A megszokott módon az interpellációs órával kezdődött a gyulai képviselő-testület ülése január 26-án a városháza dísztermében. Az év első rendes ülésén a közvilágítás, a polgármesteri hivatal gyulavári kirendeltsége, valamint az Airbus-gyár is téma volt.
Az első felszólaló Kiss Tamásné (Fidesz) volt, aki két témával érkezett a tanácskozásra. Elmondta, a Temesvári úti kerékpárút egy szakaszán már december közepe óta nem működik a közvilágítás, valamint a Gyöngyvirág téren is hasonló problémák vannak. A képviselő újra interpellált a Kodály Zoltán utcánál található hirdetőtáblákról, az azokon található óriásplakátokat ugyanis senki sem tartja karban, gyakran leszakadnak, begyűrödnek a tartóoszlopok közé.
A közvilágítás kapcsán Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester hangsúlyozta: Gyula városában sehol sem kapcsoltak le közvilágítást takarékosság céljából, nem is fognak, ha valahol nem világítanak a lámpák, azt műszaki hiba okozza.
Molnár Csaba, a mérnöki osztály vezetője kifejtette, az érintett szakaszon évek óta problémák vannak, kétszer is megsérült a lámpákat ellátó rendszer, jelenleg is folyamatban van a hiba feltárása és elhárítása.
Hozzátette: a Gyöngyvirág téri világítás is visszatérő probléma, többször is jelezték azt a Démásznak, most újra szólni fognak.
A táblák és plakátok ügyében Boros Tamás, az igazgatási osztály vezetője válaszolt. Mint mondta, a legutóbbi alkalommal megkeresték a tulajdonost, aki azt ígérte, hogy rendbe rakja a hirdetési felületeket – Kiss Tamásné szerint ez nem történt meg –, most újra felszólítják, valamint jelezni fogják az ügyet az illetékes kormányhivatalnak is.
Szabó Károly (Fidesz) a polgármesteri hivatal gyulavári kirendeltségéről szólt a grémium előtt. Az épületben üzemel egy önkormányzati iroda és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár fiókkönyvtára, valamint ott kapott helyett Bay Zoltán-emlékkiállítás is. Az épület tetőszerkezete több helyen beázik, a belső tereken pereg a vakolat, így felújításra lenne szükség.
Görgényi Ernő elmondása szerint a mérnöki osztály felmérette az elvégzendő munkálatokat: a villamos hálózat felújításának becsült költsége 4,5 millió forint, a tetőjavítás költsége 3,5 millió forint, a nyílászárók cseréje pedig szintén 4,5 millió forint lenne.
Kiemelte: ezeket mind valószínűleg nem tudják az idei évben elvégezni, megfelelő pályázat jelenleg nincs, a költségvetésbe fogják betervezni legalább a tetőfelújítást, amely a legsürgősebb mind közül, ezt pedig valószínűleg még az idei évben el is végzik.
Az utolsó felszólaló Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) volt, aki három kérdéssel érkezett az ülésre. Érdeklődött arról, hogy az Airbus-gyárban elindult-e már a termelés, illetve hány gyulait foglalkoztat az üzem. Örömét fejezte ki, hogy elkészült a sportcsarnok mellett található körforgalom, de többen jelezték, hogy a kandeláberek rögzítőcsavarjain a zárókupakok furcsán állnak.
Utolsó kérdésében arról beszélt, hogy a napokban az interneten jelentek meg cikkek azzal kapcsolatban, hogy a gyógy- és termálfürdőket államosítaná a kormány. Mint mondta, 2018-ban Görgényi Ernő azt mondta, hogy amíg ő vezeti a várost, addig a Gyulai Várfürdő nem lesz eladva. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy változott-e az álláspont azóta.
A polgármester aláhúzta: a Gyulai Várfürdőt a gyulai polgárok építették fel, az elmúlt évtizedekben sok állami és európai uniós támogatás érkezett a fejlesztésekre, de a legtöbb esetben ezekhez komoly önerőt biztosított a városvezetés és a fürdő, éppen ezért szó sem lehet arról, hogy a várfürdő tulajdoni viszonya megváltozzon, személy szerint tárgyalni se volna hajlandó erről a témáról.
Hozzátette: a munkananyagról, amelyben a fürdők tulajdoni viszonyait taglalták, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium azóta megerősítette, hogy már nem aktuális.
Az Airbus-gyár kapcsán kifejtette, ott a hivatalos átadó után egyből megindult a termelés, arról viszont, hogy konkrétan hány gyulai dolgozik ott nincs konkrét adata az önkormányzatnak, hiszen egy magánvállaltról van szó, de a polgármester személy szerint több helyit is ismer, aki ott dolgozik.
A kandeláberek kérdésére Molnár Csaba adott választ, amelyből kiderült, hogy a tőcsavarokat azért hagyják hosszabbra, hogy segítse a későbbi beállításokat, véleménye szerint elmaradhatott a csavarok visszavágása. Az észrevételt jelezni fogják a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felé, akik gondoskodni fognak a problémáról.