Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter
Költségcsökkentő beruházások a fürdőnél
Görgényi Ernő polgármester (Fidesz–KDNP) az ülésen arról tájékoztatott, hogy a Gyulai Várfürdő vendégforgalma az első kilenc hónapban jelentősen meghaladta az üzleti tervben vállaltat, a látogatószám tavalyhoz képest több mint 58 százalékkal nőtt. Hozzátette: várhatóan idén is pozitív eredménnyel zár a fürdő. Azt is jelezte: 2023-ra az inflációt követő, 14 százalékos, kétlépcsős béremelést tervez a cég. Arról is beszámolt, hogy jövőre emelkedik a belépőjegyek ára; a gyulai igazolvánnyal rendelkező felnőttek jegye 1390 forintba, a diákoké és a nyugdíjasoké 1190 forintba kerül majd.
Kun Miklós úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány miatt a fürdő történetének talán legnehezebb időszakán vannak túl, és még ennél is nehezebb időszak előtt állnak, a látogatószám ennek ellenére jóval meghaladta a várakozásokat. Elmondta, a referenciaévnek számító 2019-től 10-12 százalékkal maradnak el, a vendégszám az év végére meghaladhatja az 500 ezret.
Mint ismertette, a látogatókörük több mint kétharmadát a visszatérő vendégek adják. Kitért arra is, hogy „magasabb pozicionálású” lett a város és a fürdő, így elsősorban a négycsillagos szállodákat választó, kevésbé árérzékeny vendégek érkeznek hozzájuk.
Az ügyvezető közölte: 1,5 milliárd forintot meghaladó árbevétellel és nulla vagy pluszos adózott eredménnyel zárják az évet, ezzel néhány nagy fürdő kivételével egyedülállók az országban.
Leszögezte: a hatékony, energiatakarékos üzemeltetésre került át a hangsúly a látogatószám és a szolgáltatói minőség emeléséről, ezért több olyan fejlesztést is terveznek, amellyel hosszú távon biztosítható a költséghatékonyság.
Elmondta: a Kisökörjárásban található ötös kút csővezetékét 421 méteres szakaszon lecserélik, ezzel biztonságosabbá válik az üzemeltetés, és a vízhozam is nőni fog. Emellett a hőcserélő kapacitásokat is bővítik, és megkezdték a vízforgató rendszerek optimalizálását.
Arról is beszámolt, hogy hozzáláttak a Kétegyházi úton található, csaknem húsz éve nem használt négyes kút vizének újbóli bevezetéséhez a fürdőbe, amihez 2,7 kilométer rossz állapotú bekötővezetéket kell átépíteniük. Kifejtette: egy új hőközpont kiépítése után a kút termálvizével fogják majd fűteni gáz helyett a jelenleg nem üzemelő versenyuszodát. Hozzátette: a beruházásra azért is szükség van, mert a közfürdők üzemeltetéséről szóló rendelet várható módosítása miatt hamarosan tilos lesz hideg vízzel hígítani a gyógyvizet, ezért jóval nagyobb vízmennyiségre lesz szükségük.
Az ügyvezető kiemelte: a tervek szerint a négyes és az ötös kút termálvizével a jövőben kiváltható a gázfűtés a fürdőben.
Arról is beszélt, hogy elkezdték előkészíteni 50 kilowatt kapacitású napelemparkjuk bővítését, amely éves áramfogyasztásuk 1-1,5 százalékát fedezi. A fürdő beszámolójából kiderül, egy korábbi energiaracionalizálási tanulmány szerint további 150-200 kilowattnyi napelemrendszer telepíthető a fürdő épületeire. Kun Miklós elképzelhetőnek tartja, hogy saját forrásból kell majd megvalósítaniuk a beruházást, de, mint mondta, az a jelenlegi energiaárak mellett akár egy éven belül megtérülhet. Hozzátette, akár a teljes éves áramfogyasztásuk tíz százalékát fedezhetik így.
Azt is elmondta, megkezdték a legnépszerűbb termálmedencéjük, a dögönyözős medence hidraulikai áttervezését annak érdekében, hogy még jobb legyen a vízminősége. Emellett a medencét újra is burkolják jövő tavasszal.
Kitért rá, hogy már januárban megkezdődhet a Gyulai Várfürdő főépületének átalakítása, amely annak a pályázatnak a második eleme, amelyre a Magyar Turisztikai Ügynökségtől nyertek el 2,88 milliárd forint 90 százalékos intenzitású támogatást. Emlékeztetett: a beruházás révén visszakerül a megyei kórháztól a fürdőhöz a reumatológia épülete, amelybe a gyógyászat költözik majd át, annak helyén pedig új öltözőket alakítanak ki.
