a mentőket. Személyesen a háziorvosi ügyelet hétköznap 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 8-tól 14 óráig kereshető fel, míg a sürgősségi ügyelet hétköznap 22 és 8 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 14 és 8 óra között. Gyulán a felnőttek esetében mindkettő az ügyeleti ellátás korábbi helyszínén, a Béke sugárúti „Zöldkeresztben” érhető el. Az alapellátási gyermekügyelet a fürdővárosban továbbra is a kórház gyermekosztályán működik. Ez hétköznapokon 16 és 22 óra között, hétvégén és ünnepnapokon 8 és 16 óra között kereshető fel.

Utóbbi kapcsán a polgármester elmondta: az OMSZ eredeti elképzelései szerint ügyeleti időben gyermekorvos csak Békéscsabán lenne, Gyulán, a „Zöldkeresztben” felnőttorvos látná el a gyermekeket, és szükség esetén telefonon kérne segítséget a békéscsabai ügyeletes gyermekorvostól.

Görgényi Ernő leszögezte: ezt az elképzelést nem tartják megfelelőnek, ezért Kovács Józseffel, a térség országgyűlési képviselőjével márciusban levélben fordultak a mentőszolgálathoz. Ebben megfogalmazták: Gyulán az önkormányzat által biztosított forrásból 2014 óta működik a kórházban gyermekügyelet, amellyel a helyiek és a turisták is elégedettek. Azt kérték, továbbra is a gyerekosztályon biztosítsák az ügyeletet, gyermekszakorvos bevonásával. A kérdésről telefonon és személyesen is egyeztettek a mentőszolgálat regionális vezetőivel, akikkel abban állapodtak meg, hogy július 31-ig változatlan módon, önkormányzati forrásból működik a gyermekügyeleti ellátás a városban. Ez idő alatt kielemzik a szükséges adatokat, és javaslatot tesznek az OMSZ-nek az önálló gyulai gyermekügyeleti rendszer működtetésére.

A településvezető jelezte: három hónap múlva az ügy alakulásától függően dönt arról ismét a képviselő-testület, hogy hosszú távon is a mentőszolgálat használatába adja-e ingyen az ügyeleti ellátáshoz szükséges ingatlanrészeket és eszközöket.

Bérfejlesztés

A Mogyoróssy János Városi Könyvtár bérfejlesztésére 4,3 millió forintot, a gyulai polgármesteri hivatal köztisztviselőinek és munkavállalónak béremelésére 16,4 millió forintot biztosított egyhangú döntésével a képviselő-testület.

Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor elmondta: a könyvtár dolgozóinak bére 10 százalékkal emelkedik; a bérfejlesztésre az idei költségvetés tartalékkerete nyújt fedezetet.

A polgármesteri hivatal dolgozóinak jelenlegi illetménye nemcsak a versenyszférához viszonyítva, hanem a magyarországi közszolgálati szférához képest is alacsony – fejtette ki a településvezető. Mint ismertette, a dolgozók mindössze 30 százalékát érintette a garantált bérminimum emelkedése, a néhány ezer forinttal a minimálbér felett keresők illetményét az önkormányzat nemrégiben saját forrásból emelte 8 százalékkal. A diplomás munkaerő megtartására érdekében a képviselő-testület további 5 százalékos bérfejlesztést hajt végre, amelyre a kormánytól kapott több mint 210 millió forint plusznormatíva nyújt fedezetet.

 

Egyirányú lesz a Szőlős utca egy szakasza

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében a Ferencesek tere irányába egyirányúsítják a Szőlős utca Scherer Ferenc utca és Ferencesek tere közti szakaszát a lakosság kérésére. A kerékpárosok továbbra is mindkét irányba közlekedhetnek.

Görgényi Ernő elmondta: a szűk keresztmetszetű utcán két intézmény is található, ezért a reggeli és a délutáni órákban jelentősebb torlódások, balesetveszélyes helyzetek alakulnak ki.

Mittag Mónika (Fidesz–KDNP), a körzet önkormányzati képviselője kifejtette: egyetért a lakók kérésével, a döntés mindenképp szükséges a balesetveszély megszüntetése érdekében.

Önkormányzati forrásból épül meg az ovifocipálya

A képviselő-testület arról is egyhangúlag határozott, hogy 7,5 millió forint önkormányzati forrásból valósulhat meg a törökzugi óvoda műfüves ovifocipályája.

Kónya István alpolgármester felelevenítette: 2021 novemberében döntött arról a grémium, hogy pályázatot nyújt be az Ovi-Sport Közhasznú Alapítvány kiírására. A képviselő-testület 6 millió forint önrészt biztosított a fejlesztéshez a 2022-es költségvetésben, a Gyulahús Kft. pedig 13 millió forint társasági adót ajánlott fel az alapítványnak annak érdekében, hogy az önkormányzat a kiírásnak megfelelően elbírálás nélkül, automatikusan megkaphassa a támogatást.

Mivel a Magyar Röplabda Szövetség nem támogatta, hogy az alapítvány a társaságiadó-felajánlások révén valósítsa meg a pályázati programot, a szervezet idén biztosan nem tud elegendő forrást biztosítani a gyulai sportóvoda beruházására. Az alpolgármester ezért azt javasolta, a fejlesztést – módosított műszaki tartalommal – valósítsa meg az önkormányzat a pályázathoz biztosított önerőből és a választókerületi karbantartási keretéből elkülönített összegből.

Kónya István közölte: lefolytatták a munkaterület előkészítési munkálataira és a futballpálya kialakítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat. Jelezte: reményeik szerint májusra elkészül a beruházás.

Kiemelte: a 6x12 méteres pálya a kézilabda, röplabda, kosárlabda és a floorball alapjainak elsajátítására is alkalmas lesz.

 

Dinópark nyílik Gyulán

A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében dinóparkot hozhat létre egy cég a Sík-tanya udvarának egy részén és a szomszédos, szintén önkormányzati területen. 

Görgényi Ernő emlékeztetett: a Kisökörjárás tanya 18. szám alatti Sík-tanyát térítésmentesen a Gyulai Nagycsaládosok Egyesületének használatába adták 2021-ben.

Hozzátette: az ingatlan alapterülete jóval meghaladja a tanyaudvar területét. Kifejtette: ez a legmegfelelőbb helyszín a dinóparknak, hiszen a gyulaiak és turisták számára is könnyen megközelíthető.

A polgármester azt is elmondta: az önkormányzatot megkereső Dino Ősvilág Kft. több településen is működtet hasonló parkot. A tervek szerint a látogatókat Gyulán asztali játékokkal berendezett sátorban fogadják, majd egy tanösvényt járhatnak végig, ahol megismerkedhetnek a dinoszauruszok fajtáival, és természettudományos ismereteket szerezhetnek. Emellett a gyerekeket ugrálóvár és játékautók is várják majd.

Az önkormányzat a dinóparkhoz szükséges területet havi 200 ezer forintért adja bérbe öt évre.

Új gyerekorvos

Az ülésen arról is egyhangú döntés született, hogy július 1-jétől Mózes Katalin csecsemő- és gyermekgyógyász, nefrológus veszi át Stein Tamás praxisát az 5-ös számú házigyermekorvosi körzetben.