Elmondta: a pályázat harmadik elemére, a termálpalota építésére a tervezői költségbecslés alapján már nem áll rendelkezésre elegendő összeg, ezért kezdeményezték a Magyar Turisztikai Ügynökségnél a műszaki tartalom módosítását. E szerint szaunakomplexummá alakítanák a kupolás wellnesst, kialakítanának két nagy kapacitású nyári éttermet, és rekonstruálnák a „lovardát”.
Az ügyvezető emlékeztetett, a kupolás welness épülete 1984-ben létesült, wellnessközponttá a 2000-es években pályázati támogatásból alakították át. Mivel a létesítmény vasbetonszerkezete a későbbiekben olyan mértékben károsodott, hogy nem volt biztonságosan üzemeltethető, bezárták.
Kun Miklós kifejtette: az épület sem statikailag, sem a lég- és vízkezelést tekintve nem alkalmas az üzemeltetésre. A kupola- és a héjszerkezetet is cserélni kell, és a falszerkezetnek is csak bizonyos elemei tarthatók meg. A költségbecslés szerint az átalakítás 1,5 milliárd forintba kerülne.
Az igazgató közölte, ha minden az ütemterv szerint halad, a beruházás jövő ősszel elindulhat.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) kérdésére az ügyvezető megerősítette: a fürdő költség-bevétel rátája romlik, és ezt ellensúlyozandó nem tudnak olyan mértékű áremelést betervezni, amit a piac is elfogadna. Mint fogalmazott, „ez olyan időszak, amit mindenkinek túl kell élni.” Jelezte, december közepén derül ki, hogy mennyibe kerül majd a következő évben az áram, ennek függvényében döntenek arról, hogy januárban milyen intézkedéseket kell hozniuk a biztonságos üzemeltetéshez. Aláhúzta: a teljes üzemelés leállítását nem tartja elképzelhetőnek; a termálmedencék biztosan működni fognak, a nagy fogyasztású AquaPalota és szaunapark esetében viszont lehetséges, hogy szakaszos üzemeltetésre térnek át, azaz a forgalom szempontjából gyengébb hétköznapokon zárva tartanak.
Emelkedik az idegenforgalmi és a kommunális adó
Az önkormányzat gazdasági stabilitásának megőrzése és több mint háromezer munkahely megtartása érdekében az idegenforgalmi adó és a kommunális adó emeléséről döntöttek a képviselők. Az erről szóló előterjesztéseket 12 igennel fogadták el, Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) tartózkodott a szavazásnál.
Görgényi Ernő az ülésen elmondta: december 31-ig biztosítani tudják a forrásokat a betervezett kiadásokra és az önkormányzati intézmények, valamint a közszolgáltatások működtetésére. Közölte: az év végéig lebonyolítják azokat a beszerzéseket, amelyek alapján eldől, mennyit kell majd jövőre fizetnie az önkormányzatnak és a városi intézményeknek, cégeknek az áramért és a gázért. A polgármester kifejtette, vélhetően lényegesen magasabbak lesznek az energiaköltségeik, ezért takarékosságra kell törekedniük. Jelezte: átszervezik az intézményeik, cégeik működését, az intézmény- és cégvezetők már dolgoznak az intézkedési terveken.
Közölte: az önkormányzati bevételek növelése érdekében 450 forintról 550 forintra emelik az idegenforgalmi adót, amelyet a gyulai szálláshely-szolgáltatók szednek be a vendégektől. Hozzátette, a turisztikai szektor képviselői egységesen támogatták a döntést, amellyel 200 ezer vendégéjszakára számolva 16 millió forint többletbevételhez juthatnak. Az összeget a Gyulai Turisztikai NKft. a turizmus erősítésére fordítja, az országos és a határon túli marketingkampányokat finanszírozzák belőle.
A képviselő-testület gazdasági bizottságának javaslatára a magánszemélyek kommunális adója az összkomfortos és komfortos lakások esetén 8000 forint, a komfort nélküli lakások esetén 4000 forint lesz évente. Az adóemeléséből 45 millió 574 ezer forint többletbevétele keletkezik az önkormányzatnak.
A polgármester ismertette, Gyulán a kommunális adó jelenleg 4000 forint, ami elmarad a környező településekétől. Sarkadon 8000, Gyomaendrődön 7100, Vésztőn, a belvárosi részen 9000, Kötegyánban 6000, Kétegyházán 7000, Békésen 16 000, Méhkeréken 8000, Kunágotán 14 000, Mezőberényben 8000 forintot kell fizetni.
A városvezető kijelentette, adót emelni senki nem szeret, de nemcsak az a dolguk, hogy népszerű döntéseket hozzanak, felelősséggel tartoznak az önkormányzat gazdálkodásának stabilitásáért. Rámutatott, mintegy 1500 ember foglalkoztatnak a városi intézményeknél és társaságoknál, amelyekkel sok gyulai vállalkozás áll kapcsolatban. A fürdő és kiállítóhelyek működtetéséhez szintén elengedhetetlen a gazdasági stabilitás, ha ezek bezárnának, mintegy 2000 ember megélhetése kerülne beszélybe a turisztikai szektorban.
Ha több ezer ember elveszíti a munkáját, csökken a városban a vásárlóerő, ami átgyűrűzik más ágazatokba, ezáltal negatív spirálba kerülne a város gazdasága – vázolta Görgényi Ernő.
Mint fogalmazott, bízik benne, hogy a gyulai polgárok teherbíró képességét nem haladja meg az adóemelés mértéke. Ha valaki mégis nehéz helyzetbe kerül a döntés miatt, rendkívüli települési támogatást igényelhet az önkormányzattól – tette hozzá.
Pluszforrás a szennyvízátemelő szivattyúk cseréjére
A városban működő szennyvízátemelő szivattyúk cseréjére 10 millió 460 ezer forint pályázaton kívüli forrást biztosít az önkormányzat az idei költségvetés tartalékkeretéből, az erről szóló előterjesztést egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.
A polgármester emlékeztetett: a város tavaly 50 millió 976 ezer forintot nyert el a Víziközművek Állami Rekonstrukciós Alapjából a városi szennyvízrendszer 27 szivattyújának cseréjére, a szállítót nyílt uniós közbeszerzési eljárás keretében választották ki. Hozzátette: a beruházás összköltsége nettó 81 millió forint, ami meghaladja a korábban tervezettet, ezért van szükség további önerőre.
Hangsúlyozta, a fejlesztéssel az előzetes számítások alapján 16 százalékos energiaköltség-megtakarítást érhetnek el évente.
Jelezte: a víziközművet üzemeltető Gyulai Közüzemi NKft. a beruházáshoz kapcsolódóan visszaigényelheti az áfát.
Tárgyjutalom a gyulavári diákoknak
A képviselő-testület egyhangúlag hagyta jóvá, hogy a Gyulavári Részönkormányzat százezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Gyulavári Általános Iskoláért Alapítványnak; az összeget tárgyjutalom vásárlására fordítja a Bay Zoltán általános iskola.
Szabó Károly (Fidesz–KDNP) elmondta, az oktatási intézményben régóta hagyomány, hogy aranylánccal jutalmazzák azokat a tanulókat, akik nyolc éven át kimagasló tanulmányi eredményt értek el. Idén négy diák részesül az elismerésben.
Módosul az igazgatási szünet időtartama
A vonatkozó kormányrendelet alapján meghosszabbította a képviselő-testület a gyulai polgármesteri hivatalban takarékossági okokból elrendelt igazgatási szünet időtartamát.
Görgényi Ernő emlékeztetett, a testület szeptemberi ülésén döntött a 2022. december 21. és 2023. január 1-je közötti igazgatási szünetről, de még aznap megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely kormányzati igazgatási szünetet rendelt el 2022 december 22. és 2023. január 6. között.
A polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetből adódó szociális ügyek, a halotti anyakönyvezés és a köztemetés ügyeleti rendben intézhető 2022. december 22. és 23., december 27. és 30., valamint 2023. január 2. és 6. között.
Marad Elek Tibor
A képviselők zárt ülésen döntöttek a Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. ügyvezetői munkakörére kiírt pályázatról. Mint arról beszámoltunk, a képviselő-testület egyhangú döntésével ismét Elek Tibort bízta meg öt évre, 2027. november 2-ig az ügyvezetői feladatokkal.
Az önkormányzat által meghirdetett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium honlapján is közzétett felhívásra csak a jelenlegi direktor adott be a pályázatot, amelyet az értékeléssel megbízott héttagú szakmai bizottság egyhangúlag támogatott.
Elek Tibor irodalomtörténész, kritikus, a Bárka folyóirat főszerkesztője 2017. november 1-je óta tölti be a teátrum ügyvezetői posztját. A zárt ülésen többek között elmondta, továbbra is a Gyulai Várszínház értékes hagyományainak korszerű megújítására törekszik – áll a döntésről szóló közleményben.
